Stresszkezelési módszerek: jógalégzés

Stresszkezelési módszerek: jógalégzés

Stresszkezelési módszerek: tudatos légzés a jógában

Mai, nyugati értelemben alapvetően kétféle jógát különböztetünk meg és tartunk számon a hatékony stresszkezelési módszerek között: testi és szellemi jógát, melyek célja a testi és a szellemi erők felébresztése. A jóga egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életvitelhez segíti hozzá a rendszeresen gyakorlót. Egyszerű testgyakorlatokkal kezdi áthangolni szerveink működését, lazítással oldja a testünkben tárol feszültségeinket, míg légzésszabályozással, figyelemösszpontosítással szabályozza az agy idegtevékenységeit. A cikkünkben közölt gyakorlatok mindenki számára biztonságosak!

Légzőgyakorlat: automatikus légzés és jógalégzés

Ahhoz, hogy a légzés és a mozgás egyszerűnek látszó szinkronizálását elsajátíthassuk, legelőször érdemes saját, természetes légzésünket górcső alá venni! Figyelje meg a napi munkavégzés, a bevásárlás, a játék, a sport vagy a barátokkal való beszélgetés alatt is saját, automatikus légzésmintáját! Mi változik a légzésében, amikor jól érzi magát? Milyen a légzése, amikor feszült a teste? Légzési “szokásaink” tudatosítása fontos, hiszen a jógalégzés bármilyen formájának elsajátításában nem a normális, automatikus légzés erőszakos megváltoztatása a cél, hanem a természetes, erőlködésmentes légzési folyamat visszaállítása és a test harmonizálása.

A légzésszabályozás elsősorban az idegrendszer feszültségét csökkenti, ezért elengedhetetlen ismernünk a helyes légzés szabályait! A jógában kétféle légzést különböztetünk meg: mellkasi- és hasi légzést. A legtöbb ember ülőfoglalkozást végez és így mellkasi légzést folytat, hiszen üléskor a has nyomás alá kerül, ami nehezíti a rekeszizom szabad mozgását. Hasi légzéskor azonban a rekeszizom intenzívebben mozog le és fel; a tüdő akkor tágul, amikor a rekeszizom leszáll, eközben maga előtt tolja a hasi szerveket. Figyeljük meg, hogy belégzéskor a has kidomborodik, kilégzéskor behúzódik!

Miért is egészséges a hasi légzés? Kilégzéskor a tüdőből kilépő ereken át meggyorsul a véráramlás, így a légzés mechanikailag is segíti a vérkeringés szabályozását. A hasi légzés fontos belső szerveink vérellátását is fokozza, így például az egyik legjobb ellenszere az ülőfoglalkozás káros mellékhatásainak ellensúlyozására.

A jóga kiemelkedő fontosságúnak tartja a tudatos légzőgyakorlatot, amit pránájámának hív. A pránájámát a testgyakorlás után végezzük, mert ilyenkor az izommunka miatt amúgy is nő a test oxigénigénye! Fontos! Lényeges a fokozatosság! Ha a légzésgyakorlat közben “túllélegzünk” és például szédülést tapasztalunk, tartsunk pihenőt és vegyük természetesen, erőlködéstől mentesen a levegőt! 

Váltott orrlyukú légzés: nadi szódana

stresszoldó módszerek

Kiinduló helyzet: a gyakorlatot csukott szemmel végezzük, törökülésben, egyenes háttal, de lazán tartott törzzsel! Mindkét kezünk a térdünkön, tenyérrel felfelé! Néhány percig üljünk ebben a helyzetben, mozdulatlanul és figyeljünk a természetes légzésritmusunkra!

Ezután emeljük jobb kezünket, mutató- és középső ujjunkat helyezzük a homlokunk közepére! Hüvelyk- és gyűrűsujjunkkal pedig érintsük oldalról az orrunkat! Ez a váltott orrlyukú légzés hagyományos kéztartása.

Hüvelykujjunkkal oldalról zárjuk el a jobb orrlyukat! A nyitott bal orrlyukon keresztül, természetes légzésünket használva pedig végezzünk 20 ki- és belégzést! Közben figyeljük a hasfal mozgására!

Cseréljük a kezünket! Végezzük el a jobb orrlyukon is a 20 ki- és belégzést!

