Szerző: ITT | aug 16, 2023 | bodywork testmunka, csoportmódszerek, egyéb kategória, mindfulness, önismeret, személyiségfejlesztés
Bodyway módszer: milyen módon hat a Bodyway önismereti módszer?
A non-duális Bodyway módszer olyan önismereti csoportmódszer, amely Magyarországon született, megalkotója Pecsenka Nóra pszichológus, jógaoktató, aki a mozgás- és táncterápiából fejlesztette tovább a testből kiinduló önismereti módszerré. A non-duális Bodywork módszer fő fókusza nem a mentális betegségek gyógyítása, hanem az egyén kísérete a teljesség, az egység felé vezető úton. A személyiség szintjén a Bodyway módszer engedi a megtestesült elme test-alapú jelenségeinek kibontakozását az itt és most terében. Teszi ezt ítélet nélkül, az elme-test mozdításával, melyben rokon egyéb testtudatosságot fejlesztő módszerekkel.
A non-duális Bodyway módszer a következő életterületeinkre hat:
Pre- és perinatális szint, mely előhívhatja a fogantatás, az intrauterin vagyis méhen belüli lét és a születés testi tapasztalásait. A fejlődéslélektan pszichológiai szakaszai a szavak előtt, a pre-verbalitásban indulnak, ezért a hagyományos beszélgető, kognitív tudatosításon alapuló terápiák számára nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhetőek. A non-duális önismereti folyamatokban szavak nélkül gyakorlunk és gondosan felépített csoportjainkban engedjük, hogy a megtestesült elme fokozatosan eljusson a születés körüli időszakig.
Személyközi dimenzió, mely segít azonosítani és átdolgozni elsődleges, akár transzgenerációs mintázatainkat. Ezáltal betekintést nyerhetünk kötődési sémáinkba, belső pszichés folyamatainkba és képesekké válhatunk emberi kapcsolataink javítására. A Bodywork személyközi aspektusa hozzájárul a szabadabb, autentikusabb kapcsolódáshoz magunkkal és embertársainkkal.
A belső erőforrások fejlesztése és integrálása: természetesen nagyon fontos tisztában lenni elakadásainkkal, azonban belső erőforrásainkhoz hozzáférni az ember egyik leglényegibb feladata. A Bodywork folyamatokban különös figyelmet szentelünk a belső erőforrások felfedezésének és táplálásának.
Transzperszonális dimenzió, ahol tapasztalásaink a szavak szintjére nehezen lefordíthatóak és ahol kapcsolódhatunk saját legbensőbb valóságunkhoz és a létezés egységéhez, teljességéhez.
A non-duális Bodyway önismereti módszer itt és most tereiben a test-elme szabadon mozdul. A Bodyway gyakorlatok könnyen követhetőek, egyéni, diádikus, triádikus és csoportfókuszúak lehetnek. A csoportokat általában két csoportvezető kíséri, akik elvégezték a Bodyway Non-duális szemléletű táncterápiás Egyesület sajátélmény csoportját, az asszisztensképzőt, illetve rendszeresen résztvesznek szupervízióban. A csoportok teljes titoktartással és biztonságos keretekkel működnek.
Cikk: Kálmán Móni
Integratív terápiás tér és Tesmunka Műhely tagja
Szerző: ITT | júl 12, 2023 | EFT párterápia, egyéb kategória, önismeret, párkapcsolat
Szerző: ITT | júl 7, 2023 | EFT párterápia, egyéb kategória, kognitív viselkedésterápia, mindfulness, önismeret, párkapcsolat, sématerápia közérthetően
Kognitív torzítás: párkapcsolati kommunikáció
Kognitív torzítás minden emberi kapcsolatban, így a párkapcsolatban is előfordul. Szükséges tudatosítani, hogy mit értünk a kognitív torzítás kifejezés alatt, hogy felismerhessük és változtathassunk rajta. A párkapcsolati kommunikáció ezáltal sikeresebb, hatékonyabb, feszültségmentesebb lehet és kikerülhetővé válnak azok a logikai és érzelmi csapdák, amelyek megnehezítik a párkapcsolati kommunikációt és rontják a párkapcsolati elégedettséget.
Kognitív torzítás fajtái: hogyan sérül a párkapcsolati kommunikáció?
