Szorongás testi tünetei

Szorongás testi tünetei: szorongásos zavarok

Természetes dolog, hogy időnként szorongást élünk át. Azonban azoknál, akik szorongásos zavarban szenvednek, a mindennapi helyzetekkel kapcsolatban gyakran intenzív, túlzott és tartós aggodalom és félelem jelentkezik. A szorongás testi tünetei akkor válik szorongásos zavarrá, ha gyakran hirtelen fellépő, intenzív szorongás és félelem vagy rettegés epizódjaival járnak, amelyek néhány percen belül tetőfokukra hágnak (ezeket nevezzük pánikrohamnak).

Az ilyen fokú szorongás testi tünetei zavarhatják a mindennapi tevékenységeket, nehezen kontrollálhatók, nincsenek arányban a valós veszéllyel, és hosszú ideig eltarthatnak. Az érintettek gyakran kerülik azokat a helyeket vagy helyzeteket, amelyek kiválthatják ezeket az érzéseket, szorongásos testi tüneteket. A tünetek gyermekkorban vagy serdülőkorban is kezdődhetnek, és felnőttkorban is fennmaradhatnak.

A szorongásos zavarok példái közé tartozik az általános szorongásos zavar, a szociális szorongásos zavar (szociális fóbia), a specifikus fóbiák és a szeparációs szorongásos zavar. Egy személynél egyszerre többféle szorongásos zavar is fennállhat. Néha a szorongás valamilyen kezelést igénylő egészségügyi problémából ered.

Szorongás testi tünetei és egyéb jellemzői:

• szapora szívverés
• heves szívdobogás,
• izzadás
• remegés,
• torok elszorulása
• légszomj,
• mellkasi fájdalom,
• hányinger vagy hasi diszkomfort,
• szédülés,
• félelem az ájulástól,
• halálfélelem
• a valósággal való kapcsolat elvesztésének érzete (derealizáció)
• vagy deperszonalizáció (mintha az, aki átéli, elszakadt volna a saját testétől),
• önkontroll elvesztésétől való félelem,
• kipirulás,
• hidegrázás,
• a testérzetek zavaroi (például bizsergés, zsibbadás, érzéketlenség).

A szorongásos zavarok típusai:

• Agorafóbia: Félelem azoktól a helyzetektől, ahol pánik léphet fel, és az ember csapdába esve, tehetetlennek vagy zavarban érezheti magát – ez gyakran jár a helyzetek elkerülésével.
• Szorongásos zavar egészségügyi állapot miatt: Intenzív szorongást vagy pánikrohamokat okoz, melyek közvetlenül testi betegséggel állnak kapcsolatban.
• Általános szorongásos zavar (GAD): Tartós és túlzott aggodalom hétköznapi dolgok, események miatt. A szorongás nincs arányban a valósággal, nehezen kontrollálható, és testi tüneteket is okozhat. Gyakran társul más szorongásos zavarokkal vagy depresszióval.
• Pánikzavar: Ismétlődő, hirtelen fellépő intenzív szorongás, félelem vagy rettegés rohamai. Gyakori tünetei: közelgő végzet érzése, légszomj, mellkasi fájdalom, szapora vagy kalapáló szívverés. A rohamok miatt sokan elkezdenek félni az újabb pánikrohamtól, vagy elkerülik azokat a helyzeteket, ahol az előfordult.
• Szelektív mutizmus: Gyermekeknél előforduló zavar, amikor bizonyos helyzetekben (például iskolában) következetesen nem beszélnek, még akkor sem, ha otthon vagy családi körben képesek rá. Jelentősen zavarhatja az iskolai, munkahelyi vagy társas életet.
• Szeparációs szorongásos zavar: Gyermekkorban jelentkezik, és túlzott mértékű szorongással jár, amikor a gyermek elszakad a szülőtől vagy más gondozótól.
• Szociális szorongásos zavar (szociális fóbia): Magas szintű szorongás, a társas helyzetek elkerülése jellemzi, illetve félelem az esetleges megszégyenüléstől, negatív megítéléstől.
• Specifikus fóbiák: Erős szorongás egy bizonyos helyzet hatására, amit az érintett mindenáron próbál elkerülni. Néhány embernél pánikrohamot is kiválthat.
• Szerhasználat okozta szorongásos zavar: Intenzív szorongást vagy pánikot váltanak ki drogok, gyógyszerek, mérgező anyagok vagy ezek megvonása.
• Egyéb meghatározott és nem meghatározott szorongásos zavarok: Ide tartoznak azok a formák, amelyek nem illeszkednek teljes mértékben egyik típushoz sem, de mégis jelentős szenvedést és működési zavart okoznak.

Keressen fel pszichiáter-orvost vagy klinikai szakpszichológust, ha a következő szorongás okozta tüneteket tapasztalja:

• Úgy érzi, túl sokat aggódik, és ez zavarja a munkavégzését, emberi kapcsolatait.
• A félelem, aggodalom vagy szorongás túl erős, és nehezen kontrollálható
• Tartósan lehangoltnak érzi magát vagy/és alkohol- vagy droghasználati problémái vannak, vagy más mentális egészségi gondjai keletkeznek
• Ha szorongása valamilyen testi betegséghez köthető
• Öngyilkossági gondolatai vannak – ilyen esetben azonnal kérjen sürgős segítséget! SOS segítségnyújtás 

Az aggodalmak gyakran nem múlnak el maguktól, sőt idővel rosszabbodhatnak, ha nem kér segítséget. Forduljon orvoshoz vagy mentálhigiénés szakemberhez, mielőtt a szorongás súlyosbodik!