A gyakorlatot naponta legfeljebb háromszor ajánlatos végezni teljes koncentrációval! Figyelje meg tudatosan a gyakorlás előtti és utáni testérzeteit!

A testérzetek tudatos megfigyeléséhez ITT további segítséget is talál!

Tekintse meg a stresszoldásról szóló írásainkat ITT és próbálja ki sikeresen alkalmazott módszereinket!

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen bizalommal!

Kálmán Mónika

 

 

 

 

 

Hangulatjavító gyakorlatok: játékos önismeret az egész család számára

Hangulatjavító gyakorlatok: játékos önismeret az egész család számára

Hangulatjavító gyakorlatok a családnak: játékok, feladatok, önismeret

A családi kapcsolatok nem nélkülözik a nehézségeket: beszéljünk akár napi összecsapásokról, végeláthatatlan teendőkről, serdülőkori lázadásról vagy egy soha nem látott világjárvány miatti karanténról…

Cikksorozatunk a családi életet vizsgálja, bemutat számos praktikus tanácsot arra vonatkozóan, hogy mint lehetséges más perspektívából rálátni saját kapcsolati dinamikánkra vagy hogyan írhatjuk át elődeinktől örökölt sorskönyvünket. A “csináld magad” önismereti gyakorlatok segítségével felismerhetjük a problémás helyzeteket és azokban betöltött szerepünket, majd hozzáláthatunk a megoldáshoz is! A gyakorlatokra érdemes változást kínáló katalizátorként tekinteni, amelyek felfedhetnek rejtett családi jelenségeket, tartalmakat és segítenek kimondani, kifejezni, nyílttá tenni az ezekről folytatott családi kommunikációt.

Vita madártávlatból: vitázni mindenki szokott, mert mértékkel egészséges

  • Próbálja felidézni azt a helyzetet, amely legutóbb kellemetlen vitát váltott ki! Ki volt jelen a vita során? Idézze fel pontosan, mi történt és ki hogyan vett részt benne!
  • Most képzelje el ugyanezt a jelenetet madártávlatból: két vagy több vitatkozó embert lát, akik közül Ön az egyik. Madártávlatból hogyan fest a dolog? Milyennek látja Önmagát és vitapartnerét? Mit fejez ki testtartásuk, mimikájuk, a hanghordozásuk? Vajon Ön a másik viselkedésére reagál vagy provokálja is a vitát? Legyen magához őszinte!
  • Vizsgálja tovább, hogyan kapcsolódnak össze a résztvevők szavai és gesztusai? Figyelje meg oda-vissza a jelenetet, legyen tudatos az Önök közötti dinamikára!
  • Gyakorolja a “madártávlat” technikát különböző vitahelyzetek felidézésével!
  • A tanultakat jövőbeni viták megfigyelésére is alkalmazhatja: amikor legközelebb veszekedés, összeszólalkozás kellős közepén találja magát, próbálja meg madártávlatból figyelni az eseményt! Figyelje meg, hogyan hat az Ön külső szemlélő minősége a veszekedés egészére!
  • Tanítsa meg másnak is a madártávlat technikát!

Szociális térkép: a családi-baráti viszonyrendszer, a közelség, a távolság és az érzések térképe

  • A család tagjai rajzolják le, fessék meg színes ceruzával vagy festékkel a saját kapcsolatai térképüket! A kisgyerekeknek hagyjuk, hogy azt rajzoljanak, amihez épp kedvük van, de ne hagyjuk ki őket a közös mókából! Amíg a kép készül, ne mutassák meg azt senkinek! Amikor mindenki elkészült, a családtagok megnézhetik egymás alkotásait, mintha egy tárlaton lennének! Fontos! A képeket nem kritizáljuk, nem minősítjük, és csak kérdezősködni lehet a képről a rajz/festmény készítőjétől! Minden családtag a saját jelét vagy rajzolt képét helyezze a lap közepére, majd maga körül közvetlen családtagjait, tágabb családja tagjait, a barátait és bárkit, aki még fontos!
  • A rajz elkészítése során nem érdemes túl sokat gondolkodni, engedjük inkább, hogy a megérzés domináljon és kezünk szinte magától készítse a képet! Érzés szerint helyezzük el magunk köré a többieket, nem érdemes cenzúrázni saját magunkat!
  • A készített kép pillanatfelvétel. Ha van rá módja, próbálja elképzelni, hogy egy évvel korábban ezt a térképet hogyan rajzolta volna meg: volt-e jelentős változás az utóbbi egy évben (gyermekszületés, munkahely-váltás, veszteség, költözés, váratlan események, stb.)
  • Vizsgálja meg, hogy milyen érzés volt a rajzot elkészíteni! Tekintse át, hogy kik kerültek Önhöz legközelebb a rajzon és kik vannak távol! Milyen színeket használt! Ki nagyobb, ki kisebb a rajzon?
  • Beszélje meg családtagjaival a tapasztalatait és kérdezze meg őket a saját képükről!

