Együttérzés: belső gyermek gyakorlat az együttérzés fejlesztésére

Együttérzés: belső gyermek gyakorlat az együttérzés fejlesztésére

Együttérzés fejlesztése: belső gyermek gyakorlat

Az együttérzés belső gyermek gyakorlat segítségével újra felfedezhetővé válik a kapcsolat felnőtt énünk és gyermeki részünk között. Agyunk gondoskodásra, nagylelkűségre és együttműködésre van huzalozva. Az emberi fejlődés során a csoportban történő utódgondozás azt eredményezte, hogy a kedvesség, a törődés az idegrendszer részévé és így természetünkké vált.

Az együttérzés nem pusztán a kedvesség vagy a gondoskodás szinonimája, hanem sokkal inkább a fájdalom, a szenvedés felé történő bátor, elfogadó és gondoskodó odafordulás. Aki él, ismeri a szenvedés, a veszteség, a gyász, a bosszúság vagy örömtelenség jelenségeit, érzéseit.

Amikor mégis képessé válunk arra, hogy saját vagy mások nehéz érzéseire, tapasztalásaira adott érzelmi válaszaink tudatos jelenlétet, bátorságot, elfogadást, kedvességet és rugalmasságot tükrözzenek, az élet kihívásait könnyebben, hatékonyabban kezeljük.

Az együttérzés pozitív hatásai az elme-testre

  • megnövekedett érzelmi jóllét és pozitív életszemlélet
  • nagyobb reziliencia vagy pszichés rugalmasság
  • a proszociális, azaz a társasági kompetencia növekedése
  • hatékonyabb érzelemszabályozás és több empátia
  • fokozottabb poszttraumás növekedés
  • stresszhelyzetben is egészségesebb immunválasz

Az együttérző elme fejlesztésének 5 gyakorlata

  1. Fedezze fel, hogy mi gátolja Önben az együttérzést saját maga vagy embertársai felé! Emlékezzen arra, hogy családjában hogyan törődtek egymással a családtagok! Önt ki és hogyan nyugtatta meg? Kitől tanulta meg leginkább azt, hogy hogyan törődjön, érezzen együtt saját magával és embertársaival?
  2. Próbálja ki a blogunkon ismertetett stresszkezelési módszereinket, különösképpen azokat, amelyek a tudatos légzésre fókuszálnak!
  3. Próbálja ki a jóakarat gyakorlása meditációt: a mettá bhavaná meditáció fázisai a következőek: 1. jóakarat kifejezése saját magam számára 2. jóakarat kifejezése egy hozzám közel álló személy számára 3. jóakarat kifejezése egy számomra semleges személy számára 4. jóakarat kifejezése egy általam nem kedvelt személy számára 5. jóakarat az eddig felsoroltak számára egyszerre 6. jóakarat kifejezése az egész világegyetem számára. A mettá meditáció szövege:
    • Legyél boldog és békés
    • Szabadulj meg a testi szenvedéstől
    • Szabadulj meg a lelki szenvedéstől
    • Szabadulj meg az ellenségességtől
    • Érd el az életben a célodat
    • Legyél képes önmagadról mindig boldogan gondoskodni
    • Legyél boldog és békés
  4. Próbálja ki, hogy megköszöni testének azt, hogy otthont ad elméjének, gondolatainak, érzéseinek! Mondjon köszönetet azért, hogy teste a tőle telhető legjobb módon őrzi, vigyázza az Ön életenergiáját, erejét, egészségét! Kérdezze meg testétől, hogy mire lenne szüksége ahhoz, hogy egészséges, erős és nyugodt maradhasson! Figyelje teste rezdüléseit és próbáljon ráhangolódni az ITT és ITT ismertetett módokon!
  5. Vegye fel a kapcsolatot saját belső gyermekével: képzelje el, hogy újra kisgyermek! Lehet, hogy több életkorból is megjelenik az Önben élő kisgyermek. Az adott életkorokban milyen nehézségekkel kellett megküzdenie? Ha beszélhetne most az Önben élő belső gyermekkel, hogyan biztosítaná őt együttérzéséről, szeretetéről, elfogadásáról? Miből venné észre, hogy belső gyermeke érti, fogadja az Ön együttérzését, szeretetét, törődését? Hogyan nézne ki, milyen érzései lennének, milyen lenne a testtartása?
  6. Próbálja ki ezt a gyakorlatot most saját felnőtt énjével kapcsolatban is! Milyen nehézségekkel küzd itt és most? Azokat a szavakat, bölcsességeket, amelyeket belső gyermekének továbbított, alkalmazza saját felnőtt énje felé is! Ha szeretné, papírra is írhatja a saját maga felé megfogalmazott együttérző, kedves, elfogadó szavakat, érzéseket, gondolatokat! Vigye magával a papírlapot és stresszes pillanatokban olvassa el újra! Amikor este aludni készül, köszönje meg saját magának azt, amit ma belső gyermekéért és felnőtt énjéért tett!

