Párkapcsolati probléma: hogyan hat a szülők párkapcsolata a gyermekre?

Párkapcsolati probléma: hogyan hat a szülők párkapcsolata a gyermekre?

Párkapcsolati probléma gyermekszemmel: hogyan hat a gyermekre a szülei párkapcsolata?

A szülők között felmerülő párkapcsolati probléma kezelése azt tanítja meg a gyermeknek, hogy milyen módon veszekszünk, vitázunk és hogyan oldjuk meg a nézeteltéréseket. Azok a gyermekek, akik lobbanékony, túlfűtött vagy épp hűvös, ellenséges, kimért háztartásban nőnek fel, saját érzelmeiket nehezebben szabályozzák vagy teljes mértékben ignorálhatják. A szülők párkapcsolata és a párkapcsolati probléma az első “tankönyv” a gyermek kezében az érzelemszabályozásról, az egészséges vagy egészségtelen vitázási módokról és a párkapcsolati együttélésről.

Gyermekként nincs más összehasonlítási alapunk, mint a saját közegünk, így azt hisszük, hogy ami nálunk otthon zajlik, az máshol is természetes. Ahogyan gyermekként egyre több közösség részévé válunk (bölcsi, ovi, iskolák sorozata), tanuljuk és tapasztaljuk meg azt, hogy a világ sokféle és az emberek viselkedése is különbözhet az otthonunkban megszokottól. Abban az esetben, ha a származási családban számos probléma nehezíti a mindennapokat, például párkapcsolati problémák a szülők között, betegség, szerhasználat, erőszakos viselkedés, kontrollálatlan érzelmek stb., akkor a gyermek még nehezebben ismeri ki magát az emberi kapcsolatok világában.

Problémás családok

Számos reprezentatív tanulmány készült arról, hogy a vitázó, érzelmileg rendkívül változékony, impulzív családokban felnövekvő gyermek nehezen vagy nem képes érzelmeit megérteni és kezelni, ami kihat kognitív képességeikre is. Tapasztaljuk, hogy az iskolapadban az érzelmeit nehezen kezelő családban cseperedő gyermek kevésbé képes koncentrálni, tanulmányi eredménye gyengül és nehézséget okozhat számára a közösségbe való beilleszkedés is.

Alice Schermerhorn fejlődéslélektannal foglalkozó kutató-pszichológus olyan gyermekeket tanulmányozott, akik válásban lévő szülőkkel éltek egy fedél alatt. A tanulmány szerint ezek a gyermekek a számukra képeken bemutatott nyugodt, neutrális interakciókat nem ismerték fel, míg a boldog vagy dühös interakciókat hibátlanul azonosították. Az egyik lehetséges magyarázat erre az, hogy a gyermek folyamatosan radarozza a szülei interakcióját annak érdekében, hogy saját magát védje. A mérges, vitázó, agresszív háztartásban a gyermek a neutrális interakciót a düh jeleként vagy vihar előtti csendként érzékelheti, ami így nem csökkenti, hanem fokozza szorongását, hiszen folyamatosan készenlétben, ugrásra kész állapotban tartja a gyermek idegrendszerét.

Párkapcsolati hidegháború

Léteznek természetesen olyan háztartások is, ahol egyetlen hangos szó sem hangzik el, hanem a csendes agresszió, a kommunikáció, valamint a tisztelet teljes hiánya teremti meg a családi interakciók alapját. Ilyen esetben más típusú károkat okoz a párkapcsolati probléma: a problémákat kitakarják, a szőnyeg alá söprik, és senki nem beszélhet az érzéseiről, beleértve a gyermeket sem.

A szülő mint az érzelemszabályozás edzője

A párkapcsolati viszgálatokban élenjáró Gottman-labor szerint a szülők tábora két részre oszlik: az egyik csoportban a szülő valóban a gyermeke érzelmi edzőjévé válik, míg a másikban a szülő nem engedi kifejezésre juttatni az érzéseket. Az érzelmi edző-típusú szülő tisztában van saját pozitív és negatív érzéseivel; árnyaltan, a különbségekre tudatosan képes kifejezni érzelmeit; képes kapcsolódni a gyermeke érzéseihez és támogatja őt a nehéz érzések, mint harag, düh, szomorúság, félelem megfelelő módon történő kezelésében. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az ilyen szülő érzelmileg intelligens, hiszen tudja azt, hogy, hogy az érzelmi intelligencia tanult képesség, amit érdemes és lehetséges támogatni és fejleszteni bármilyen korban. 

