A testvérkapcsolat és a születési sorrend személyiségünkre való hatásainak kutatása viszonylag későn, a 20. második felében vált fontossá. Alfred Adler osztrák pszichiáter volt az első, aki felhívta a figyelmet a testvérkapcsolatok jelentőségére a gyermekek pszicho-szociális fejlődésében. Adler szerint a testvérsorban elfoglalt pozíció erőteljesen meghatározza az egyén későbbi életstílusát. A családi konstellációkat, családfákat és -mintákat vizsgálva Adler a következő testvérpozíciókat különböztette meg: egyedüli gyermek, elsőszülött, másodszülött, középső és legfiatalabb testvér. A testvérek közötti kapcsolatok számos és különböző érzelemtípust rejtenek magukban. A testvéri kötődésben megjelennek a rivalizáció, a közelség- távolság, az ellenségesség, a szeretet, a félelem, a hiány, a düh, az öröm, a boldogság, az összetartozás, a szövetségérzés, az empátia, stb. sokszor bonyolult érzései. Sokféle testvérkapcsolat létezik és egyik sem rosszabb vagy jobb, mindössze más! Minket az érdekel, hogy mitől, hogyan is más.