Jó gyakorlást kívánok! Kálmán Mónika

 

Felhasznált irodalom: psychologytoday.com

 

 

Online lelki segítség: kognitív viselkedésterápia, EFT pártanácsadás, NLP coaching, pszichoterápia

Online lelki segítség: kognitív viselkedésterápia, EFT pártanácsadás, NLP coaching, pszichoterápia

Online lelki segítség magyarul és angolul

Az online lelki segítségnyújtás napjainkban már bevett szokássá vált. Az ilyen formán elérhető segítség igénybevételekor szükségesek az átlátható, előre meghatározott keretek, és fontos azzal is tisztában lenni, hogy milyen egyéb tényezőkre lehet számítani az online platformokon tartott konzultáció során, amelykre a személyes, nem online találkozókon nem kell figyelmet szentelni. Lényeges például, hogy az online konzultáció során privát, biztonságos teret lehessen kialakítani, és -tapasztalatunk szerint- jótékony hatású, ha minden más elektronikus felületen elérhető applikációt, eszközt kikapcsolunk az ülés idejére.

Online lelki segítségnyújtás keretén belül igénybevehető szolgáltatásaink:

Kognitív viselkedésterápia és coaching

Érzelem fókuszú (ÉFT) párterápia online

Konzultáció családokkal

Sématerápia

Mindfulness, stresszkezelés

Autogén tréning

Gyász- és veszteségfeldolgozás

Online counselling

Cognitive Behaviour Therapy and Coaching

Emotionally Focused Couples Counselling

Emotionally Focused Family Counselling

Mindfulness, stress reduction

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Transzgenerációs minták átdolgozása

Transzgenerációs minták átdolgozása

Transzgenerációs minták átdolgozása

Transzgenerációs minták bármilyen rendszerben előfordulhatnak, legyen az család vagy más közösség. Ezek a minták rámutatnak a kapcsolati háló sajátosságára és arra, hogy a traumát elszenvedő ember tünetei hogyan futnak végig a rendszeren. A trauma sajátossága az, hogy akkor is tüneteket idézhet elő, ha a trauma létéről nem rendelkezünk explicit tudással. A transzgenerációs trauma elmélete nemzedékeken keresztül fel nem dolgozott krízisek, fájdalmak, titkok, szenvedések tüneteire mutat rá, legyen az egy szenvedélybetegség, meddőség, ember ellen elkövetett háborús tett vagy éppen pszichés betegség.

Rendszerszemlélet

Ha a rendszeren belül valaki a trauma szintjére emelkedő élethelyzettel találkozott, arra a rendszer tagjai, például a családtagok, különböző módon reagálnak. Amennyiben a traumaválaszok, a traumára adott reakciók krónikusan, azaz hosszú időn át, akár transzgenerációsan ismétlődnek, tünetté alakulhatnak. Az aki a tüneteivel (szenvedélybetegség, szorongás, pánik, pszichózis, viselkedési zavarok stb.) családkonzultációba vagy betegség esetén család-pszichoteráiába lép, megmutatja, láthatóvá teszi a rendszer tünetét, és őt tünethordozónak vagy index-páciensnek nevezzük. Nem elegendő azonban kizárólag a tünethordozóval foglalkozni, azt is szükséges felfejtetünk, hogy a családrendszer hogyan működik a tünet körül, illetve ami történt, milyen mechanizmusokat, reakciókat és ellenreakciókat, hitmondatokat, hiedelmeket és értékrendi változásokat indított be a családi rendszerben. Pont úgy viselkedik ez a jelenség, mint amikor egy térhálón az egyik pontot megmozdítjuk és az rezonál az egész rendszeren át.