Élményekben gazdag közös alkotást kívánok!

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen bizalommal!

Kálmán Mónika

 

 

 

 

 

A kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia

Kognitív viselkedésterápia, azaz Cognitive Behaviour Therapy (CBT)

A kognitív viselkedésterápia egy, az egyéb pszichoterápiás módszereknél rövidebb, strukturált technika. A gondolataink, alapbeállítódásaink módosításával segít megváltoztatni azokat a viselkedéseket, amelyek valamiért nemkívánatosak vagy elviselhetetlenek számunkra. A terápiát a terápiába érkező egyedi, specifikus tüneteire, közösen alakítjuk ki. Az ülések folyamatos, aktív részvételt követelnek, ahol a kliensre sok, a terápiás ülésen kívüli elvégzendő feladat is vár.

A módszer alapja a tudatosítás: a terápia alatt közösen feltérképezzük az érzelmi tünetek hátterében található negatív gondolatokat és azok eredetét (konceptualizálás). A terápia fő célja, hogy a gátló vagy a tünetek kialakulásához vezető gondolatokat egyre jobban a valóságos környezethez alakítsuk vagy egy reálisabb formában fogalmazzuk újra őket. A terápia erős hangsúlyt helyez a gondolatainkhoz társuló érzelmi és testi reakciókra, és ezek viselkedéses kimenetelére, mivel ez a négy terület egymással szoros kölcsönhatásban áll, ezért bármelyik részen változtatunk, az hatással lesz a testi/ lelki felépítésünk minden összetevőjére is.

A gondolatok tudatos kontrolljával az érzelmi és viselkedési tünetek mérséklődnek, így az életminőség folyamatosan javul.

Milyen képességeink fejlődnek a CBT-terápia során?

  • képesek leszünk a problémák hatékonyabb azonosítására, körülhatárolására
  • ráébredhetünk az automatikusan felbukkanó negatív tartalmú gondolatainkra, majd ezeket átalakíthatjuk a szituációnak/ környezetnek megfelelőbbé
  • tesztelhetjük negatív beállítódásaink helyességét- ez épp illeszkedik-e a szituációhoz/ környezethez, vagy korábbi tapasztalataink vezettek ide
  • jobban átláthatjuk a környezetünkben élők viselkedését és motivációit
  • megérthetjük, hogy korábbi tapasztalataink hogyan befolyásolják jelenlegi érzéseinket és viselkedésünket
  • számunkra reális, elérhető célokat találhatunk
  • fejleszthetjük pozitív gondolkodásunkat, ezzel csökken a mindennapi stressz megélése

Milyen problémák esetén ajánlott?

A kognitív viselkedésterápia bizonyos problémák esetén a leghatékonyabbnak bizonyuló pszichoterápiás módszer. Hatékonyan javítja a stresszhelyzetek kezelését, fejleszti a problémás interperszonális kapcsolatokban való részvételt, emellett segíti a gyász- vagy egyéb veszteségek, például szakítás vagy elbocsátás feldolgozását. Segít az életmódváltásban, új étkezési-, sportolási szokások kialakításában, hatékonyan csökkenti a halogatást.

A tudományos vizsgálatok eredményei alapján a hangulatzavarok– például major depresszió, szorongásos zavarok- fóbiák, PTSD, generalizált szorongás, függőségek, evészavarok és számos egyéb mentális zavar esetében ezzel a technikával tartós javulás érhető el.

Amennyiben kérdése van a kognitív viselkedésterápiával kapcsolatban vagy segítségre van szüksége, keressen bizalommal!

