Online lelki segítség: kognitív viselkedésterápia, EFT pártanácsadás, NLP coaching, pszichoterápia

Online lelki segítség: kognitív viselkedésterápia, EFT pártanácsadás, NLP coaching, pszichoterápia

Online lelki segítség magyarul és angolul

Az online lelki segítségnyújtás napjainkban már bevett szokássá vált. Az ilyen formán elérhető segítség igénybevételekor szükségesek az átlátható, előre meghatározott keretek, és fontos azzal is tisztában lenni, hogy milyen egyéb tényezőkre lehet számítani az online platformokon tartott konzultáció során, amelykre a személyes, nem online találkozókon nem kell figyelmet szentelni. Lényeges például, hogy az online konzultáció során privát, biztonságos teret lehessen kialakítani, és -tapasztalatunk szerint- jótékony hatású, ha minden más elektronikus felületen elérhető applikációt, eszközt kikapcsolunk az ülés idejére.

Online lelki segítségnyújtás keretén belül igénybevehető szolgáltatásaink:

Kognitív viselkedésterápia és coaching

Érzelem fókuszú (ÉFT) párterápia online

Konzultáció családokkal

Sématerápia

Mindfulness, stresszkezelés

Autogén tréning

Gyász- és veszteségfeldolgozás

Online counselling

Cognitive Behaviour Therapy and Coaching

Emotionally Focused Couples Counselling

Emotionally Focused Family Counselling

Mindfulness, stress reduction

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Transzgenerációs minták átdolgozása

Transzgenerációs minták átdolgozása

Transzgenerációs minták átdolgozása

Transzgenerációs minták bármilyen rendszerben előfordulhatnak, legyen az család vagy más közösség. Ezek a minták rámutatnak a kapcsolati háló sajátosságára és arra, hogy a traumát elszenvedő ember tünetei hogyan futnak végig a rendszeren. A trauma sajátossága az, hogy akkor is tüneteket idézhet elő, ha a trauma létéről nem rendelkezünk explicit tudással. A transzgenerációs trauma elmélete nemzedékeken keresztül fel nem dolgozott krízisek, fájdalmak, titkok, szenvedések tüneteire mutat rá, legyen az egy szenvedélybetegség, meddőség, ember ellen elkövetett háborús tett vagy éppen pszichés betegség.

Rendszerszemlélet

Ha a rendszeren belül valaki a trauma szintjére emelkedő élethelyzettel találkozott, arra a rendszer tagjai, például a családtagok, különböző módon reagálnak. Amennyiben a traumaválaszok, a traumára adott reakciók krónikusan, azaz hosszú időn át, akár transzgenerációsan ismétlődnek, tünetté alakulhatnak. Az aki a tüneteivel (szenvedélybetegség, szorongás, pánik, pszichózis, viselkedési zavarok stb.) családkonzultációba vagy betegség esetén család-pszichoteráiába lép, megmutatja, láthatóvá teszi a rendszer tünetét, és őt tünethordozónak vagy index-páciensnek nevezzük. Nem elegendő azonban kizárólag a tünethordozóval foglalkozni, azt is szükséges felfejtetünk, hogy a családrendszer hogyan működik a tünet körül, illetve ami történt, milyen mechanizmusokat, reakciókat és ellenreakciókat, hitmondatokat, hiedelmeket és értékrendi változásokat indított be a családi rendszerben. Pont úgy viselkedik ez a jelenség, mint amikor egy térhálón az egyik pontot megmozdítjuk és az rezonál az egész rendszeren át.

Az 5-10 alkalmas feldolgozás során a következő kérdésekkel, témakörökkel is foglalkozunk:

Kik voltak a szüleim, nagyszüleim, dédszüleim? / Milyen lelki, szellemi, társadalmi értékek szerint éltek? / Milyen kiemelkedő események befolyásolták döntően az életüket? / Hogyan küzdöttek meg a nehézségekkel? ….

