Párkapcsolati probléma: hogyan hat a szülők párkapcsolata a gyermekre?
Párkapcsolati probléma gyermekszemmel: hogyan hat a gyermekre a szülei párkapcsolata?
A szülők között felmerülő párkapcsolati probléma kezelése azt tanítja meg a gyermeknek, hogy milyen módon veszekszünk, vitázunk és hogyan oldjuk meg a nézeteltéréseket. Azok a gyermekek, akik lobbanékony, túlfűtött vagy épp hűvös, ellenséges, kimért háztartásban nőnek fel, saját érzelmeiket nehezebben szabályozzák vagy teljes mértékben ignorálhatják. A szülők párkapcsolata és a párkapcsolati probléma az első „tankönyv” a gyermek kezében az érzelemszabályozásról, az egészséges vagy egészségtelen vitázási módokról és a párkapcsolati együttélésről.
Gyermekként nincs más összehasonlítási alapunk, mint a saját közegünk, így azt hisszük, hogy ami nálunk otthon zajlik, az máshol is természetes. Ahogyan gyermekként egyre több közösség részévé válunk (bölcsi, ovi, iskolák sorozata), tanuljuk és tapasztaljuk meg azt, hogy a világ sokféle és az emberek viselkedése is különbözhet az otthonunkban megszokottól. Abban az esetben, ha a származási családban számos probléma nehezíti a mindennapokat, például párkapcsolati problémák a szülők között, betegség, szerhasználat, erőszakos viselkedés, kontrollálatlan érzelmek stb., akkor a gyermek még nehezebben ismeri ki magát az emberi kapcsolatok világában.
Problémás családok
Számos reprezentatív tanulmány készült arról, hogy a vitázó, érzelmileg rendkívül változékony, impulzív családokban felnövekvő gyermek nehezen vagy nem képes érzelmeit megérteni és kezelni, ami kihat kognitív képességeikre is. Tapasztaljuk, hogy az iskolapadban az érzelmeit nehezen kezelő családban cseperedő gyermek kevésbé képes koncentrálni, tanulmányi eredménye gyengül és nehézséget okozhat számára a közösségbe való beilleszkedés is.
Alice Schermerhorn fejlődéslélektannal foglalkozó kutató-pszichológus olyan gyermekeket tanulmányozott, akik válásban lévő szülőkkel éltek egy fedél alatt. A tanulmány szerint ezek a gyermekek a számukra képeken bemutatott nyugodt, neutrális interakciókat nem ismerték fel, míg a boldog vagy dühös interakciókat hibátlanul azonosították. Az egyik lehetséges magyarázat erre az, hogy a gyermek folyamatosan radarozza a szülei interakcióját annak érdekében, hogy saját magát védje. A mérges, vitázó, agresszív háztartásban a gyermek a neutrális interakciót a düh jeleként vagy vihar előtti csendként érzékelheti, ami így nem csökkenti, hanem fokozza szorongását, hiszen folyamatosan készenlétben, ugrásra kész állapotban tartja a gyermek idegrendszerét.
Párkapcsolati hidegháború
Léteznek természetesen olyan háztartások is, ahol egyetlen hangos szó sem hangzik el, hanem a csendes agresszió, a kommunikáció, valamint a tisztelet teljes hiánya teremti meg a családi interakciók alapját. Ilyen esetben más típusú károkat okoz a párkapcsolati probléma: a problémákat kitakarják, a szőnyeg alá söprik, és senki nem beszélhet az érzéseiről, beleértve a gyermeket sem.
A szülő mint az érzelemszabályozás edzője
A párkapcsolati viszgálatokban élenjáró Gottman-labor szerint a szülők tábora két részre oszlik: az egyik csoportban a szülő valóban a gyermeke érzelmi edzőjévé válik, míg a másikban a szülő nem engedi kifejezésre juttatni az érzéseket. Az érzelmi edző-típusú szülő tisztában van saját pozitív és negatív érzéseivel; árnyaltan, a különbségekre tudatosan képes kifejezni érzelmeit; képes kapcsolódni a gyermeke érzéseihez és támogatja őt a nehéz érzések, mint harag, düh, szomorúság, félelem megfelelő módon történő kezelésében. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az ilyen szülő érzelmileg intelligens, hiszen tudja azt, hogy, hogy az érzelmi intelligencia tanult képesség, amit érdemes és lehetséges támogatni és fejleszteni bármilyen korban.
Az érzelmi edző-típusú szülő nevelési filozófiája, a kutatók szerint, a következő 5 elemből áll:
- a szülő képes tudatosan érzékelni, megkülönböztetni az alacsony intenzitású érzelmeket saját magában és gyermekében;
- a gyermek nehéz érzéseit (düh, harag, félelem, szomorúság) lehetőségként fogja fel az intimitás, a kapcsolódás és érzelmi rugalmasság növeléséhez;
- elismeri, validálja a gyermeke érzéseit;
- segíti a gyermeket abban, hogy tudatosan és árnyaltan megfogalmazhassa saját érzéseit;
- segíti a gyermeket a probléma megoldásában, stratégiát alkot a gyermek bevonásával a nehéz érzelmet kiváltó helyzet kezelésére, viselkedési határokat alakít ki a gyermek számára (mi elfogadható viselkedés a helyzet kezelésére).
A bejegyzés a következő referenciák felhasználásával készült: The Daughter Detox Question & Answer Book: A GPS for Navigating Your Way Out of a Toxic Childhood. (Copyright 2019, 2021 by Peg Streep)
Szerkesztette: Kálmán Mónika