Az érzelmi edző-típusú szülő nevelési filozófiája, a kutatók szerint, a következő 5 elemből áll:

  1. a szülő képes tudatosan érzékelni, megkülönböztetni az alacsony intenzitású érzelmeket saját magában és gyermekében;
  2. a gyermek nehéz érzéseit (düh, harag, félelem, szomorúság) lehetőségként fogja fel az intimitás, a kapcsolódás és érzelmi rugalmasság növeléséhez;
  3. elismeri, validálja a gyermeke érzéseit;
  4. segíti a gyermeket abban, hogy tudatosan és árnyaltan megfogalmazhassa saját érzéseit;
  5. segíti a gyermeket a probléma megoldásában, stratégiát alkot a gyermek bevonásával a nehéz érzelmet kiváltó helyzet kezelésére, viselkedési határokat alakít ki a gyermek számára (mi elfogadható viselkedés a helyzet kezelésére).

A bejegyzés a következő referenciák felhasználásával készült: The Daughter Detox Question & Answer Book: A GPS for Navigating Your Way Out of a Toxic Childhood. (Copyright 2019, 2021 by Peg Streep)

Szerkesztette: Kálmán Mónika

 

 

 

Együttérzés: belső gyermek gyakorlat az együttérzés fejlesztésére

Együttérzés: belső gyermek gyakorlat az együttérzés fejlesztésére

Együttérzés fejlesztése: belső gyermek gyakorlat

Az együttérzés belső gyermek gyakorlat segítségével újra felfedezhetővé válik a kapcsolat felnőtt énünk és gyermeki részünk között. Agyunk gondoskodásra, nagylelkűségre és együttműködésre van huzalozva. Az emberi fejlődés során a csoportban történő utódgondozás azt eredményezte, hogy a kedvesség, a törődés az idegrendszer részévé és így természetünkké vált.

Az együttérzés nem pusztán a kedvesség vagy a gondoskodás szinonimája, hanem sokkal inkább a fájdalom, a szenvedés felé történő bátor, elfogadó és gondoskodó odafordulás. Aki él, ismeri a szenvedés, a veszteség, a gyász, a bosszúság vagy örömtelenség jelenségeit, érzéseit.

Amikor mégis képessé válunk arra, hogy saját vagy mások nehéz érzéseire, tapasztalásaira adott érzelmi válaszaink tudatos jelenlétet, bátorságot, elfogadást, kedvességet és rugalmasságot tükrözzenek, az élet kihívásait könnyebben, hatékonyabban kezeljük.

Az együttérzés pozitív hatásai az elme-testre

  • megnövekedett érzelmi jóllét és pozitív életszemlélet
  • nagyobb reziliencia vagy pszichés rugalmasság
  • a proszociális, azaz a társasági kompetencia növekedése
  • hatékonyabb érzelemszabályozás és több empátia
  • fokozottabb poszttraumás növekedés
  • stresszhelyzetben is egészségesebb immunválasz