Balázs Tünde klinikai szakpszichológus

Egyéb írásaink a kognitív viselkedésterápiáról ITT

 

 

Jacobson-féle progresszív relaxáció

Jacobson-féle progresszív relaxáció

Jacobson-féle progresszív relaxáció: stressz- és szorongáscsökkentés

A Jacobson-féle progresszív relaxáció egyszerű elven alapszik és alkalmas arra, hogy bárki végezhesse, aki szeretné az életünket átható stresszt hatékonyabban kezelni. A módszer lényege: izmainkat akaratlagosan elengedjük, majd újra megfeszítjük őket, melynek hatására izmaink mélyen ellazult állapotába kerülnek. Ezt az egyszerű jelenséget Edmund Jacobson amerikai orvos fedezte fel a tartós feszültség oldására, melynek kialakulásáért a stressz és a stressz által beindított testi folyamatok felelnek. A progresszív izomlazítást pszichoszomatikus megbetegedések megelőzésére és kezelésére is alkalmazzák, amelyek tartós pszichés nyomás következtében alakulnak ki. Ide tartoznak pl. a vérnyomás problémák, a hát-, illetve fejfájás. A módszer segítségével pozitívan befolyásolhatók az olyan pszichés problémák is, mint amilyen a pánikbetegség, az alvászavar vagy a depresszió.

Ahogyan a tudatos légzésmegfigyelés és a mindfulness-alapú stresszoldó gyakorlatok is pozitív irányban befolyásolják érzelmeinket, úgy az izmok tudatos ellazítása is alkalmas arra, hogy megnyugvást hozzon a testnek és lecsillapítsa áramló gondolatainkat. Az alábbiakban ismertetjük a progresszív relaxáció lépéseit, melynek teljes kivitelezése körülbelül 10-15 percet vesz igénybe, és ajánlatos naponta elvégezni, lehetőleg az esti lefekvéskor.

Az Integratív Terápiás Térben integrált módon alkalmazzuk a szomato-módszereket, melyek elméleti és gyakorlati hátterét honlapunkon egyre bővülő cikkek formájában ismertetjük. Az alább leírt technikát önsegítésre is használhatják, azonban fontos hangsúlyozni, hogy érdemes szakemberrel konzultálni abban az esetben, ha a gyakorlás során nehezen kezelhető érzések, gondolatok, testérzetek jelentkeznek vagy kérdésük merül fel a témával kapcsolatban.

