Családi- életciklusok és krízisek

Családi- életciklusok és krízisek

Szerző: | máj 4, 2020 | önismeret

Egy lakás értelme nem a bútorok, hanem az érzés, amely eltölti ott az embereket. -Márai Sándor-

Családi életciklusok és krízisek 

A családi életciklus-szemlélet pozitívan mutatja be a család képességét a stabilitás és folytonosság egyidejű fenntartására. Minden családra igaz, hogy stresszként éli meg, amikor áthalad egy-egy fejlődési, átalakulási életszakaszokon, azonban minél rugalmasabban kezeli ezeket, annál inkább képes újraszerveződve kezelni megtöréseit, esetleges kríziseit. 

Az egyes életciklus-szakaszok konkrét fejlődési folyamatok teljesítését kívánják meg. Ezek közül némely egyetemes– pl. a csecsemő kötődése az elsődleges gondviselőhöz-; mások kultúraspecifikusak  pl- az egyéni identitás alárendelése a közösség elsőbbségét hangsúlyozó kultúrákban. A legtöbb feladat azonban korfüggő, hiszen a társadalom más feladatot, szerepet vár el a csecsemőtől, a kisiskolástól, a serdülőtől vagy a felnőttől. A családi életciklus-szemlélet kiemeli, hogy az átmenetekben, a ciklusváltásokban, melyek gyakran egymásba olvadva, több évet is felölelő szakaszokból állnak, a család sebezhetőbb.

Minden egyes fejlődési szakaszt egy- egy adott, változást és új alkalmazkodást követelő életesemény indít el. Ha bármely feladat megoldása nem teljes, késik vagy megakad, akkor a megoldatlan nehézségek a családfejlődés következő szakaszában is jelentkeznek: ezeket hívjuk normatív, azaz bejósolhatóan keletkező kríziseknek. Nem minden változás vezet azonban tüneti viselkedéshez: ahol a kapcsolati rugalmasság (hatékony együttműködés a nehézségek kezelésére) megfelelő, a család megerősödve kerül ki a krízisből.

A szorongás a családon belül vertikális és horizontális stresszorokhoz kapcsolódik. Vertikális stresszorok: magukba foglalják az előző generációk tapasztalatait, főleg a szülők tapasztalatainak lenyomatát. Ezek jellemzően transzgenerációs családi mintázatok, mítoszok, hiedelmek, titkok, örökségek. A vertikális tengely magába foglalja még a biológiai, a genetikai örökséget, temperamentumot is. A korábbi generációktól hozott rasszizmus, szexizmus, szegénységgel kapcsolatos gondolkodás és a kapcsolati minták leképeződése is hozzáadódnak a vertikális stresszorokhoz. A horizontális stresszorok magukban foglalják az előre jelezhető, fejlődéssel járó stresszorokat, az előre látható eseményeket, és ide tartoznak azok a veszélyek, amelyekkel a család élete során találkozik. A család saját tapasztalatait képviselik:  pl, traumatikus élmények: gazdasági hanyatlás, természeti katasztrófák, kilakoltatás, stb., illetve a családot érintő szociális változások; a fejlődéssel járó életciklus váltások, melyek lehetnek bejósolhatók, ún. normatív krízisek és váratlan vagy nem bejósolható, ún. paranormatív krízisek: hirtelen veszteség, baleset, -haláleset, -betegség, stb.

Az integratív szemléletű családkonzultáció vagy családterápia során mélyrehatóan foglalkozunk az életciklusok körül alakuló családi tapasztalatok, megküzdési stratégiák és transzgenerációs örökségek feltárásával, megértésével és átkeretezésével. Ez által saját magunkat és megélésünket egy tágabb rendszerben tudjuk értelmezni, ami hozzásegít bennünket a rendelkezésre álló megoldások szélesebb körű felfedezéséhez és így kiaknázásához.