Az együttérző elme fejlesztésének 5 gyakorlata

  1. Fedezze fel, hogy mi gátolja Önben az együttérzést saját maga vagy embertársai felé! Emlékezzen arra, hogy családjában hogyan törődtek egymással a családtagok! Önt ki és hogyan nyugtatta meg? Kitől tanulta meg leginkább azt, hogy hogyan törődjön, érezzen együtt saját magával és embertársaival?
  2. Próbálja ki a blogunkon ismertetett stresszkezelési módszereinket, különösképpen azokat, amelyek a tudatos légzésre fókuszálnak!
  3. Próbálja ki a jóakarat gyakorlása meditációt: a mettá bhavaná meditáció fázisai a következőek: 1. jóakarat kifejezése saját magam számára 2. jóakarat kifejezése egy hozzám közel álló személy számára 3. jóakarat kifejezése egy számomra semleges személy számára 4. jóakarat kifejezése egy általam nem kedvelt személy számára 5. jóakarat az eddig felsoroltak számára egyszerre 6. jóakarat kifejezése az egész világegyetem számára. A mettá meditáció szövege:
    • Legyél boldog és békés
    • Szabadulj meg a testi szenvedéstől
    • Szabadulj meg a lelki szenvedéstől
    • Szabadulj meg az ellenségességtől
    • Érd el az életben a célodat
    • Legyél képes önmagadról mindig boldogan gondoskodni
    • Legyél boldog és békés
  4. Próbálja ki, hogy megköszöni testének azt, hogy otthont ad elméjének, gondolatainak, érzéseinek! Mondjon köszönetet azért, hogy teste a tőle telhető legjobb módon őrzi, vigyázza az Ön életenergiáját, erejét, egészségét! Kérdezze meg testétől, hogy mire lenne szüksége ahhoz, hogy egészséges, erős és nyugodt maradhasson! Figyelje teste rezdüléseit és próbáljon ráhangolódni az ITT és ITT ismertetett módokon! 
  5. Vegye fel a kapcsolatot saját belső gyermekével: képzelje el, hogy újra kisgyermek! Lehet, hogy több életkorból is megjelenik az Önben élő kisgyermek. Az adott életkorokban milyen nehézségekkel kellett megküzdenie? Ha beszélhetne most az Önben élő belső gyermekkel, hogyan biztosítaná őt együttérzéséről, szeretetéről, elfogadásáról? Miből venné észre, hogy belső gyermeke érti, fogadja az Ön együttérzését, szeretetét, törődését? Hogyan nézne ki, milyen érzései lennének, milyen lenne a testtartása? Próbálja ki ezt a gyakorlatot most saját felnőtt énjével kapcsolatban is! Milyen nehézségekkel küzd itt és most? Azokat a szavakat, bölcsességeket, amelyeket belső gyermekének továbbított, alkalmazza saját felnőtt énje felé is! Ha szeretné, papírra is írhatja a saját maga felé megfogalmazott együttérző, kedves, elfogadó szavakat, érzéseket, gondolatokat! Vigye magával a papírlapot és stresszes pillanatokban olvassa el újra! Amikor este aludni készül, köszönje meg saját magának azt, amit ma belső gyermekéért és felnőtt énjéért tett! 

Jó gyakorlást kívánok! Kálmán Mónika

 

Felhasznált irodalom: psychologytoday.com 

 

 

Online lelki segítség: kognitív viselkedésterápia, EFT pártanácsadás, NLP coaching, pszichoterápia

Online lelki segítség: kognitív viselkedésterápia, EFT pártanácsadás, NLP coaching, pszichoterápia

Online lelki segítség

Kognitív viselkedésterápia és coaching

Mindfulness, stresszkezelés

EFT párterápia online

Konzultáció családokkal

Gyász- és veszteségfeldolgozás

Online psychology consultation

Cognitive Behaviour Therapy and Coaching

Mindfulness, stress reduction

Emotion Focused Couples Counselling

Grief Counselling

Family Counselling

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Transzgenerációs minták átdolgozása

Transzgenerációs minták átdolgozása

Transzgenerációs minták átdolgozása

Transzgenerációs minták bármilyen rendszerben, legyen az család vagy más közösség, rámutatnak a kapcsolati háló sajátosságára és arra, hogy a traumát elszenvedő ember tünetei hogyan futnak végig a rendszeren. A trauma sajátossága az, hogy ha tudnak róla, ha nem, másnál is tüneteket idézhet elő. A transzgenerációs trauma elmélete nemzedékeken keresztül fel nem dolgozott krízisek, fájdalmak, titkok, szenvedések tüneteire mutat rá, legyen az egy szenvedélybetegség, meddőség, ember ellen elkövetett háborús tett vagy éppen pszichés betegség.

Rendszerszemlélet

Ha a rendszeren belül történt valakivel a trauma szintjére emelkedő élethelyzet, esemény, arra a rendszer tagjai, például a családtagok különböző módon reagálnak. Ha ezek a reakciók azonban krónikusan ismétlődnek, tünetté alakulhatnak. Akit a tüneteivel (szenvedélybetegség, szorongás, pánik, pszichózis, viselkedési zavarok stb.) családkonzultációba vagy betegség esetén család-pszichoterapeutához visznek, azt tünethozónak vagy index-páciensnek nevezzük. Nem elegendő azonban kizárólag vele foglalkozni, azt is szükséges felfejtetünk, hogy a család hogyan működik a tünet körül, illetve ami történt, milyen mechanizmusokat, reakciókat és ellenreakciókat, hitmondatokat, hiedelmeket és értékrendi változást indított be a családi rendszerben. Pont úgy viselkedik ez a jelenség, mint amikor egy térhálón az egyik pontot megmozdítjuk és az rezonál az egész rendszeren.

Az 5-10 alkalmas feldolgozás során a következő kérdésekkel, témakörökkel is foglalkozunk:

Kik voltak a szüleim, nagyszüleim, dédszüleim? / Milyen lelki, szellemi, társadalmi értékek szerint éltek? / Milyen kiemelkedő események befolyásolták döntően az életüket? / Hogyan küzdöttek meg a nehézségekkel? ….

