Szervezetállítás vs családállítás: mi a különbség?

Szervezetállítás vs családállítás: mi a különbség?

Ha a családállítás ismerősen hangzik, ismerje meg a szervezetállítást az üzleti életben! Gyakran kérdezitek tőlem, hogy mi is az a szervezetállítás: olyan, mint a családállítás, csak cégeknek és vállalkozásoknak szól? A válaszom: igen is, meg nem is. Tudom, ez kicsit olyan, mint a mesében az ajándékot hozó királylány: hoztam is, meg nem is.

Röviden: technikáját tekintve ugyanaz a két módszer, azonban kereteit, szabályait és alkalmazhatóságát tekintve két teljesen különálló megközelítésről van szó.

Kezdjük a családállítással: Sokunknak ismerős lehet a családállítás fogalma. Lehet, hogy hallottunk már róla, vagy akár résztvettünk egyéni-, páros- vagy csoportos családállításon. Én magam jó párszor. Sőt, jóval mélyebben is foglalkoztam vele, tanultam magát a módszert is. A családállítás egy mélyreható önismereti módszer, amely a magunkkal hozott, akár generációkon átívelő problémákkal, elakadásokkal foglalkozik. Teszi mindezt úgy, hogy térben megjeleníti a családi rendszerünket, a szülői hátterünket, élő családtagjainkat, már nem élő őseinket, és a családrendszerben megjelenő kapcsolatokkal, dinamikákkal dolgozik. A családállítás rendszerszemléletű, transzgenerációs módszer, ami nem helyettesíti a pszichoterápiát, azonban kiválóan kiegészíti azt.

A családállítás igazi, elmélyült munka saját magunkon, ami egyben fejlődést, szembenézést, mélyre ható belső folyamatok megélését vonhatja maga után.

Mi köze mindennek a szervezetállításhoz?

Az „állítás” szó nem véletlenül szerepel mindkét módszer nevében. A szervezetállításban is a rejtett, felszín alatti dinamikákkal foglalkozunk, amelyeket térben láthatóvá teszünk képviselők segítségével. Hasonlóan a családállításhoz, a képviselők lehetnek hús-vér emberek, de dolgozhatunk bábukkal, papírlapokkal (stb.) is. A térben megfigyeljük az egyes elemek, képviselők egymáshoz viszonyított helyzetét:

• Mennyire kapcsolódnak egymáshoz?
• Mennyire állnak közel vagy távol egymástól?
• Ki kire figyel? Mit jeleznek a képviselők?
• Milyen testérzeteik vannak?

Az állításvezetőnek mindkét módszerben fontos szerepe van. Tartja a teret, figyeli a megjelenő dinamikákat és facilitálja a folyamatot.

A szervezetállítás és családállítás közös elemei tehát a térbeli megjelenítés, a képviselők használata, a testérzetek megfigyelése és az állításvezető szerepe. Itt nagyjából véget is érnek a hasonlóságok. Mert bár a technika több ponton hasonló, a két módszer egészen más célra használható, más keretek között, és más rendezőelvek szerint működik.

A család és a vállalkozás is egy rendszer – de teljesen más!

Gondoljunk csak bele! Mi a különbség a családunk és a vállalkozás között, ahol dolgozunk? Mindkettő egy rendszer, amelyben élünk, működünk, kapcsolódunk másokhoz, azonban teljesen más funkciókkal, keretekkel és szabályokkal.

• A családba beleszületünk: Nem választjuk a szüleinket, az őseinket. Nem lesz másik apánk, anyánk, és a családi származást sem tudjuk megváltoztatni. A családodhoz való tartozás adott.
• A vállalkozás egy meghatározott cél érdekében jön létre: Üzleti céljai vannak, működnie kell, fejlődnie, eredményeket elérnie. Egy cég változhat, átalakulhat, beteljesítheti az eredeti célját, amiért létrejött, de akár tönkre is mehet, felvásárolhatják, összeolvadhat egy másik vállalattal.