A családi életciklus szakaszai és krízisei

A változások a rendszer valamennyi tagját érintik. Amikor a család átjut egy fejlődési fázison, a rendszeren belüli megváltozott viszonyokat, tranzakciós és kapcsolati mintákat újra lehet és szükséges tárgyalni. A változások meghatározásában, jelölésében és megélésében fontos szerepet játszanak a rituálék, a családi ceremóniák, hiszen határkijelölő szerepük van.  Jay Haley (1973) pszichoterapeuta szerint a következő életciklusokról beszélhetünk:

  1. Az udvarlás periódusa
  2. A házasság korai szakasza
  3. Az első gyermek születése
  4. a házasság középső szakasza – iskolás gyermek a családban
  5. a gyerekek kirepülése a fészekből
  6. nyugdíjas – és öregkor
  7. a halál és veszteségek korszaka

Családi krízis akkor jelentkezik, amikor a családi életciklusok változása túlmutat a család megküzdési eszköztárán, és a nehézségekhez elengedhetetlenül szükséges rugalmassága nem bizonyul elegendőnek. Nagyon fontos azonban megjegyeznünk, hogy krízisbe mindannyian kerülhetünk, és ez nem egyenlő a gyengeséggel, alkalmatlansággal, és nem mond el semmit intelligenciánkról! Bőven elég egy-egy előre sejthető nehézség (pl. az első gyermek születése vagy kirepülése kapcsán) és egy előreláthatatlan baj (pl. váratlan veszteség vagy gyász) kombinációja, hogy átmenetileg nehézséget, krízist éljünk át. A családkonzultáció vagy családi tanácsadás ezekben az esetekben kínál segítséget, empatikus támogatást az egész családnak.

Felhasznált szakirodalom: Pincus – Dare: Titkok a családban c. könyve; Dallos – Procter: A családi folyamatok interakcionális szemlélete In.: Családterápiás Olvasókönyv sorozat

További leírás a családrendszer feltárásról: https://integrativterapiaster.hu/csaladrendszer-feltaras/; Tematikus csoportok, ahol használjuk a családrendszer feltárás integratív elemeit: https://integrativterapiaster.hu/apa-anya-en/

Kapcsolatfelvétel: https://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/

Tisztelettel: Kálmán Mónika

 

 

Transzgenerációs családi kapcsolatok rendszerének feltárása integratív eszközökkel

Transzgenerációs családi kapcsolatok rendszerének feltárása integratív eszközökkel

Szerző: | máj 4, 2020 | EFT párterápia, önismeret, személyiségfejlesztés

Transzgenerációs családi kapcsolatok rendszerének feltárása integratív eszközökkel

Alaptétel, hogy a család egy rendszert formál, amely dinamikus egyensúlyi állapotra törekszik, és amelyet tudatos és tudattalan családi szabályok, rituálék, mítoszok és titkok befolyásolnak. A hatékony családkonzultáció ezért hagyományos és innovatív eszközöket egyaránt ötvöz a családi kapcsolat rendszerének teljesebb megértéséért.

Az ilyen módon integrált családrendszer feltárás során több irányban vizsgálódunk annak érdekében, hogy az egyén késztetéseit, problámaként meghatározott témáit teljes egészében láthassuk, feltárva az egyént a családrendszerében tükröződő szükségleteivel, kötelezettségeivel és felelősségével együtt, melyek szálai több generáción keresztül, azaz transzgenerációsan kódolódhatnak és ismétléskényszerként jelentkezhetnek a családrendszerében.

A transzgenerációs családi kapcsolatok rendszerének feltárása során kezdetben követjük annak a tünetnek a szálait, amellyel az egyén , a pár vagy család a konzultációra jelentkezik. Fontos itt megjegyeznünk, hogy nem lineáris ok-okozati viszonyokat vizsgálunk, és nem keresünk családi bűnbakot sem, hanem a családrendszeri kapcsolatokat, a családi életciklusok körüli nehézségeket és a megküzdési módokat, valamint a meghatározó életesemények mentén alakuló családrendszeri válaszokat tekintjük át.