Mi volt az én szerepem a származási családomban? / Ha van(nak) testvére(i)m, milyen volt velük a szüleim kapcsolata? / Milyen volt a testvéreimmel való kapcsolatom gyermekkoromban és fiatal felnőtt koromban? / Mi volt a testvéreim szerepe a családban? / Hogyan fejezték ki a szüleim, nagyszüleim a gyöngédséget, a szeretetet? / Hogyan fejezték ki szüleim, nagyszüleim a haragot, az indulatokat? …

Mi okozott nekem örömet gyerekként? / Mi okozott nekem nehézséget gyermekként? / Visszatekintve a gyermekkoromra, miért vagyok hálás? / Visszatekintve a gyermekkoromra, mi hiányzott?

A feldolgozás része a genogram elkészítése is, melyről ITT írunk bővebben.

Kérdés esetén, illetve ha segítségre van szüksége, írjon nekünk!

Kötődési minta: a félelemteli, dezorganizált kötődés

Kötődési minta: a félelemteli, dezorganizált kötődés

Kötődési minta: a félelemteli, dezorganizált kötődés

Az egyéni kötődési minta a családi kapcsolatainkban tapasztalt kötődésen nyugszik. Kivonatolt cikkünkben Lukács Liza Hogyan szeretsz? című kiváló könyvét vettük alapul, mely részletesen leírja a kötődési mintázatok gyermekkori kialakulását, majd párkapcsolati és szülőként tapasztalható megjelenését, fejlődését.

“A hazai lakosság életminőségét és lelkiállapotát felmérő átfogó vizsgálat (Hungarostudy 2013) szerint a magyar felnőttek 20,4 %-a félelemteli kötődéssel él, ami magasabb a nemzetközi értéknél…” (Lukács 23)

Félelemteli kötődés

A gondozó reakciója a gyermekre:

  • • Ha a gyermek kapcsolódni próbál hozzá, már eleve kudarcra van ítélve
    • Manipulatív
    • Fenyegető
    • Könnyen triggerelhető a saját kezeletlen traumái miatt
    • Összezavaró
    • Kaotikus
    • Abuzív (fizikális, emocionális, szexuális)
    • Megszégyenítő
    • Büntető
    • Elhanyagoló és következetlen válaszok keveréke

A félelemteli kötődésű egyén viselkedése:

  • • Énképe negatív, másokhoz is hasonlóan viszonyul
    • Nem empatikus magával vagy másokkal
    • Hirtelen változó érzelmi állapotok
    • Extrém érzelmi diszreguláció
    • Impulzusai vezérlik
    • Szituációtól függően vagy krónikusan megjelenő érzelmi ingadozás
    • Állandó félelem
    • Szerhasználat gyakori
    • Kaotikus viselkedés
    • Acting out
    • A kapcsolódást veszélyesnek éli meg
    • Gyakori a személyiség-zavar
    • Ritkán vonható be segítő, önsegítő csoportba
    • Nem tud huzamos ideig elköteleződni (munka, család, segítő kapcsolat)

A félelemteli módon kötődő egyén kapcsolatban:

  • • Lefagyott
    • Félelemmel teli
    • Áldozat vagy bántalmazó
    • Párkapcsolatai nélkülözik az intimitást
    • Szexuális élete lehet aktív, váltogatott partnerekkel, sok félrelépéssel, féltékenységgel
    • Ha áldozat, akkor olyan kapcsolatokba ragad, ahol kihasználják, bántalmazzák

A félelemteli módon kötődő ember szülőként: 

  • • Manipulál, ígérget, hazudik
    • Nem vállal felelősséget
    • Könnyen kilép a családból
    • Könnyen bántalmazóvá vagy elhanyagolóvá válik

A félelemteli módon kötődő ember narratív stílusa:

  • • Inkoherens, nehezen következő
    • A múlt és a jelenidők keverednek
    • A szavak nehezen jönnek ki
    • Hosszú szünetek, narratív lukak

Felhasznált irodalom

Dr. Diane Poole-Heller (2021 Trauma Solutions), https://dianepooleheller.com/attachment-styles/; Lukács Liza (2020): Hogyan szeretsz? Kötődési sebeink gyógyítása. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

Párkapcsolati témában írt cikkeinket ITT olvashatja

Amennyiben kérdése van, illetve segítségre van szüksége, keressen minket bizalommal! A bejegyzést létrehozta: Kálmán Mónika

_____________________________________________________________________________