  1. Mielőtt nekilátunk a gyakorlatnak, mozogjunk néhány percig! Adjuk meg testünknek a lehetőséget, hogy megszabaduljon az esetleges izomgörcsöktől: gyengéden rázzuk meg végtagjainkat!
  2. Feküdjünk hanyatt egy földre terített pokrócra vagy az ágyba! A karokat helyezzük el a test mellett, laza tartásban! Tenyerünket fordítsuk lefelé, lábunkat nyújt­suk ki! Ügyeljünk arra, hogy lábunk ne fázzon, ha szükségesnek érezzük, húzzunk zoknit!
  3. Balkezesek a bal oldallal kezdjék, a kétkezesek pedig azzal az oldallal, amelyiket gyakrabban használják! Ha az izomrelaxációt elalvás előtt, az ágyban végezzük, a gyakorlat megkezdése előtt oltsuk el a lámpát és kapcsoljuk ki a telefont!
  4. Hunyjuk le a szemünket és nyugodt ritmusban szívjuk be, majd fújjuk ki háromszor a levegőt. A kifújást tudatosan lassítsuk le, hogy ezzel is segítsük az ellazulást! A negyedik levegővételnél szorítsuk ökölbe a jobb kezünket és karunkat (balkezesek a balt), koncentráljunk a szorításra, és ha lehet, fokozzuk még tovább! Tartsuk a kéz és a kar izmait megfeszítve körülbelül 3 másodpercig, majd erőteljes kilégzés után lazítsuk el ismét! Érzékeljük, hogy a kezünk és karunk egészen laza és lassan oldódik benne a feszültség!
  5. Ismételjük a folyamatot a bal kézzel és karral is! 
  6. Megint lélegezzünk háromszor be, majd ki! Most mindkét kezünket szorítsuk ökölbe! Fokozzuk a szorítást a maximumig és tartsuk így 3 másodpercig. Ezután lazítsuk el teljesen mindkét kezünket és karunkat, és érzékeljük, ahogyan oldódik az izomfeszültség!
  7. Újabb három be- és kilégzés után feszítsük meg a jobb lábunkat és lábfejünket (balkezesek a bal lábat és lábfejet)! Érzékeljük, ahogy az izmok megfeszülnek és fokozzuk maximumig a feszítés! Maradjunk így 3 másodpercig, majd lazítsuk el az izmokat! Érzékeljük és tudatosítsuk, ahogy lassan min­den feszültség eltávozik a lábizmokból!
  8. Ismételjük a folyamatot a másik lábfejjel és lábbal is!
  9. Ismételjük a folyamatot mindkét láb egyszerre történő feszítésével és lazításával!
  10. Lélegezzünk háromszor nyugodtan be, majd ki! Miközben érzékeljük, hogy végtagjaink ellazultak és jólesően elnehezedtek, összpontosítsunk az arcizmainkra! Feszítsük meg arcizmainkat: először szorítsuk össze mindkét szemhéjun­kat, ráncoljuk a homlokunkat, húzzuk felfelé a szánk mindkét szegletét és szorítsuk össze erősen a fogainkat. A szorításból ne hagyjuk ki a nyelvizmot sem! Tartsuk megfeszítve az izmokat 3 másodpercig, majd lazítsuk el őket! Érzékeljük, ahogy a feszültségmentes állapot szétárad a testünkben!
  11. Lélegezzünk ismét háromszor nyugodtan be, majd ki! Fordítsuk figyel­münket a nyak- és hátizmainkra! Szorítsuk össze a lapockáinkat, majd egész testünket nyomjuk a padló irányába! Fokozzuk az izmok feszességét és tartsuk meg a feszes testtartást 3 másodpercig! Ezután lazítsuk el az izmokat, és élvez­zük, ahogy a nyak- és hátizmaink ellazulnak!
  12. Lélegezzünk ismét háromszor be, majd ki!  Befeje­zéseként szorítsuk ökölbe mindkét kezünket és számol­junk visszafelé öttől nulláig!
  13. Nyissuk ki a szemünket és pihenjünk még 10 percig (vagy tovább)! Ha a progresszív relaxációt elalvást segítő céllal végeztük, jó pihenést és kellemes alvást kívánok! Ha a relaxáció után további teendői vannak, akkor érdemes átmozgatnunk izmainkat, mielőtt felkelünk.

Jó gyakorlást kívánok!

A stresszcsökkentéssel kapcsolatosan írt további cikkeink, elméleti és gyakorlati technikák: ITT

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen bizalommal!

Kálmán Mónika

Kép illusztráció: Rieke Meima festménye, címe: Letting Go (Elengedés)

 

 

 

 

Kognitív terápia otthon: módszerek

Kognitív terápia otthon: módszerek

Kognitív terápia online és személyesen: gyakran alkalmazott módszerek

A kognitív terápia szemlélete azt hangsúlyozza, hogy a mód, ahogyan eseményekre, szituációkra reagálunk, saját értelmezésünk függvénye és nem az események egyenes következménye. Azáltal, hogy tudatosítjuk, újraértelmezzük korábbi, kevésbé adaptív nézeteinket és alternatív látásmódot, új perspektívát vagy reagálási mintákat próbálunk ki, jobban sikerülhet a kommunikáció, a problémamegoldás, a stresszkezelés az élet különböző területein. A kognitív viselkedésterápia során megtanuljuk felfedezni és kezelni azokat a kognitív torzításokat, amelyek negatívan befolyásolják az érzéseink mentén megjelenő gondolatainkat és kihatnak általános életminőségünkre. A kognitív viselkedésterápia nem a betegségtudatra koncentrál, hanem a mindannyiunkban megtalálható erőforrásokra és megoldásokra összpontosít.

Cognitio (Latin szó), jelentése: megismerés. A kognitív pszichológia az emberi megismerést és az információfeldolgozást vizsgáló tudomány. A világról alkotott belső megismerési és élményfeldolgozási modelljeinket kutatja.