A rendszermunkához segítségül hívjuk a családterápiában használt feltérképezési formákat, amelyek az egyén és családjának a családon kívüli kapcsolatrendszerét; a szerepek, elvárások, életutak és érzelmi kötődések kérdéseit jeleníti meg vizuális módon.

A feltérképezés formái: ecomap, melynek fókusza a természetes támaszok; a tágabb családi rendszer és működése; szomszédság; barátságok; munkahelyi kapcsolatok; intézményi támaszok; régi és új erőforrások; meglévő és hiányzó kapcsolatok. Az ecomap segítségével szemléletesen átlátható a nukleáris család helye a tágabban értelmezett családban és közösségben, jobban kirajzolódnak a családot érő hatások és a rendelkezésre álló erőforrások, kötődések, feszültségek és támogatási vonalak. Célja továbbá, hogy láttassa azokat a személyeket a családrendszerben, akik alkalmasak a változás elősegítésére.

A családrendszer feltárásban használjuk még a genogramot, a családon belüli kapcsolatrendszer áttekintésére. A genogram olyan strukturális diagram vagy speciális családfa, amely a család 3-4 generációjának kapcsolatrendszerét ábrázolja. Az eszköz célja annak vizsgálata, hogy a múlt meghatározó családi eseményei vajon hogyan befolyásolják a jelen mintákat. A genogram bemutatja a nukleáris család történetét, vizsgálja a családi- és a párkapcsolati életciklus alakulását a szülők találkozásától, az udvarlás, a házasság, az első (és a többi) gyermek születése, majd -kirepülése, költözés, országváltás, stb. A kapott információt szavakkal és szimbólumokkal jelöljük, feltüntetve az események időrendjét, a szerepeket és a családi kapcsolatokat. 

A transzgenerációs családi kapcsolatok feltárásának egyéb integratív módjai

A hagyományos eszközökön túl segítségül hívjuk az átélést segítő megoldásokat is, melyek közül az egyik legfontosabb a Jacob Moreno nevéhez köthető pszichodráma. A pszichodráma az itt-és-most technikák közé sorolandó, mely dramatikusan segíti az egyént abban, hogy megjelenítse belső lelki megéléseit, feszültségeit, emberi kapcsolatainak benne élő lenyomatát. Mindezt teszi párbeszédek segítségével, ahol az egyén a párbeszéd résztvevőinek szerepébe belehelyezkedhet -ezt nevezzük szerepcserének- és átélheti saját viszonyulásait belső és külső álláspontokból is. A családrendszer feltárás során a pszichodráma monodráma változatát alkalmazzuk, ahol az egyén szimbólumok, tárgyak, vagy az „üres szék” technika felhasználásával ábrázolja a történteket. A konzulens itt egyéni tanácsadás keretében dolgozik dramatikus technikákkal.

Az emberek állapota nemegyszer gyorsabban javul világos termekben, mint homályos szobákban. -Eric Berne-

Családállítás a családi kapcsolatok feltárásban

A családállítás, más néven családfelállítás olyan rendszerszemléletű, több országban terápiás eszközként elfogadott módszer, melynek lényege, hogy megmutatja az egyén, a család, a törzs, a csoport vagy akár szervezet esetleges rendszerszintű, akár 5-7 generációra visszavezethető elakadásait. A generációkon átívelő, azaz transzgenerációs szemlélet a kontextuális családterápiában is ismert, vizsgálata Böszörményi-Nagy Iván munkásságához köthető. A családállítás során a nehézségek, problémák mögött rejlő ősök, családtagok és a hozzájuk kapcsolható általában nehéz sorsok, tettek köthetők, amelyek a családállítás terében sajátos, egyedi mintázatban rajzolódnak ki. A  családfelállítás során felsejlő mintázat olyan sorsazonosulást, pszichés gócpontot mutat meg, ami a családállítást kérő számára feltárja, hol és melyik családtagnál keletkezett a nehézség és az hogyan hat az ő jelenlegi életére. A transzgenerációs hatás ismétlési kényszerként jelentkezik leginkább, amikor is az egyén felismeri, hogy már megint ugyanabban a nehéz helyzetben találja magát. Ez az oldási kép, ennek elfogadása, láttatása, megtapasztalása és átkeretezése hoz enyhülést a jelen generációk számára, és ez a családállítás lényege, célja, értelme.