Mi volt az én szerepem a származási családomban? / Ha van(nak) testvére(i)m, milyen volt velük a szüleim kapcsolata? / Milyen volt a testvéreimmel való kapcsolatom gyermekkoromban és fiatal felnőtt koromban? / Mi volt a testvéreim szerepe a családban? / Hogyan fejezték ki a szüleim, nagyszüleim a gyöngédséget, a szeretetet? / Hogyan fejezték ki szüleim, nagyszüleim a haragot, az indulatokat? …

Mi okozott nekem örömet gyerekként? / Mi okozott nekem nehézséget gyermekként? / Visszatekintve a gyermekkoromra, miért vagyok hálás? / Visszatekintve a gyermekkoromra, mi hiányzott?

A feldolgozás része a genogram elkészítése is, melyről ITT írunk bővebben.

Kérdés esetén, illetve ha segítségre van szüksége, írjon nekünk!

Kötődési minta: a félelemteli, dezorganizált kötődés

Kötődési minta: a félelemteli, dezorganizált kötődés

Kötődési minta: a félelemteli, dezorganizált kötődés

Az egyéni kötődési minta a családi kapcsolatainkban tapasztalt kötődésen nyugszik. Kivonatolt cikkünkben Lukács Liza Hogyan szeretsz? című kiváló könyvét vettük alapul, mely részletesen leírja a kötődési mintázatok gyermekkori kialakulását, majd párkapcsolati és szülőként tapasztalható megjelenését, fejlődését.

„A hazai lakosság életminőségét és lelkiállapotát felmérő átfogó vizsgálat (Hungarostudy 2013) szerint a magyar felnőttek 20,4 %-a félelemteli kötődéssel él, ami magasabb a nemzetközi értéknél…” (Lukács 23)

Félelemteli kötődés

A gondozó reakciója a gyermekre:

  • • Ha a gyermek kapcsolódni próbál hozzá, már eleve kudarcra van ítélve
    • Manipulatív
    • Fenyegető
    • Könnyen triggerelhető a saját kezeletlen traumái miatt
    • Összezavaró
    • Kaotikus
    • Abuzív (fizikális, emocionális, szexuális)
    • Megszégyenítő
    • Büntető
    • Elhanyagoló és következetlen válaszok keveréke

A félelemteli kötődésű egyén viselkedése:

  • • Énképe negatív, másokhoz is hasonlóan viszonyul
    • Nem empatikus magával vagy másokkal
    • Hirtelen változó érzelmi állapotok
    • Extrém érzelmi diszreguláció
    • Impulzusai vezérlik
    • Szituációtól függően vagy krónikusan megjelenő érzelmi ingadozás
    • Állandó félelem
    • Szerhasználat gyakori
    • Kaotikus viselkedés
    • Acting out
    • A kapcsolódást veszélyesnek éli meg
    • Gyakori a személyiség-zavar
    • Ritkán vonható be segítő, önsegítő csoportba
    • Nem tud huzamos ideig elköteleződni (munka, család, segítő kapcsolat)

A félelemteli módon kötődő egyén kapcsolatban:

  • • Lefagyott
    • Félelemmel teli
    • Áldozat vagy bántalmazó
    • Párkapcsolatai nélkülözik az intimitást
    • Szexuális élete lehet aktív, váltogatott partnerekkel, sok félrelépéssel, féltékenységgel
    • Ha áldozat, akkor olyan kapcsolatokba ragad, ahol kihasználják, bántalmazzák

A félelemteli módon kötődő ember szülőként: 

  • • Manipulál, ígérget, hazudik
    • Nem vállal felelősséget
    • Könnyen kilép a családból
    • Könnyen bántalmazóvá vagy elhanyagolóvá válik

A félelemteli módon kötődő ember narratív stílusa:

  • • Inkoherens, nehezen következő
    • A múlt és a jelenidők keverednek
    • A szavak nehezen jönnek ki
    • Hosszú szünetek, narratív lukak

