Ölelj át! Program pároknak (Hold Me Tight) magyarul és angolul

Ölelj át program: vajon lehetséges-e a hosszú távon is fenntartható, elégedett párkapcsolat?

Életünk fontos mozgatórugója a remény. Ha reményt táplálunk magunkban, akkor nyitottabbak, kreatívabbak vagyunk és több erőforrást tudunk mozgósítani a problémakezelésben is. Erőforrásos állapotban képesek vagyunk arra is, hogy rálássunk, mi magunk mit tehetünk azért, hogy a párkapcsolat erősödjön, illetve milyen viselkedési mintákat szükséges megváltoztatnunk ahhoz, hogy párkapcsolatunkban win-win helyzet alakuljon ki, ahol mindkét fél érzelmi szükségletei kielégülhetnek. Az érzelemfókuszú párterápia több ezer pár megfigyelésével és komoly kutatások alapján érlelte ki az Ölelj át! programot, illetve család- és párterápiás módszertanát.

A párkapcsolati kötődés tánclépései

Az érzelemfókuszú párterápia megalkotói azt figyelték meg, hogy a párok stresszhelyzetben mintha előre egyeztetett koreográfia mentén veszekednének. A lépések a kapcsolódás, kötődés sokszor kétségbeesett kereséséről és a konfliktustól való érzelmi elzárkózásról, visszavonulásról, elérhetetlenségről szólnak. Az automatikusan észlelt, kapcsolatvesztéstől való félelem kapcsolódási pánikot idéz elő, melynek eredményeként a legtöbb pár aktívabb tagja (az aktív szerep váltakozhat) elkeseredésében, kapcsolatvesztett reménytelenségében sürgetően, követelőzve, dühét is eszközül hívva keresi a kapcsolatot, mert szeretné a párját kapcsolódásba hívni , hiszen fontos számára a vele való kapcsolat. Ezt sokszor akár bántóan, kritikusan, megszégyenítően teheti, amitől párja védekezésbe fog és hátrálni kezd, elhallgat, érzelmileg elérhetetlenné válik, mert ő úgy érzékeli, hogy a számára is fontos kapcsolatot úgy mentheti meg, ha nem tetézi a bajt és passzív marad a vita során. Ettől aztán a kapcsolatot rendezni akaró, aktívabb fél azt érzi, hogy társa távolodik tőle, cserbenhagyja őt, ez pedig fokozza a kapcsolódási pánikot és így az indulatokat is. Társa erre még inkább visszavonul, és az ördögi kör csapdába zárja őket. A csapdába zárt állapotban megjelenik a magány, az elkeseredés, a kilátástalanság, ami pont annak a reményteli állapotnak az ellentéte, amelyre szükségünk lenne a nyitott, kreatív, spontán kapcsolatrendezéshez. Ilyen állapotban kevesen húzzák magukhoz a párjukat és kérik: „Ölelj át!”, holott legbelül éppen erre vágynak. 

Mit takar a harag, a düh?

Dühünk fedő érzés, ami mozgósítja energiáinkat, erőnket olyan helyzetekben, ahol támadni vagy védekezni kell. Az idegrendszer ilyenkor fight (harc) üzemmódba kerül, érzelmi reakcióink is felgyorsulnak. A düh kiváltó oka valójában legtöbbször az alatta meglapuló félelem, a pánik vagy fájdalom megjelenéséből adódik. Amikor egy párkapcsolatban egyik fél dühösen fogadja a másikat: „Már megint nem jöttél időben! Soha nem vagy pontos, amikor én kérem.”, valójában azt mondja, „Hiányoztál, és nagyon vártam már, hogy hazagyere.” Ha egy pár megpróbálja a veszekedések során előkerülő dühöt azonosítani, megérteni és közösen csillapítani, akkor a partnerek együttérzése megnő, ezáltal figyelmesebbek, befogadóbbak lesznek, indulataikat kezelni tudják, valódi érzelmeik mentén lesznek képesek kommunikálni.

“Alapvető igény és szükséglet, hogy akit szeretünk, vegye észre, mi fáj nekünk. De ez csak úgy megy, ha kimutatjuk, és ha odafigyelünk. Jól szeretni csak bátran és bizalommal lehet.” (Dr. Sue Johnson, az ÉFT módszertan és az Ölelj át! program megalkotója)