Az 5-10 alkalmas feldolgozás során a következő kérdésekkel, témakörökkel is foglalkozunk:

Kik voltak a szüleim, nagyszüleim, dédszüleim? / Milyen lelki, szellemi, társadalmi értékek szerint éltek? / Milyen kiemelkedő események befolyásolták döntően az életüket? / Hogyan küzdöttek meg a nehézségekkel? ….

Mi volt az én szerepem a származási családomban? / Ha van(nak) testvére(i)m, milyen volt velük a szüleim kapcsolata? / Milyen volt a testvéreimmel való kapcsolatom gyermekkoromban és fiatal felnőtt koromban? / Mi volt a testvéreim szerepe a családban? / Hogyan fejezték ki a szüleim, nagyszüleim a gyöngédséget, a szeretetet? / Hogyan fejezték ki szüleim, nagyszüleim a haragot, az indulatokat? …

Mi okozott nekem örömet gyerekként? / Mi okozott nekem nehézséget gyermekként? / Visszatekintve a gyermekkoromra, miért vagyok hálás? / Visszatekintve a gyermekkoromra, mi hiányzott?

A feldolgozás része a genogram elkészítése is, melyről ITT írunk bővebben.

Kérdés esetén, illetve ha segítségre van szüksége, írjon nekünk!

Kötődési minta: a félelemteli, dezorganizált kötődés

Kötődési minta: a félelemteli, dezorganizált kötődés

Kötődési minta: a félelemteli, dezorganizált kötődés

Az egyéni kötődési minta a családi kapcsolatainkban tapasztalt kötődésen nyugszik. Kivonatolt cikkünkben Lukács Liza Hogyan szeretsz? című kiváló könyvét vettük alapul, mely részletesen leírja a kötődési mintázatok gyermekkori kialakulását, majd párkapcsolati és szülőként tapasztalható megjelenését, fejlődését.

„A hazai lakosság életminőségét és lelkiállapotát felmérő átfogó vizsgálat (Hungarostudy 2013) szerint a magyar felnőttek 20,4 %-a félelemteli kötődéssel él, ami magasabb a nemzetközi értéknél…” (Lukács 23)

Félelemteli kötődés

A gondozó reakciója a gyermekre:

  • • Ha a gyermek kapcsolódni próbál hozzá, már eleve kudarcra van ítélve
    • Manipulatív
    • Fenyegető
    • Könnyen triggerelhető a saját kezeletlen traumái miatt
    • Összezavaró
    • Kaotikus
    • Abuzív (fizikális, emocionális, szexuális)
    • Megszégyenítő
    • Büntető
    • Elhanyagoló és következetlen válaszok keveréke

A félelemteli kötődésű egyén viselkedése:

  • • Énképe negatív, másokhoz is hasonlóan viszonyul
    • Nem empatikus magával vagy másokkal
    • Hirtelen változó érzelmi állapotok
    • Extrém érzelmi diszreguláció
    • Impulzusai vezérlik
    • Szituációtól függően vagy krónikusan megjelenő érzelmi ingadozás
    • Állandó félelem
    • Szerhasználat gyakori
    • Kaotikus viselkedés
    • Acting out
    • A kapcsolódást veszélyesnek éli meg
    • Gyakori a személyiség-zavar
    • Ritkán vonható be segítő, önsegítő csoportba
    • Nem tud huzamos ideig elköteleződni (munka, család, segítő kapcsolat)

A félelemteli módon kötődő egyén kapcsolatban:

  • • Lefagyott
    • Félelemmel teli
    • Áldozat vagy bántalmazó
    • Párkapcsolatai nélkülözik az intimitást
    • Szexuális élete lehet aktív, váltogatott partnerekkel, sok félrelépéssel, féltékenységgel
    • Ha áldozat, akkor olyan kapcsolatokba ragad, ahol kihasználják, bántalmazzák

A félelemteli módon kötődő ember szülőként: 

  • • Manipulál, ígérget, hazudik
    • Nem vállal felelősséget
    • Könnyen kilép a családból
    • Könnyen bántalmazóvá vagy elhanyagolóvá válik