Felhasznált irodalom

Dr. Diane Poole-Heller (2021 Trauma Solutions), https://dianepooleheller.com/attachment-styles/; Lukács Liza (2020): Hogyan szeretsz? Kötődési sebeink gyógyítása. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

Párkapcsolati témában írt cikkeinket ITT olvashatja

Amennyiben kérdése van, illetve segítségre van szüksége, keressen minket bizalommal! A bejegyzést létrehozta: Kálmán Mónika

_____________________________________________________________________________

Ambivalens kötődés

Ambivalens kötődés

Ambivalens kötődés: se veled-se nélküled

Ambivalens kötődés: felnőttkori kötődési mintázatainkat a családi kapcsolatainkban tapasztalt kötődés határozza meg. Kivonatolt cikkünkben Lukács Liza Hogyan szeretsz? című kiváló könyvét vettük alapul, mely részletesen leírja a kötődési mintázatok gyermekkori kialakulását, majd párkapcsolati és szülőként tapasztalható megjelenését, fejlődését.

„A hazai lakosság életminőségét és lelkiállapotát felmérő átfogó vizsgálat (Hungarostudy 2013) szerint a magyar felnőttek 10,3 %-a ambivalensen kötődik…” (Lukács 23)

Ambivalens kötődés

A gondozó reakciója a gyermekre:

  • • Felcserélt szülő-gyermek szerep
    • On-off szülői működés
    • Határsértő szülő
    • Következetlen jutalmazás
    • Énközpontú
    • A saját kötődési sebeivel van elfoglalva
    • Következetlen érzelmi válaszok

Az ambivalensen kötődő egyén viselkedése:

  • • Negatív énkép
    • A másikról kialakult kép pozitív (a segítőt is felmagasztalja)
    • Kisebbrendűség érzése
    • Nem tud nemet mondani
    • Énhatárait nem képes védeni
    • Nehezen dönt
    • Gyenge önérvényesítés
    • Képtelen az önnyugtatásra
    • Nem érzi, hogy törődnek vele
    • Fél attól, hogy elhagyják
    • Nehéz bíznia
    • A másik fél jeleit rosszul, negatívnak értelmezi
    • Szeparációs szorongás erős

Az ambivalensen kötődő egyén kapcsolatban:

  • • A Másikra túlzó módon fókuszál: “Ölelj szorosan, engedj el!”
    • Kétségbeesetten vágyik kapcsolatra, mindenét felajánlja a kapcsolatért
    • Szimbiotikus kapcsolatra vágyik
    • Egyszerre vágyik a közelségre és taszítja el a másikat
    • Szorong a kapcsolat elvesztése miatt
    • Állandó visszacsatolást igényel (feneketlen hordó)
    • Érzelmi skála pozitív és negatív irányban is széles
    • Kapcsolatra vágyik, de az egyet jelent számára a veszteséggel

Az ambivalensen kötődő ember szülőként: 

  • • Nagy kihívás számára szülőnek lenni
    • A gyermeket nehezen engedi önállósodni
    • Áldozatnak érzi magát, emiatt elutasítja a gyermeket
    • A gyermeket kis társnak tekinti, szülősíti

Az ambivalensen kötődő ember narratív stílusa:

  • • Verbálisan áradó
    • Érzelmileg túl sok
    • Negatív, panaszkodó
    • Időbeli ugrások jellemzik
    • Kényszeresen sokat, hosszan, részletesen beszél
    • Beszámolója ellentmondásos

Felhasznált irodalom

Dr. Diane Poole-Heller (2021 Trauma Solutions), https://dianepooleheller.com/attachment-styles/; Lukács Liza (2020): Hogyan szeretsz? Kötődési sebeink gyógyítása. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

Párkapcsolati témában írt cikkeinket ITT olvashatja

Amennyiben kérdése van, illetve segítségre van szüksége, keressen minket bizalommal! A bejegyzést létrehozta: Kálmán Mónika