Mi magunk is más és más pozíciót tölthetünk be egy szervezetben. Beléphetünk, előléptethetnek, pozíciót válthatunk, és ha úgy döntünk, kiléphetünk vagy elhagyhatjuk a szervezetet. Pontosan ebből a minőségből fakad a családállítás és a szervezetállítás közötti egyik legfontosabb különbség.

Szervezetfejlesztés vs családállítás: Ki a fókusz?

A családállítás az emberrel, a szervezetállítás a szervezettel foglalkozik. A családállítás középpontjában az ember, a család és a személyes elakadások állnak. Ezzel szemben a szervezetállítás nem önismereti folyamat, hanem egy rendszerszemléletű szervezetfejlesztési módszer. Itt nem a családot, nem az egyéni, generációs elakadásokat vizsgáljuk, hanem a szervezet működését. A funkciókat, osztályokat, a különböző szervezeti szerepeket és a szervezet körüli rendszert – akár a vevőket, versenytársakat, piacokat.

Ha például egy kollégával dolgozunk, akkor nem az apjával vagy anyjával való viszonyát vizsgáljuk, hanem azt, hogy milyen szerepet, funkciót tölt be a szervezetben, és hogyan kapcsolódik a többi szereplőhöz. Persze előfordulhat, hogy személyes témák is megjelennek egy szervezetállítás során, azonban itt nem ezek feldolgozása a cél. Tudomásul vesszük, hogy megjelentek, és visszatérünk az eredeti szervezeti kérdéshez.

Jövőbeli lehetőségek és üzleti stratégiák modellezése

A szervezetállításban különböző lehetőségeket, potenciális kimeneteleket is vizsgálhatunk. Óriási különbség ez a családállítással szemben, mert a családi származásunk adott. Nem tudunk másik családi múltat, más apát, anyáv vagy ősöket választani. A szervezeteknél viszont ez egészen másképp működik. Egy vállalkozásnak többféle jövőbeli lehetősége is lehet. Változtathatunk a működésén, a struktúráján, a stratégiáján. Kipróbálhatunk új irányokat, megvizsgálhatunk különböző opciókat.

„Modellezhetjük” mi történhet, ha:

• Új piacra lépünk.
• Átszervezzük a csapatot.
• Megváltoztatjuk a stratégiánkat.
• Felvásárolunk egy másik céget, vagy éppen minket vásárolnak fel.

Ezeket a lehetőségeket térben is megjeleníthetjük, és megvizsgálhatjuk, milyen dinamikák, kapcsolódások, lehetséges nehézségek vagy új szempontok jelennek meg.

Mire használható még a szervezetállítás egy vállalkozásban?

A lehetőségek vizsgálatán kívül a módszer hatékony segítséget nyújt az alábbi területeken:

• Visszatérő céges problémák és konfliktusok: Amikor a felszínen már látjuk, hogy valami nem működik, de nem igazán értjük, mi állhat a háttérben.
• Vezetőfejlesztés: Amikor egy vezető elakad egy döntésben, nehezen találja a helyét egy új szerepben, vagy szeretné jobban megérteni, mi történik közte és a csapata között.
• Csapatfejlesztés: Amikor nem a megszokott módszerekkel szeretnénk dolgozni, hanem mélyebben megérteni, hogyan működik együtt a csapat, mi akadályozza az együttműködést, vagy mi a közös céljuk egy átszervezés után. Ez egy igazán rendhagyó csapatépítő módszer bevállalós cégeknek.

Összegzés: A szervezetállítás nem családállítás cégeknek

Bár a két módszerben vannak technikai hasonlóságok, az alapelvek és a felhasználás teljesen más. Nem ugyanaz a két módszer, és nem is ugyanarra való. A szervezetállítás nem családállítás cégeknél, hanem egy más célra használható, rendszerszemléletű szervezetfejlesztési módszer.