Az integratív transzgenerációs családi kapcsolatok feltárása olyan konzultációs folyamat, melynek célja az egyéni, páros vagy családi önismeret fejlesztése, a családrendszer egészben történő szemléltetése, mely a hozzánk fordulót hozzájuttatja ahhoz, hogy saját magát biztosabban és mélyebben megértse. A megértés, a belső átdolgozás során szilárdabb lesz az identitásunk, az önbecsülésünk, nő bennünk családunk iránti elfogadásunk és sikeresebben találjuk meg helyünket a saját családrendszerünkben.

További cikkek család témában: ITT; További cikkek családfelállítás és szervezetállítás témában: ITT

Szerkesztő: Kálmán Mónika

 

 

Családállítás angolul: Family Constellations in Budapest

Családállítás angolul: Family Constellations in Budapest

Szerző: | máj 1, 2020 | családállítás angolul, csoportmódszerek, family constellation Budapest

Családállítás angolul Budapesten: English-language Constellation Work in Budapest

An Overview of Its Principles and Practice

Family Constellation Therapy, also known as Systemic Constellation, Systemic Family Constellation, or Hellinger Therapy, is an intuitive and non-scientific therapeutic method practiced globally. This distinctive approach integrates elements from various psychological and therapeutic traditions, including Janov’s primal therapy (now less commonly practiced), Eric Berne’s transactional analysis, Virginia Satir’s family reconstruction, Ivan Boszormenyi-Nagy’s contextual family therapy, and Jacob Moreno’s psychodrama. At its core, Family Constellation Therapy seeks to uncover and address the hidden dynamics within family systems. However, as of now, Hungary does not officially recognize systemic constellation work as a form of psychotherapy.

The philosophical underpinnings of systemic constellation work are rooted in existential phenomenology. This framework emphasizes the significance of perceiving phenomena in their pure form, untainted by preconceptions or judgments. As such, systemic constellation therapy aligns with „here-and-now” group methodologies, such as Gestalt therapy, psychodrama, and somatic therapies, which prioritize present-moment awareness and experiential engagement.

The introduction of systemic constellation work in Hungary is attributed to Bert Hellinger (1925–2019), a former priest and psychotherapist. Hellinger spent 16 years in South Africa, where he observed and participated in Zulu tribal rituals. These experiences deepened his appreciation for the roles of familial and communal laws, as well as the enduring significance of ancestral ties.

As Gemma B. Benton eloquently expressed:

„Our ancestors knew that healing comes in cycles and circles.
One generation carries the pain so that the next can live and heal.
One cannot live without the other; each is the other’s hope, meaning, and strength.”

Hellinger’s Systemic Laws

Hellinger’s most notable contribution to family systems therapy lies in his identification of fundamental systemic principles that govern family dynamics:

  1. The Need/Right to Respect Reality
    Acceptance of reality as it is fosters healing. Conversely, systems rooted in preconceptions, false beliefs, or denial of truth become dysfunctional.

  2. The Need/Right to Belong
    Every individual born into a family has an inherent and inalienable right to be acknowledged as part of that system. When a family member is excluded—whether due to wrongdoing, immorality, or other reasons—their symbolic or literal denial disrupts the system’s equilibrium.

  3. The Need/Right to Maintain Balance in Giving and Receiving
    Healthy family systems strive to maintain a balance between giving and receiving, ensuring that contributions and benefits are equitably distributed across members.

  4. The Need/Right for Order
    A natural hierarchy exists within family systems, wherein precedence is given to those who came earlier. Elders or those born first hold a seniority that is foundational to the system’s structure.

