Ambivalens kötődés

Ambivalens kötődés

Ambivalens kötődés: se veled-se nélküled

Ambivalens kötődés: felnőttkori kötődési mintázatainkat a családi kapcsolatainkban tapasztalt kötődés határozza meg. Kivonatolt cikkünkben Lukács Liza Hogyan szeretsz? című kiváló könyvét vettük alapul, mely részletesen leírja a kötődési mintázatok gyermekkori kialakulását, majd párkapcsolati és szülőként tapasztalható megjelenését, fejlődését.

„A hazai lakosság életminőségét és lelkiállapotát felmérő átfogó vizsgálat (Hungarostudy 2013) szerint a magyar felnőttek 10,3 %-a ambivalensen kötődik…” (Lukács 23)

Ambivalens kötődés

A gondozó reakciója a gyermekre:

  • • Felcserélt szülő-gyermek szerep
    • On-off szülői működés
    • Határsértő szülő
    • Következetlen jutalmazás
    • Énközpontú
    • A saját kötődési sebeivel van elfoglalva
    • Következetlen érzelmi válaszok

Az ambivalensen kötődő egyén viselkedése:

  • • Negatív énkép
    • A másikról kialakult kép pozitív (a segítőt is felmagasztalja)
    • Kisebbrendűség érzése
    • Nem tud nemet mondani
    • Énhatárait nem képes védeni
    • Nehezen dönt
    • Gyenge önérvényesítés
    • Képtelen az önnyugtatásra
    • Nem érzi, hogy törődnek vele
    • Fél attól, hogy elhagyják
    • Nehéz bíznia
    • A másik fél jeleit rosszul, negatívnak értelmezi
    • Szeparációs szorongás erős

Az ambivalensen kötődő egyén kapcsolatban:

  • • A Másikra túlzó módon fókuszál: “Ölelj szorosan, engedj el!”
    • Kétségbeesetten vágyik kapcsolatra, mindenét felajánlja a kapcsolatért
    • Szimbiotikus kapcsolatra vágyik
    • Egyszerre vágyik a közelségre és taszítja el a másikat
    • Szorong a kapcsolat elvesztése miatt
    • Állandó visszacsatolást igényel (feneketlen hordó)
    • Érzelmi skála pozitív és negatív irányban is széles
    • Kapcsolatra vágyik, de az egyet jelent számára a veszteséggel

Az ambivalensen kötődő ember szülőként: 

  • • Nagy kihívás számára szülőnek lenni
    • A gyermeket nehezen engedi önállósodni
    • Áldozatnak érzi magát, emiatt elutasítja a gyermeket
    • A gyermeket kis társnak tekinti, szülősíti

Az ambivalensen kötődő ember narratív stílusa:

  • • Verbálisan áradó
    • Érzelmileg túl sok
    • Negatív, panaszkodó
    • Időbeli ugrások jellemzik
    • Kényszeresen sokat, hosszan, részletesen beszél
    • Beszámolója ellentmondásos

Felhasznált irodalom

Dr. Diane Poole-Heller (2021 Trauma Solutions), https://dianepooleheller.com/attachment-styles/; Lukács Liza (2020): Hogyan szeretsz? Kötődési sebeink gyógyítása. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

Párkapcsolati témában írt cikkeinket ITT olvashatja

Amennyiben kérdése van, illetve segítségre van szüksége, keressen minket bizalommal! A bejegyzést létrehozta: Kálmán Mónika

_____________________________________________________________________________

Kötődési mintázatok: az elkerülő kötődés

Kötődési mintázatok: az elkerülő kötődés

Kötődési mintázatok: az elkerülő kötődés

A felnőttkori kötődési mintázatokat a családi kapcsolatainkban tapasztalt kötődés határozza meg. Kivonatolt cikkünkben Lukács Liza Hogyan szeretsz? című kiváló könyvét vettük alapul, mely részletesen leírja a kötődési mintázatok gyermekkori kialakulását, majd párkapcsolati és szülőként tapasztalható megjelenését, fejlődését.