1. Minden vagy semmi típusú gondolkodás: amikor az ember mindent fekete-fehér kategóriákban értékel. Pl. az egyén nem tökéletes teljesítmény esetén az
egész helyzetet teljes kudarcnak éli meg: „Ha nem figyelsz rám minden percben, akkor értéktelen vagyok.”
2. Túláltalánosítás: egyszeri negatív esemény alapján általánosít a személy. Ha valami nem sikerült, akkor úgy értékeli a dolgot, hogy „nekem soha semmi nem sikerül”. Párkapcsolati kommunikációban: „Te soha nem segítesz semmiben. vagy Te mindig félreérted a szavaimat”.
3. Negatív szűrés: amikor a személy egy adott történésből pusztán egyetlen részletet emel ki, s ennek alapján mindent negatívan minősít: „Hiába fogytam 20 kg-ot, Te még mindig nem vettél el feleségül.”
4. A pozitívumok figyelmen kívül hagyása, leértékelése. A pozitív tapasztalatait az egyén azzal utasítja el, hogy azok „nem számítanak”. Így az egyébként
pozitív események is negatívnak tűnnek fel. Pl.: „Csak azért ragaszkodsz hozzám, mert nem ismersz eléggé.”
5. Elhamarkodott következtetés: a negatív értékelés nem a tényeken alapul:
A) Gondolatolvasás: amikor az egyén azt hiszi, tudja, hogy mások mit gondolnak róla (negatívumot), és egyéb, sokkal valószínűbb lehetőségeket nem vesz figyelembe. Pl. egy általa elkapott pillantásból azt szűri le: „Unalmasnak tartasz.”, „Biztos utálsz.”
B) Jövendőmondás, jóslás : az egyénnek a jövőre nézve negatív elképzelései vannak, és más – sokkal valószínűbb – kimeneteleket nem vesz figyelembe. „Hiába járunk párterápiára, úgysem tudjuk megmenteni a házasságot.”
6. Felnagyítás és lekicsinylés: amikor az ember eltúlozza bizonyos dolgok fontosságát (pl. saját hibáit vagy mások erényeit) vagy –ellenkezőleg – saját jó tulajdonságait, sikereit, illetve mások gyengéit bagatellizálja. Ezt a tulajdonságot kettős morálnak vagy kettős mércének is nevezik. Pl.: „Az semmi, hogy van egy házunk, mert az mindenkinek van.”
7. Érzelmi logika: az egyén erős „érzései” alapján igaznak vél valamit és nem veszi figyelembe az ellenkezőjét igazoló tényeket. Pl.: „Hiába mutatod ki a szeretetedet, mégis egyedül érzem magam.”
8. „Kell” és „kellene” állítások: az egyénnek határozott elvárasai vannak arról, hogy neki, illetve másoknak hogyan „kell” viselkednie, és ezek meghiúsulása esetén túlértékeli a következményeket. Pl.: „Mindig pontosnak kell lennem.”„A páromnak tudnia kellene, hogy mit szeretnék.”
9. Címkézés és téves címkézés: a túláltalánosítás extrém formája, amikor az egyén ahelyett, hogy megfogalmazná a problémát, negatív címkével illeti saját magát vagy mást. Pl.: „Vesztes vagy.” „Toxikus vagy.”
10. Perszonalizáció: amikor az egyén úgy érzi, hogy ő az oka egy olyan eseménynek, amiért valójában nem ő felelős. Pl. „Az én hibám, hogy rosszul sikerült anyósom szülinapja” vagy „Én tehetek róla, hogy a szüleimnek rossz a házassága:”
Kognitív torzítások listájának forrása: ITT
Egyéb cikkek párkapcsolat témában: ITT
A párkonzultációs munka során szem előtt tartjuk a család- és párkapcsolat teljes rendszerét, így a kognitív viselkedésterápiás módszertartant, szemléletmódot, gyakorlatokat integráltan alkalmazzuk, az adott család, pár folyamatához illesztve.
A listát párkapcsolati rendszerekre adaptálta: Kálmán Mónika
Szerző: ITT | júl 7, 2023 | EFT párterápia, egyéb kategória, mindfulness, önismeret, párkapcsolat
Szerző: ITT | jún 29, 2023 | EFT párterápia, kognitív viselkedésterápia, mindfulness, párkapcsolat, sématerápia közérthetően
Sémakémia