When these systemic principles are violated—intentionally or unintentionally—the family system attempts to restore balance, often through compensatory mechanisms. This can manifest as a phenomenon known as repetition compulsion, a concept originally identified by Freud in individual psychology. In systemic constellation work, repetition compulsion is observed on a broader, transgenerational scale. Here, recurring patterns, or “family scripts,” may span multiple generations, influencing descendants through unresolved familial issues related to marriage, death, birth, war, immigration, famine, or chronic physical or mental health challenges.

Systemic constellation sessions aim to uncover these implicit transgenerational dynamics. By revealing unresolved issues, this therapeutic method addresses the root causes of challenges affecting current family members.

Group and Individual Approaches

Group Constellations
In group settings, representatives embody family members, emotions, abstract concepts, or even places. A common question arises: how can unrelated individuals effectively represent unknown entities? Some theorists, such as Dr. Rupert Sheldrake, suggest this phenomenon may be explained by morphic resonance or the presence of a morphic field.

Individual Constellations
For individual sessions, the methodology mirrors that of group work but employs physical markers—such as stones, figurines, or floor placeholders—to represent the relevant elements. The constellator facilitates the process, addressing the client’s specific concerns and areas of focus.

Conclusion

Systemic constellation work offers a profound lens through which to explore the complexities of family systems and their transgenerational influences. While not universally recognized as a formal psychotherapeutic method, its unique approach has garnered significant attention and application worldwide.

For more insights into systemic constellation therapy, please visit our website. If you wish to learn more or apply for a session, feel free to contact us directly via email: integrativ.itt@gmail.com

Editor: Móni Kálmán 

A szervezetállítás lényege és menete

A szervezetállítás lényege és menete

Szerző: | máj 1, 2020 | csoportmódszerek

Sikeres üzletmenet láttán mindig gondolj arra, hogy valaki egyszer lépett egy merészet! -Peter Drucker-

A szervezetállítás lényege és menete

Minden szervezet rendelkezik struktúrával, mely szabályozza a tagjai tevékenységét. A szervezet résztvevői formálisan meghatározott hierarchikus viszonyok keretén belül osztják fel a feladatokat, így a szervezetet egyértelmű alá,- felé és – mellérendeltségi relációk jellemzik. Azonban egy csoport tagjai között olyan nem formális, azaz informális minták is léteznek, amelyeket implicit, íratlan szabályok, normák irányítanak; ennek értelmében tehát a szervezet nem pusztán struktúra, hanem egyben informális szervezet is.

A szervezetállítás menete során feltárjuk az implicit, rejtett dinamikák hálózatát és keressük a családállításból ismert lényegi elemek működését, melyek a következőek: a szervezethez való odatartozás joga; a hely törvénye; a rendszer egyensúlyra való törekvése; a rend törvénye.

A szervezetállítás menete során a kiindulási pont az, hogy létezik egy a szervezetet vagy annak egy egységét érintő kérdés, probléma, dilemma, mellyel kapcsolatban azt vizsgáljuk, hogy mely alapvető explicit és implicit szervezeti elv sérült, és mit szükséges helyreállítani. Az odatartozás törvénye szerint: aki a szervezetben dolgozik, joga van arra, hogy a szervezet teljes jogú tagjaként ismerjék el. A szervezethez tartozás joga megszűnik, amikor a személy kilép a szervezetből. Az odatartozás joga bizonyos esetekben csak egy idő múlva szűnik meg, attól függően, hogy az egyén mennyi időt töltött a szervezetnél, és milyen pozícióban volt, vagy milyen hozzáadott értéket jelentett a munkája, amíg a szervezetnél dolgozott.

A hely törvénye feladatkörön alapuló rangsor, mely szerint minden embernek vagy a szervezeten belül működő csoportnak a munkavégzéséhez megfelelő pozíciót kell biztosítani, melyet szükséges elismerni és tiszteletben tartani. A hierarchia csúcsán azok helyezkednek el, akik a szervezetet irányítják, életben tartják, fennmaradását, jövőjét biztosítják a külvilágban. A hely törvénye szerinti rangsor fennáll a csoporton belül és a szervezetben lévő csoportok között is.