„A hazai lakosság életminőségét és lelkiállapotát felmérő átfogó vizsgálat (Hungarostudy 2013) szerint a magyar felnőttek 37 %-a elkerülő kötődéssel él…” (Lukács 23)

Elkerülő kötődés

A gondozó reakciója a gyermekre:

  • • Érzelmileg nincs jelen
    • Elutasító
    • Csak akkor van jelen, ha a gyermek körüli teendőket látja el
    • Érzelmileg nem kapcsolódik
    • A gyermek szükségleteire nem hangolódik rá vagy rendszeresen figyelmen kívül hagyja a gyermek szükségleteit
    • A gyermek közelségkeresési törekvésére visszahúzódik

Az elkerülő kötődésű egyén viselkedése:

  • • Nem fejez ki érzelmet, kerüli a kapcsolódást
    • Az érzelmi összehangolódásra nem képes
    • Elidegenedett, a létezésével kapcsolatban bizonytalan
    • A kötődés hiánya látványos
    • Izolálódó
    • A közelség stresszt okoz benne
    • Hirtelen vágja el a közeledést, kötődést
    • Megoldás-centrikus
    • Kerüli a konfrontációt
    • A sérelmeket gyűjtögeti, csak a végítéletet mondja ki
    • Terápiába, konzultációba nem önszántából érkezik
    • Praktikus tanácsokat vár tőlünk
    • Korai kapcsolati élményéről semmitmondó vagy pozitívan átszínezett válaszokat kapunk
    • Biztonságra és kontrollra törekszik
    • Szabálykövető

Az elkerülő módon kötődő egyén kapcsolatban:

  • • Saját magára túlzó módon fókuszál
    • Kerüli az intimitást, a gyengédséget
    • Az érzéseiről nem beszél, hanem inkább a vele történtekről számol be (társas magány)
    • Rövidebb romantikus kapcsolatai vannak
    • Elvan a kapcsolatban
    • Ráhagyja a partnerére a dolgokat
    • Láthatatlan kerítés veszi körül
    • Nehezen bízik
    • Ritkán tárja fel önmagát
    • Sokszor egykedvű, ritkán spontán
    • Egyedül küzd meg a legtöbb élethelyzettel
    • Élni és élni hagyni!
    • Megoldás-centrikus, elemző

Az elkerülő módon kötődő ember szülőként: 

  • • Az érzés helyett a gondolkodás és szabálykövetésre tanít
    • Érzelmileg nem hangolódik a gyermekre
    • Praktikus tanácsokkal szolgál
    • Kerülik a testkontaktust

Az elkerülő módon kötődő ember narratív stílusa:

  • • Szűkszavú
    • Érzelmileg élettelen
    • Tényszerű
    • Pozitív
    • A jövőre fókuszál és kerüli a régi sebeket

Felhasznált irodalom

Dr. Diane Poole-Heller (2021 Trauma Solutions), https://dianepooleheller.com/attachment-styles/; Lukács Liza (2020): Hogyan szeretsz? Kötődési sebeink gyógyítása. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

Párkapcsolati témában írt cikkeinket ITT olvashatja

Amennyiben kérdése van, illetve segítségre van szüksége, keressen minket bizalommal! A bejegyzést létrehozta: Kálmán Mónika

_____________________________________________________________________________

Kötődési mintázataink: biztonságos kötődés

Kötődési mintázataink: biztonságos kötődés

Kötődési mintázataink: a biztonságos kötődés

Felnőttkori kötődési mintázatainkat a családi kapcsolatainkban tapasztalt kötődés határozza meg. Kivonatolt cikkünkben Lukács Liza Hogyan szeretsz? című kiváló könyvét vettük alapul, mely részletesen leírja a kötődési mintázatok gyermekkori kialakulását, majd párkapcsolati és szülőként tapasztalható megjelenését, fejlődését.

