Stresszkezelési módszerek: tudatos légzés a jógában

Mai, nyugati értelemben alapvetően kétféle jógát különböztetünk meg és tartunk számon a hatékony stresszkezelési módszerek között: testi és szellemi jógát, melyek célja a testi és a szellemi erők felébresztése. A jóga egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életvitelhez segíti hozzá a rendszeresen gyakorlót. Egyszerű testgyakorlatokkal kezdi áthangolni szerveink működését, lazítással oldja a testünkben tárol feszültségeinket, míg légzésszabályozással, figyelemösszpontosítással szabályozza az agy idegtevékenységeit. A cikkünkben közölt gyakorlatok mindenki számára biztonságosak!

Légzőgyakorlat: automatikus légzés és jógalégzés

Ahhoz, hogy a légzés és a mozgás egyszerűnek látszó szinkronizálását elsajátíthassuk, legelőször érdemes saját, természetes légzésünket górcső alá venni! Figyelje meg a napi munkavégzés, a bevásárlás, a játék, a sport vagy a barátokkal való beszélgetés alatt is saját, automatikus légzésmintáját! Mi változik a légzésében, amikor jól érzi magát? Milyen a légzése, amikor feszült a teste? Légzési “szokásaink” tudatosítása fontos, hiszen a jógalégzés bármilyen formájának elsajátításában nem a normális, automatikus légzés erőszakos megváltoztatása a cél, hanem a természetes, erőlködésmentes légzési folyamat visszaállítása és a test harmonizálása.

A légzésszabályozás elsősorban az idegrendszer feszültségét csökkenti, ezért elengedhetetlen ismernünk a helyes légzés szabályait! A jógában kétféle légzést különböztetünk meg: mellkasi- és hasi légzést. A legtöbb ember ülőfoglalkozást végez és így mellkasi légzést folytat, hiszen üléskor a has nyomás alá kerül, ami nehezíti a rekeszizom szabad mozgását. Hasi légzéskor azonban a rekeszizom intenzívebben mozog le és fel; a tüdő akkor tágul, amikor a rekeszizom leszáll, eközben maga előtt tolja a hasi szerveket. Figyeljük meg, hogy belégzéskor a has kidomborodik, kilégzéskor behúzódik!

Miért is egészséges a hasi légzés? Kilégzéskor a tüdőből kilépő ereken át meggyorsul a véráramlás, így a légzés mechanikailag is segíti a vérkeringés szabályozását. A hasi légzés fontos belső szerveink vérellátását is fokozza, így például az egyik legjobb ellenszere az ülőfoglalkozás káros mellékhatásainak ellensúlyozására.

A jóga kiemelkedő fontosságúnak tartja a tudatos légzőgyakorlatot, amit pránájámának hív. A pránájámát a testgyakorlás után végezzük, mert ilyenkor az izommunka miatt amúgy is nő a test oxigénigénye! Fontos! Lényeges a fokozatosság! Ha a légzésgyakorlat közben “túllélegzünk” és például szédülést tapasztalunk, tartsunk pihenőt és vegyük természetesen, erőlködéstől mentesen a levegőt! 

Váltott orrlyukú légzés: nadi szódana

Kiinduló helyzet: a gyakorlatot csukott szemmel végezzük, törökülésben, egyenes háttal, de lazán tartott törzzsel! Mindkét kezünk a térdünkön, tenyérrel felfelé! Néhány percig üljünk ebben a helyzetben, mozdulatlanul és figyeljünk a természetes légzésritmusunkra!

Ezután emeljük jobb kezünket, mutató- és középső ujjunkat helyezzük a homlokunk közepére! Hüvelyk- és gyűrűsujjunkkal pedig érintsük oldalról az orrunkat! Ez a váltott orrlyukú légzés hagyományos kéztartása.

Hüvelykujjunkkal oldalról zárjuk el a jobb orrlyukat! A nyitott bal orrlyukon keresztül, természetes légzésünket használva pedig végezzünk 20 ki- és belégzést! Közben figyeljük a hasfal mozgására!

Cseréljük a kezünket! Végezzük el a jobb orrlyukon is a 20 ki- és belégzést!

A gyakorlatot naponta legfeljebb háromszor ajánlatos végezni teljes koncentrációval! Figyelje meg tudatosan a gyakorlás előtti és utáni testérzeteit!

A testérzetek tudatos megfigyeléséhez ITT további segítséget is talál!

Tekintse meg a stresszoldásról szóló írásainkat ITT és próbálja ki sikeresen alkalmazott módszereinket!

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen bizalommal!

Kálmán Mónika