Az időrendiség törvénye szerint a rendszerbe érkezés sorrendje meghatározó, vagyis aki előbb érkezett, több joga van. Erre a rangsorra nincs hatással a feladat- és munkakör, csak az számít, ki mennyi ideje tagja a csoportnak: például új vezető érkezik az osztályra, aki időrendiség alapján az utolsó, de feladatköre alapján az első. A szervezet egyensúlyának érdekében az újonnan érkező munkatársnak érdemes szerepét úgy elfogadnia, hogy az időrendiség alapján ő az utolsó, és a régebb óta a szervezetben dolgozók helyét tiszteletben kell tartania. Amennyiben egy újonnan érkezett vezető például ezzel az elfogadással irányítja a szervezetet, könnyen megszerezheti magának a csoport támogatását.

A kiegyenlítődés törvénye más szóval az adok-kapok explicit és implicit egyensúlyát jelenti, és amennyiben ez felborul, a szervezet felszíni vagy rejtett, sokszor nehezen megfogalmazható nehézségeket észlel. A kiegyenlítődés törvényének vizsgálata során feltárjuk, hogy a szervezet milyen szemléleti változtatást vihet végbe és mit szükséges megőriznie a sikeres működésért. A szervezetállítás menete során felülvizsgáljuk az értékteremtés, -mentés; a munkatársak képzése, -megtartása, pozíciók változtatása, vízió kérdései, stb. fontos elemeit. Továbbá teszteljük a problémát okozó helyzetet, valamint a probléma, a döntéshelyzet vagy dilemma szereplőit érintő kérdéseket és a helyzet megoldási módjait.

A szervezetállítás és a családállítás menete közötti hasonlóságok és különbségek

A  családállítás során felsejlő problémás mintázat olyan sorsazonosulást, pszichés gócpontot mutat meg, ami a családállítást kérő számára feltárja, hol és melyik családtagnál keletkezett a nehézség és az hogyan hat az ő jelenlegi életére. A transzgenerációs hatás ismétlési kényszerként jelentkezik leginkább, amikor is az egyén felismeri, hogy már megint ugyanabban a nehéz helyzetben találja magát. Ez az oldási kép, ennek elfogadása, láttatása, megtapasztalása és átkeretezése hoz enyhülést a jelen generációk számára, és ez a családállítás lényege, célja, értelme. A családállítás tapasztalati, az átélést segítő, az itt és most technikák körébe sorolható módszer, mely a következő törvényszerűségeket alaptételként ismeri el: létezik a hely törvénye, az odatartozás törvénye és a kiegyenlítődés törvénye. A törvények a családi rendszerben a rendet tartják fel, amennyiben a rend bárhol sérül, akkor káosz, rendetlenség keletkezik, ami transzgenerációs elakadásokat eredményezhet. 

A szervezetállítás lényeges eltérése a családállítástól, hogy a szervezethez tartozás időhöz kötött és választás kérdése, ahol a szervezet tagjainak pozíciója változik és kevésbé meghatározott, mint a családi rendszerben. A szervezetállításban konkrét megoldásokat és helyzeteket tesztelünk, nem családi mintákat, lélektani összefüggéseket vizsgálunk. Olyan esetben, amikor családi vállalkozásról van szó, a szervezetállítás és a családállítás menete nagyon hasonló lehet, mert a családi elakadások kihathatnak a szervezet fejlődésére. További sajátosság még, hogy a szervezetállításban használt nyelvezet és munkamód specifikus, funkcionális és lényegre törő. A szervezetállítás lényege, hogy explicit, azonnal látható és leképezhető formában mutatja meg a megoldáshoz vezető módokat.