„A hazai lakosság életminőségét és lelkiállapotát felmérő átfogó vizsgálat (Hungarostudy 2013) szerint a magyar felnőttek 31,4 % biztonságosan kötődik…” (Lukács 23)

Biztonságos kötődés

A gondozó reakciója a gyermekre:

  • Ráhangolódik a gyermekre
  • Jelen van
  • Biztonságos a gyermek számára
  • Összehangolódik a gyermek érzelmi állapotával
  • Ha valami sérül a kapcsolódásban, a gondozó képes korrigálni
  • Képes aktívan hallgatni
  • Komfortos számára a kapcsolódás és a gyermek autonóm törekvése is
  • A gyermeket helyesen, a szituációnak megfelelően tükrözi vissza
  • Következetes érzelmi válaszreakciót ad
  • Védelmező

A biztonságosan kötődő egyén viselkedése:

  • • Énképe pozitív, és másokra is így tekint
    • Ráhangolódik a környezetére
    • Biztonságban érzi magát
    • Jelen van, nyitott
    • Képes egyedül és társaságban is lenni
    • Fontos számára a kapcsolódás, de nincs “szüksége” másra
    • Nem fél attól, hogy elhagyják, elutasítják
    • Nyomasztó számára, ha valaki önfeláldozó módon kapcsolódik hozzá vagy piedesztálra állítja
    • Játékos, spontán
    • Új helyzetekhez jól alkalmazkodik
    • Kifejezi a szükségleteit
    • Tekintetében elfogadás van
    • Ha a kapcsolódás sérül, képes a javítására
    • Stressz-szintje alacsony, könnyen megnyugtatja magát
    • Egyensúlyban tartja a kapcsolatok, az öngondoskodás és a teljesítmény (munka) hármasát
    • Egyenrangú kapcsolatokat keres
    • Képes elköteleződni
    • Képes az önreflexióra
    • Korai kötődési élményeit képes átdolgozni

A biztonságosan kötődő egyén kapcsolatban:

  • • Pozitív társas kapcsolatot alakít ki
    • Szerelmi kapcsolatait boldognak, bizalommal telinek írja le
    • Kapcsolatai hosszabb ideig tartanak
    • Vágyik a kötődésre, de tud egyedül lenni
    • Kölcsönösség, együttműködés jellemzi
    • Az intimitás napi szinten jelen van az életében

A biztonságosan kötődő ember szülőként: 

  • • Könnyen ráhangolódik a gyermekre
    • A gyermek életkorának és szükségleteinek megfelelő mértékben és formában nyújt támaszt
    • A gyermekre önálló, érző, önálló képességekkel, tulajdonságokkal rendelkező, tiszteletet érdemlő félként tekint
    • Együttműködésre törekszik
    • Egészséges határokat tart

A biztonságosan kötődő ember narratív stílusa:

  • • Könnyen követhető
    • Koherens
    • Életteli
    • Érzelmileg árnyalt
    • Hiteles

Felhasznált irodalom

Dr. Diane Poole-Heller (2021 Trauma Solutions), https://dianepooleheller.com/attachment-styles/; Lukács Liza (2020): Hogyan szeretsz? Kötődési sebeink gyógyítása. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

Párkapcsolati témában írt cikkeinket ITT olvashatja

Amennyiben kérdése van, illetve segítségre van szüksége, keressen minket bizalommal! A bejegyzést létrehozta: Kálmán Mónika