A félelemteli módon kötődő ember narratív stílusa:

  • • Inkoherens, nehezen következő
    • A múlt és a jelenidők keverednek
    • A szavak nehezen jönnek ki
    • Hosszú szünetek, narratív lukak

Felhasznált irodalom

Dr. Diane Poole-Heller (2021 Trauma Solutions), https://dianepooleheller.com/attachment-styles/; Lukács Liza (2020): Hogyan szeretsz? Kötődési sebeink gyógyítása. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

Párkapcsolati témában írt cikkeinket ITT olvashatja

Amennyiben kérdése van, illetve segítségre van szüksége, keressen minket bizalommal! A bejegyzést létrehozta: Kálmán Mónika

_____________________________________________________________________________

Ambivalens kötődés

Ambivalens kötődés

Ambivalens kötődés: se veled-se nélküled

Ambivalens kötődés: felnőttkori kötődési mintázatainkat a családi kapcsolatainkban tapasztalt kötődés határozza meg. Kivonatolt cikkünkben Lukács Liza Hogyan szeretsz? című kiváló könyvét vettük alapul, mely részletesen leírja a kötődési mintázatok gyermekkori kialakulását, majd párkapcsolati és szülőként tapasztalható megjelenését, fejlődését.

„A hazai lakosság életminőségét és lelkiállapotát felmérő átfogó vizsgálat (Hungarostudy 2013) szerint a magyar felnőttek 10,3 %-a ambivalensen kötődik…” (Lukács 23)

Ambivalens kötődés

A gondozó reakciója a gyermekre:

  • • Felcserélt szülő-gyermek szerep
    • On-off szülői működés
    • Határsértő szülő
    • Következetlen jutalmazás
    • Énközpontú
    • A saját kötődési sebeivel van elfoglalva
    • Következetlen érzelmi válaszok

Az ambivalensen kötődő egyén viselkedése:

  • • Negatív énkép
    • A másikról kialakult kép pozitív (a segítőt is felmagasztalja)
    • Kisebbrendűség érzése
    • Nem tud nemet mondani
    • Énhatárait nem képes védeni
    • Nehezen dönt
    • Gyenge önérvényesítés
    • Képtelen az önnyugtatásra
    • Nem érzi, hogy törődnek vele
    • Fél attól, hogy elhagyják
    • Nehéz bíznia
    • A másik fél jeleit rosszul, negatívnak értelmezi
    • Szeparációs szorongás erős

Az ambivalensen kötődő egyén kapcsolatban:

  • • A Másikra túlzó módon fókuszál: “Ölelj szorosan, engedj el!”
    • Kétségbeesetten vágyik kapcsolatra, mindenét felajánlja a kapcsolatért
    • Szimbiotikus kapcsolatra vágyik
    • Egyszerre vágyik a közelségre és taszítja el a másikat
    • Szorong a kapcsolat elvesztése miatt
    • Állandó visszacsatolást igényel (feneketlen hordó)
    • Érzelmi skála pozitív és negatív irányban is széles
    • Kapcsolatra vágyik, de az egyet jelent számára a veszteséggel

Az ambivalensen kötődő ember szülőként: 

  • • Nagy kihívás számára szülőnek lenni
    • A gyermeket nehezen engedi önállósodni
    • Áldozatnak érzi magát, emiatt elutasítja a gyermeket
    • A gyermeket kis társnak tekinti, szülősíti

Az ambivalensen kötődő ember narratív stílusa:

  • • Verbálisan áradó
    • Érzelmileg túl sok
    • Negatív, panaszkodó
    • Időbeli ugrások jellemzik
    • Kényszeresen sokat, hosszan, részletesen beszél
    • Beszámolója ellentmondásos

Felhasznált irodalom

Dr. Diane Poole-Heller (2021 Trauma Solutions), https://dianepooleheller.com/attachment-styles/; Lukács Liza (2020): Hogyan szeretsz? Kötődési sebeink gyógyítása. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

Párkapcsolati témában írt cikkeinket ITT olvashatja

Amennyiben kérdése van, illetve segítségre van szüksége, keressen minket bizalommal! A bejegyzést létrehozta: Kálmán Mónika

_____________________________________________________________________________