A szervezetállítás menete csoporttal és egyéni állítás keretében

A csoportban történő szervezetállítás előre egyeztetett időpontban és helyszínen történik. A szervezetállítás előtt 1-2 személyes megbeszélés keretén belül pontosítjuk a következőket:

  • az állítás során tárgyalt konkrét kérdések megbeszélése (egy vagy több kérdés vizsgálata is lehetséges)
  • az ügyfél szervezetben betöltött helye, szerepe, lehetőségei: a feladat és hatáskör, „jogosultságok” felmérése
  • az ügyfél által nyújtott objektív információ áttekintése (pl. organogram; munkaköri leírások; a konkrét kérdéshez, problémához kapcsolódó szervezeti beavatkozások; cégtörténeti lényeges események, stb.)
  • csoportigény megbeszélése, mert a szervezetállítást végző csoport olyan segítőkből áll, akik a szervezetet nem ismerik, és így az állítás során az érzékelésüket nem befolyásolja semmilyen külső információ, tényező; a csoport összetételét a szervezetállítás vezetője határozza meg
  • a végső lépés a szervezetállítás kivitelezése a megállapodott témákra (az állítás akár egy egész napot is igénybe vehet)

Az egyéni szervezetállítás menete: amennyiben nem csoportos szervezetállítást választunk, a szervezetet és az adott kérdés tényezőit figurákkal, lapokkal (floor marker) jelenítjük meg és az érzékelést a szervezetállító végzi. Az egyéni szervezetállítás lényege ugyanaz és hatékonysága is ugyanolyan fokú, mint a csoportos állításé, azonban nem igényel olyan hosszú előkészítési folyamatot, hiszen a csoportos állítás során egy egész csoport előzetes koordinációja szükséges a munkavégzéshez.

Csoporttitokkal dolgozunk, így a szervezetállítás tárgyáról, illetve az adott szervezettől és támájáról külső személlyel nem osztható meg információ. 

A szervezetállításról honlapunkon bővebben is olvashat: https://integrativterapiaster.hu/szervezetallitas-menete-csaladfelallitas/

A családfelállításról honlapunkon még olvashat: https://integrativterapiaster.hu/csaladallitas-es-rendszerszemleletu-csaladterapia-boszormenyi-nagy-ivan-bert-hellinger/; https://integrativterapiaster.hu/tag/csaladallitas/;

További szolgáltatásaink vállalkozásoknak: https://integrativterapiaster.hu/vallalkozo-szervezeteknek/

Amennyiben segítségre van szüksége vagy szervezetállításra jelentkezne, keressen bizalommal! https://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/

Tisztelettel: Kálmán Mónika

 

 

A családfelállítás lényege

A családfelállítás lényege

Szerző: | ápr 29, 2020 | csoportmódszerek, egyéb kategória, family constellation Budapest, önismeret

Mi nyomtalanul eltűnt kint: belénk-szökve rendezkedni kezd. -Fodor Ákos-

A családállítás lényege

A családállítás, más néven családfelállítás vagy Hellinger terápia olyan rendszerszemléletű, diagnosztikus, több országban terápiás eszközként elfogadott módszer. A családállítás lényege, hogy megmutatja az egyén, a család, a törzs, a csoport vagy akár szervezet esetleges rendszerszintű, akár 5-7 generációra visszavezethető elakadásait. A generációkon átívelő, azaz transzgenerációs szemlélet a kontextuális családterápiában is ismert, vizsgálata Böszörményi-Nagy Iván munkásságához köthető.

Amikor a családrendszert vizsgáljuk, családállítást végzünk, amikor szervezetet, vállalkozást tárunk fel, akkor szervezetállításról beszélünk. A családállítás módszert Magyarországon Bert Hellinger német lelkész és pszichoterapeuta révén ismerjük leginkább, ezért sokan az ő neve alapján Hellinger-terápia vagy Hellinger-módszer elnevezéssel is illetik ezt a semmihez nem fogható eljárást.

A családállítás során a nehézségek, problémák mögött rejlő ősök, családtagok és a hozzájuk kapcsolható általában nehéz sorsok, tettek köthetők, amelyek a családállítás terében sajátos, egyedi mintázatban rajzolódnak ki. Több száz megtapasztalt családállítás után is meglepő számomra, hogy nincsen egyforma állítás. 