_____________________________________________________________________________

Érzelem fókuszú terápia -EFT- pároknak és családoknak

Érzelem fókuszú terápia -EFT- pároknak és családoknak

Érzelem fókuszú terápia -EFT- pároknak és családoknak

Az Érzelem fókuszú terápia -EFT- a 60-as években kibontakozó humanisztikus-élményközpontú terápiás megközelítések talaján alakult ki. Ezek közös célja az egyén szubjektív élményeinek átfogó megélése, az elnyomott érzések felszabadítása, az érzelmek felismerésének és kifejezésének megtanulása, nagyobb hozzáférés a személyes énhez, a társ iránti intimitás elmélyítése. Az élményközpontú terápia – így az EFT is – az aktuális, „itt és most” érzelmekre fókuszál. Az egyéb terápiákban hangsúlyos intellektuális belátás mellett a belső élmények átélését, tudatosítását és így átdolgozását szorgalmazza. Nagy hangsúlyt kap a biztonságos terápiás környezet, az erős terápiás szövetség, a meghitt, empatikus terapeuta-kliens kapcsolat, amelyben a terapeuta a szükséges önfeltárásig nyílt, bevonódott, semmiképpen sem neutrális szereplő, aki hiteles kommunikációjával segíti a kliensek hasonló megnyilatkozását.

Az Érzelem fókuszú terápia és a rendszerszemlélet

Az Érzelem fókuszú terápia fontos pillére a rendszerszemlélet, hiszen a párkapcsolati kontextust, a felek dinamikáját, adok-kapok magatartási láncolatait vizsgálja.  Mindkét félre úgy tekint, mint akik bizonyos értelemben létrehozzák a másik fél reakcióját, gyakran anélkül, hogy tudatában lennének. Az EFT nem a lineáris ok-okozati láncra összpontosít és kerüli a felek hibáztatását, hanem cirkulárisan figyeli a párkapcsolati mintázatokat, a kapcsolati interakciókat, ahogyan azok válaszként és viszontválaszként tartják fenn a kapcsolati egyensúlyt. 

Az Érzelem fókuszú terápia és a kötődéselmélet

Az iskola elméleti alapját egy harmadik irányzat teljesíti ki: John Bowlby brit pszichiáter, pszichológus kötődéselmélete, mely lényege, hogy minden emberi lény vele született szükséglete a kötődés egy biztonságot adó, érzelmileg reflektív személyhez. A kötődésben természetesen kulcsfontosságú az elsődleges gondozó (jellemzően anya) érzelmi elérhetősége, válaszkészsége. Bowlby, miután második világháborús özvegyek vizsgálatánál azt tapasztalta, hogy az elhagyott gyerekekéhez hasonló viselkedésmintákat mutatnak, meggyőződött arról, hogy nemcsak kisgyermekként van szükségünk a biztonságos kötődésre, hanem felnőtt kapcsolatainkban is. Az EFT megalkotója Susan Johnson, brit származású kanadai klinikus a kötődéselmélet felnőttkori kiterjesztésében fedezte fel a párkapcsolati problémák megoldásának új lehetőségét.

A felnőtt kötődés több ponton eltér a gyermek és szülője között fennálló kötődéstől, hiszen az egészséges felnőtt kötődés:

  1. szimmetrikus, kölcsönös;
  2. szexuális töltetű; illetve
  3. felidézhető, ezáltal a partner távollétében is ideiglenesen biztonságot képes adni.

Tények a kötődésről:

  • A kötődés az agyunkba van huzalozva
  • A közelség oxitocint termel és csökkenti a kortizol stresszhormont
  • Az érzelmi kötődést az agy biztonságként kódolja, az érzelmi elszakítottságot, magányt pedig veszélyként
  • A legalapvetőbb emberi szükséglet a biztonságos kötődés

Legsúlyosabb kapcsolati konfliktusaink az EFT szerint:

  • mindig az érzelmi kapcsolat sérülésével állnak kapcsolatban
  • a mód, ahogyan pánikszerűen a megszakadt kötődést próbáljuk helyreállítani, félelmet ébreszthet társunkban és súlyosbíthatja a kapcsolati sérülést; így kerülünk támadó vagy menekülő mintázatba

Páros gyakorlat: érzelmi válaszkészséget felmérő kérdőív

Ön elérhetőnek érzi társát?