_____________________________________________________________________________

Kötődési mintázatok: az elkerülő kötődés

Kötődési mintázatok: az elkerülő kötődés

Kötődési mintázatok: az elkerülő kötődés

A felnőttkori kötődési mintázatokat a családi kapcsolatainkban tapasztalt kötődés határozza meg. Kivonatolt cikkünkben Lukács Liza Hogyan szeretsz? című kiváló könyvét vettük alapul, mely részletesen leírja a kötődési mintázatok gyermekkori kialakulását, majd párkapcsolati és szülőként tapasztalható megjelenését, fejlődését.

„A hazai lakosság életminőségét és lelkiállapotát felmérő átfogó vizsgálat (Hungarostudy 2013) szerint a magyar felnőttek 37 %-a elkerülő kötődéssel él…” (Lukács 23)

Elkerülő kötődés

A gondozó reakciója a gyermekre:

  • • Érzelmileg nincs jelen
    • Elutasító
    • Csak akkor van jelen, ha a gyermek körüli teendőket látja el
    • Érzelmileg nem kapcsolódik
    • A gyermek szükségleteire nem hangolódik rá vagy rendszeresen figyelmen kívül hagyja a gyermek szükségleteit
    • A gyermek közelségkeresési törekvésére visszahúzódik

Az elkerülő kötődésű egyén viselkedése:

  • • Nem fejez ki érzelmet, kerüli a kapcsolódást
    • Az érzelmi összehangolódásra nem képes
    • Elidegenedett, a létezésével kapcsolatban bizonytalan
    • A kötődés hiánya látványos
    • Izolálódó
    • A közelség stresszt okoz benne
    • Hirtelen vágja el a közeledést, kötődést
    • Megoldás-centrikus
    • Kerüli a konfrontációt
    • A sérelmeket gyűjtögeti, csak a végítéletet mondja ki
    • Terápiába, konzultációba nem önszántából érkezik
    • Praktikus tanácsokat vár tőlünk
    • Korai kapcsolati élményéről semmitmondó vagy pozitívan átszínezett válaszokat kapunk
    • Biztonságra és kontrollra törekszik
    • Szabálykövető

Az elkerülő módon kötődő egyén kapcsolatban:

  • • Saját magára túlzó módon fókuszál
    • Kerüli az intimitást, a gyengédséget
    • Az érzéseiről nem beszél, hanem inkább a vele történtekről számol be (társas magány)
    • Rövidebb romantikus kapcsolatai vannak
    • Elvan a kapcsolatban
    • Ráhagyja a partnerére a dolgokat
    • Láthatatlan kerítés veszi körül
    • Nehezen bízik
    • Ritkán tárja fel önmagát
    • Sokszor egykedvű, ritkán spontán
    • Egyedül küzd meg a legtöbb élethelyzettel
    • Élni és élni hagyni!
    • Megoldás-centrikus, elemző

Az elkerülő módon kötődő ember szülőként: 

  • • Az érzés helyett a gondolkodás és szabálykövetésre tanít
    • Érzelmileg nem hangolódik a gyermekre
    • Praktikus tanácsokkal szolgál
    • Kerülik a testkontaktust

Az elkerülő módon kötődő ember narratív stílusa:

  • • Szűkszavú
    • Érzelmileg élettelen
    • Tényszerű
    • Pozitív
    • A jövőre fókuszál és kerüli a régi sebeket

Felhasznált irodalom

Dr. Diane Poole-Heller (2021 Trauma Solutions), https://dianepooleheller.com/attachment-styles/; Lukács Liza (2020): Hogyan szeretsz? Kötődési sebeink gyógyítása. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

Párkapcsolati témában írt cikkeinket ITT olvashatja

Amennyiben kérdése van, illetve segítségre van szüksége, keressen minket bizalommal! A bejegyzést létrehozta: Kálmán Mónika

_____________________________________________________________________________