A  családfelállítás során felsejlő mintázat olyan sorsazonosulást, pszichés gócpontot mutat meg, ami a családállítást kérő számára feltárja, hol és melyik családtagnál keletkezett a nehézség és az hogyan hat az ő jelenlegi életére. A transzgenerációs hatás ismétlési kényszerként jelentkezik leginkább, amikor is az egyén felismeri, hogy már megint ugyanabban a nehéz helyzetben találja magát. Ez az oldási kép, ennek elfogadása, láttatása, megtapasztalása és átkeretezése hoz enyhülést a jelen generációk számára, és ez a családállítás lényege, célja, értelme.

A családállítás törvényei

A családállítás tapasztalati, az átélést segítő, az itt és most technikák körébe sorolható módszer, mely a következő törvényszerűségeket alaptételként ismeri el: létezik a hely törvénye, az odatartozás törvénye és a kiegyenlítődés törvénye.

A hely törvénye szerint minden családtagnak megvan a helye és a saját helyén jogai és kötelezettségei vannak. Ez a törvény hat horizontálisan, tehát számít, hogy ki milyen sorrendben születik a családba, és hat függőlegesen: szüleink után jövünk a rendben, és a mi gyerekeink utánunk. Amennyiben egy családtag a helyéről elmozdul, például mert a gyermek a szülői rendszer szintjére emelkedik (a szülő szülője lesz, azaz parentifikálódik), a rendszerben az egyensúly borul, és ennek hatását mindenki érzékeli, mert a rendszer kompenzál és igazít.

Az odatartozás joga értelmében a teljes családrendszer minden tagja jogot formálhat arra, hogy a többiek egész lényében elismerjék őt mint a családhoz tartozót. Ez a jog sérülhet, amikor valakinek az emléke annyira fájdalmas vagy szégyenletes, hogy létezését elhallgatják vagy szimbolikusan kitörlik. A családállítás során a családi narratívában és így az állítási mezőben érzékelhető fehér foltok a családból kitolt családtagokat jelölik. A családállítás lényegi eleme tehát az agyonhallgatott családtagok tudatos visszafogadása a lélek szintjén.

A kiegyenlítődés törvénye rávilágít, hogy a családi lelkiismeret egy olyan tudattalan csoport dinamika, mely szerint ha valamely családtagnak nehéz sors jut, akkor egy másik családtag azonosul vele és életében, viselkedésében segít neki elhordozni a nehézséget. Gyakori, hogy az azonosult családtag azt érzi, inkább ő szenvedjen, mint a családtagjai, és saját életét elszabotálja, megbéklyózza a családtag iránti elemi hűségből. Ez a jóvátételi lojalitás generációkon át ívelhet és kihatással bírhat 5-7 generáció életére.

A törvények a családi rendszerben a rendet tartják fel, amennyiben a rend bárhol sérül, akkor káosz, rendetlenség keletkezik, ami transzgenerációs elakadásokat eredményezhet.  A családállítás folyamatának lényege tehát a rend helyreállítása, ami nem jelenti a családi történet semmissé tételét, eltagadását, megváltoztatását, hanem éppen a tudatosításról, a szembenézésről szól.

A családfelállításról honlapunkon még olvashat: https://integrativterapiaster.hu/csaladallitas-es-rendszerszemleletu-csaladterapia-boszormenyi-nagy-ivan-bert-hellinger/; https://integrativterapiaster.hu/tag/csaladallitas/;

Csoporttitokkal dolgozunk, így a családállítás résztvevőiről és témájukról senkivel nem osztható meg információ. 

További szolgáltatásaink a témában: családrendszer feltárás integratív módszerekkel egyéneknek, pároknak:  https://integrativterapiaster.hu/csaladrendszer-feltaras/; Csoportmódszerek a témában: https://integrativterapiaster.hu/csoportoknak/; Tematikus csoportok, ahol használjuk a családállítást: https://integrativterapiaster.hu/tematikus-csoportok/

Amennyiben segítségre van szüksége vagy családállításra jelentkezne, keressen bizalommal! https://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/

Tisztelettel: Kálmán Mónika