  1. Könnyen magamra tudom vonni társam figyelmét
  2. Könnyű a társamhoz érzelmileg kapcsolódni
  3. A társam kimutatja, hogy én vagyok számára az első
  4. Nem érzem magam magányosnak vagy kirekesztve ebben a kapcsolatban
  5. A legmélyebb érzéseimet is megoszthatom a társammal. Meg fog hallgatni.

Ön válaszkésznek érzi a társát?

  1. Ha kapcsolatra vagy vigasztalásra van szükségem, a társam mindig ott van mellettem
  2. A társam reagál a jelzéseimre, ha szükségem van a közelségére
  3. Úgy érzem, számíthatok a társam támogatására, amikor feszült vagy bizonytalan vagyok
  4. Még veszekedés vagy nézeteltérés esetén is tudom, hogy fontos vagyok a társamnak, és meg fogjuk találni a módját, hogy újra közeledjünk egymáshoz
  5. Ha megerősítésre van szüksége abban, hogy fontos vagyok a társamnak, megkapom tőle

Érzelmileg pozitívan vonódnak be egymás életébe?

  1. Jó érzés a társam közelében lenni és tudni, hogy bízhatok benne
  2. Szinte minden bizalmas dologba beavathatom a társam
  3. Biztos vagyok abban, hogy kapcsolatban vagyunk akkor is, amikor távol vagyunk egymástól
  4. Tudom, hogy a társam törődik az örömeimmel, fájdalmaimmal és félelmeimmel
  5. Kellően biztonságban érzem magam ahhoz, hogy akr érzelmi kockázatot is vállaljak a társammal

7x igen= jó úton vannak a biztonságos kapcsolat felé

Kevesebb, mint 7 igen= dolgozni kell a kapcsolat megerősítésén

Felhasznált irodalom: Sue Johnson. Ölelj át! c. könyve és munkafüzete

Párkapcsolati témában egyéb cikkeinket ITT olvashatják! Párokkal végzett munkánk során hatékony segítség a családrendszer-feltárás, melynek részleteiről ITT olvashatnak!

Amennyiben úgy érzik, segítségre van szükségük vagy kérdésük merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressenek bizalommal! Kálmán Mónika

 

 

 

 

 

Somatic experiencing

Somatic experiencing

Somatic experiencing: testalapú trauma- és stresszoldás

A Somatic experiencing (magyarul: testi tapasztalás) elméleti háttere és gyakorlati módszertana Peter Levine amerikai pszichoterapeuta nevéhez fűződik, aki közel öt évtizede elkötelezett a testben tárolt trauma gyógyítása mellett. Magyarul is elérhető A tigris felébresztése című könyvében így vall a trauma természetéről és az ember saját természetes gyógyító képességéről:

„A trauma az élet velejárója, ám nem kell életfogytig tartó büntetésnek lennie. A trauma nemcsak feldolgozható, hanem megfelelő útmutatás és segítség mellett átalakító erejű is lehet. A trauma kezelése magában hordozza annak lehetőségét, hogy az egyik legjelentősebb erővé váljon a pszichológiai, társadalmi, valamint spirituális felébredéshez és fejlődéshez vezető úton. Az, ahogyan a traumát kezeljük (egyéni, közösségi és társadalmi szinten), nagy mértékben befolyásolja az életünk minőségét.” 

A Somatic experiencing (SE) módszere olyan test-orientált megközelítés, amely sikeresen integrálja a stresszpszichológia, pszichológia, etológia, biológia, neuropszichológia és a természeti népek gyógyító rítusait. Az SE™ lényege, hogy finomra hangolt gyakorlatai révén a trauma által okozott testi sokkot oldja, amely segít a PTSD (poszttraumás stressz-zavar) tüneteinek átdolgozását.