A kognitív viselkedésterápia eszközeit használjuk a coachingban, ilyenkor kognitív viselkedésterápiás vagy CBT (Cognitive Behaviour Therapy) coachingról beszélünk. A kognitív coaching folyamat állhat akár 1 coaching ülésből (rövid/brief coaching), amely során, ideális esetben, a kliens hozzáállásában olyan perspektívaváltozás megy végbe, amely őt a megfelelő megértéshez juttatja a kívánt viselkedés begyakorlásához és végül eléréséhez. Általában azonban 6-10 coaching üléssel lehet számolni, melyek során lényeges változás érhető el a kliens gondolkodásában és viselkedésében. A CBT coaching ülések közötti körülbelül 2 hét arra szolgál, hogy a kliens az ülésen kapott, célorientált otthoni feladat elvégzésével közelebb kerüljön a céljához. A coaching vége akkor következik be, amikor a kliens a coach támogatása nélkül is eléri a kívánt célt és képes fenntartani a cél elérését szolgáló viselkedést. A kognitív coach nem tanácsot ad, hanem egy elkötelezett, együttműködő folyamaton trénerként  segíti az egyén biztonságos változását. A kognitív coaching Skype-on vagy más online platformon folyik, rugalmas, előre egyeztetett időpontban. 

Kognitív viselkedésterápiára akkor van szükség, ha betegségről beszélünk. Ilyen betegségek lehetnek: fóbia, kényszeres viselkedés, impulzus kontrollzavarok, kóros szokások, evészavar, tic, gyermekkori magatartászavar (beszédzavar, enuresis, hiperkinetikus zavar), szorongás és depresszió. Ezekben az esetekben klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta foglalkozik a klienssel.

A kliens kulcsot kap saját gondolatai, érzelmei vizsgálatához, megértéséhez és átkeretezéséhez, egy szóval saját maga segítőjévé válik.

A kognitív terápia gyakran alkalmazott módszerei

  1. Gyűjtsön legalább 10 negatív automatikus gondolatot (NAG) magával vagy mással kapcsolatban! A legtöbbünknek ismerős mondatokról van szó, hiszen vagy saját magunk vagy a környezetünk gyakran alkalmazza őket. Általában ítélő, általánosító, fekete-fehér vagy szélsőséges gondolatokról van szó, melyek szubjektívek, torzítják az éppen megélt helyzetről alakuló képünket, azonban mégis maguktól értetődőnek, sőt sokszor megkérdőjelezhetetlennek tűnhetnek. A lista írása közben vizsgáljuk meg érzéseinket, sőt a testünkben tapasztalható érzeteket is! (a testérzetek tudatosításához segítséget ITT talál)
  2. Alapvető hiedelmek azonosítása az előbbi lista alapján. Rajzoljon három oszlopot: az első oszlop címe Korai emlék, a második oszlopé Jelenlegi félelem, a harmadiké pedig Mögöttes hiedelem. Példa: Korai emlék: Az első osztályos tanárom nevetségessé tett. Jelenlegi félelem: Félek az egyetemi professzorom megszégyenítésétől. Mögöttes hiedelem: A felettem hatalommal rendelkezők meg fognak alázni. Ez az eljárás segít felismerni, hogy múltbéli emlékeink miként okoznak nehézséget a jelenben. Az előző (negatív automatikus gondolatok) gyakorlattal összekapcsolva lehetőséget kapunk arra, hogy sorra vegyük jelenkori élethelyzeteinket, a hozzájuk fűződő negatív gondolatainkat, érzéseinket, majd megtaláljuk a kapcsot a múltbeli hiedelmeink és mostani reakcióink, automatikus gondolataink között.  
  3. Hol van ebben logika? Mi a bizonyíték? Ismét rajzoljon három oszlopot: az első címe Időpont/esemény, a másodiké Értelmezés, a harmadiké Torzítás. Példa: Esemény: Séta közben alaposan megnézett egy idegen, aki épp egy autóból szállt ki., Értelmezés: Sebezhető vagyok. Szeretne bajt okozni nekem. Bárhová megyek, mindenhol veszélyben vagyok. Torzítás: Önkényes, nem logikus következtetés és túláltalánosítás (mindig-soha). Ennek a gyakorlatnak a segítségével felismerhetővé válik a következtetések torzítása és begyakorolható lesz a végzetes következményt jósoló ítélet helyett egy semlegesebb, kívülről történő szemléletmód.

Kapcsolódós cikkeink stresszcsökkentés, szorongás témában: elméleti és gyakorlati technikák: ITT (autogén tréning, szomato-módszerek, kopogtatás, NLP)

Kapcsolódó cikkeink kognitív terápia témában: ITT

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen minket bizalommal!

Kálmán Mónika CBT coach és Balázs Tünde klinikai szakpszichológus