A traumát az SE a következő módon fogja fel: az ember, az állatvilághoz hasonló módon, a veszélyre sajátos idegrendszeri válaszreakciót ad. Amennyiben a veszély ellensúlyozható és kivédhető, a szervezet felkészül a harcra (fight). Amennyiben a csata vesztésre áll, az élő organizmus (állat vagy ember) elmenekül (flight). Hirtelen elárasztó vészhelyzet esetén, tehát amikor a veszély kivédhetetlen, a rendelkezésre álló mechanizmus a lefagyás (freeze) vagy az ájulás (faint). Az állatvilágban a lefagyás feloldása természetesen és hatékonyan működik, hiszen az állat mintegy újraéled a fagyott állapotból, megrázza magát, teste remegő mozgásban oldja ki a lefagyott állapotot, ami a mozdulatlanság (immobilitás) során megrekedő és nagy mennyiségű koncentrálódó energiák mobilizálásához, kimozdításához vezet. Ezt követően az állat újra kész ott folytatni életfolyamatait, ahol azokat abbahagyta, az izgalmi és a nyugalmi állapotainak dinamikus, azonnali váltogatásával. Az az állat, amelyik majdnem prédává válik, szinte a lehetetlent viszi véghez: az óriási, beragadt többletenergiát a hajsza egy pontján elképesztően rövid idő alatt „leállítja” – majd a menekülés során és azt követően szintén kifutja-kirázza magából, hogy megszabaduljon tőle.

Levine felismerte, hogy a traumatizálódott embernél azonban elakadnak azok a fiziológiai, energiaszabályozási folyamatok, amelyek az állatokban természetesen és azonnal lefolynak. A traumatizálódás tüneteit az okozza, hogy egy sokkhelyzetből nem tudunk elmenekülni, és megreked a menekülésre mozgósított energia, így azonban a felfokozott, elárasztó izgalmi állapotból nem tudunk visszatérni a nyugalmi működésbe. Az ember traumaválasza, működésmódja nem egyértelmű, hiszen a poszttraumatikus stresszhatás jelentős mértékben függ a trauma jellegétől és minőségétől, mélységétől, továbbá az egyén személyes életélményeitől és így megküzdési mechanizmusaitól is.

A traumás, tehát túlzó stresszreakció akkor jön létre, ha az egyén próbálkozásai hatástalanok, az önvédelmi rendszer kimerül, és a szervezet működésének egyensúlya felborul. A működési egyensúly megbomlása neuro-hormonális szinten is megjelenik, – tehát befolyásolja az idegrendszer és a hormonális rendszer működését –, és emellett meghatározó szubjektív élményekkel és viselkedéses zavarokkal is együtt jár. A szubjektív élmény szintjét a „túl sok” kifejezéssel lehetne leírni.

Az SE gyengéden, lépésről-lépésre, testből induló folyamatokkal teszi lehetővé, hogy a lefagyás állapotában megrekedt önvédő motorikus válaszok befejeződjenek, és a test képes legyen kiengedni azt a befagyott többletenergiát, amely a traumatizált állapotban a testben ragad.

„A gyógyuláshoz nem feltétlenül kellenek új fejlesztésű gyógyszerek, bonyolult eljárások vagy hosszú terápiás kezelések. Ha megértjük, hogyan alakul ki a trauma, és megtanuljuk felismerni az oldódását gátló mechanizmusokat, képesek leszünk észrevenni azt is, hogy a szervezetünk milyen módokon próbálja meggyógyítani önmagát. […] Az SE módszerek hozzásegítenek ahhoz, hogy keresztüljuthassunk a traumán és önmagunk teljesebb, biztosabb érzékelésével folytathassuk tovább az utunkat. Miközben a trauma maga lehet a földi pokol, a feloldott trauma az istenek ajándéka – egy hősi utazás, amely mindannyiunk sajátja.”

További cikkeink a stresszkezelésről ITT; Az SE gyakorlatokról bővebben ITT olvashat!

Amennyiben kérdése van vagy segítségre van szüksége, keressen minket bizalommal! Kálmán Mónika