Bodyway módszer: hogyan hat a Bodyway?

Bodyway módszer: hogyan hat a Bodyway?

Bodyway módszer: milyen módon hat a Bodyway önismereti módszer?

A non-duális Bodyway módszer olyan önismereti csoportmódszer, amely Magyarországon született, megalkotója Pecsenka Nóra pszichológus, jógaoktató, aki a mozgás- és táncterápiából fejlesztette tovább a testből kiinduló önismereti módszerré. A non-duális Bodywork módszer fő fókusza nem a mentális betegségek gyógyítása, hanem az egyén kísérete a teljesség, az egység felé vezető úton.  A személyiség szintjén a Bodyway módszer engedi a megtestesült elme test-alapú jelenségeinek kibontakozását az itt és most terében. Teszi ezt ítélet nélkül, az elme-test mozdításával, melyben rokon egyéb testtudatosságot fejlesztő módszerekkel.

A non-duális Bodyway módszer a következő életterületeinkre hat:

Pre- és perinatális szint, mely előhívhatja a fogantatás, az intrauterin vagyis méhen belüli lét és a születés testi tapasztalásait. A fejlődéslélektan pszichológiai szakaszai a szavak előtt, a pre-verbalitásban indulnak, ezért a hagyományos beszélgető, kognitív tudatosításon alapuló terápiák számára nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhetőek. A non-duális önismereti folyamatokban szavak nélkül gyakorlunk és gondosan felépített csoportjainkban engedjük, hogy a megtestesült elme fokozatosan eljusson a születés körüli időszakig.

Személyközi dimenzió, mely segít azonosítani és átdolgozni elsődleges, akár transzgenerációs mintázatainkat. Ezáltal betekintést nyerhetünk kötődési sémáinkba, belső pszichés folyamatainkba és képesekké válhatunk emberi kapcsolataink  javítására. A Bodywork személyközi aspektusa hozzájárul a szabadabb, autentikusabb kapcsolódáshoz magunkkal és embertársainkkal.

A belső erőforrások fejlesztése és integrálása: természetesen nagyon fontos tisztában lenni elakadásainkkal, azonban belső erőforrásainkhoz hozzáférni az ember egyik leglényegibb feladata. A Bodywork folyamatokban különös figyelmet szentelünk a belső erőforrások felfedezésének és táplálásának.   

Transzperszonális dimenzió, ahol tapasztalásaink a szavak szintjére nehezen lefordíthatóak és ahol kapcsolódhatunk saját legbensőbb valóságunkhoz és a létezés egységéhez, teljességéhez.

A non-duális Bodyway önismereti módszer itt és most tereiben a test-elme szabadon mozdul. A Bodyway gyakorlatok könnyen követhetőek, egyéni, diádikus, triádikus és csoportfókuszúak lehetnek. A csoportokat általában két csoportvezető kíséri, akik elvégezték a Bodyway Non-duális szemléletű táncterápiás Egyesület sajátélmény csoportját, az asszisztensképzőt, illetve rendszeresen résztvesznek szupervízióban. A csoportok teljes titoktartással és biztonságos keretekkel működnek.   

Cikk: Kálmán Móni

Integratív terápiás tér és Tesmunka Műhely tagja

 

Ölelj át! program pároknak -Hold Me Tight párkapcsolati tréning magyarul és angolul

Ölelj át! program pároknak -Hold Me Tight párkapcsolati tréning magyarul és angolul

Ölelj át! program: Hold Me Tight párkapcsolati tréning magyarul és angolul

Ölelj át program: vajon lehetséges-e a hosszú távon is fenntartható, elégedett párkapcsolat?

Életünk fontos mozgatórugója a remény. Ha reményt táplálunk magunkban, akkor nyitottabbak, kreatívabbak vagyunk és több erőforrást tudunk mozgósítani a problémakezelésben is. Erőforrásos állapotban képesek vagyunk arra is, hogy rálássunk, mi magunk mit tehetünk azért, hogy a párkapcsolat erősödjön, illetve milyen viselkedési mintákat szükséges megváltoztatnunk ahhoz, hogy párkapcsolatunkban win-win helyzet alakuljon ki, ahol mindkét fél érzelmi szükségletei kielégülhetnek. Az érzelemfókuszú párterápia több ezer pár megfigyelésével és komoly kutatások alapján érlelte ki az Ölelj át! programot, illetve család- és párterápiás módszertanát.

A párkapcsolati kötődés tánclépései

Az érzelemfókuszú párterápia megalkotói azt figyelték meg, hogy a párok stresszhelyzetben mintha előre egyeztetett koreográfia mentén veszekednének. A lépések a kapcsolódás, kötődés sokszor kétségbeesett kereséséről és a konfliktustól való érzelmi elzárkózásról, visszavonulásról, elérhetetlenségről szólnak. Az automatikusan észlelt, kapcsolatvesztéstől való félelem kapcsolódási pánikot idéz elő, melynek eredményeként a legtöbb pár aktívabb tagja (az aktív szerep váltakozhat) elkeseredésében, kapcsolatvesztett reménytelenségében sürgetően, követelőzve, dühét is eszközül hívva keresi a kapcsolatot, mert szeretné a párját kapcsolódásba hívni. Ezt sokszor akár bántóan, kritikusan, megszégyenítően teheti, amitől párja védekezésbe fog és hátrálni kezd, elhallgat, érzelmileg elérhetetlenné válik, mert ő úgy érzékeli, hogy a számára is fontos kapcsolatot úgy mentheti meg, ha nem tetézi a bajt és passzív marad a vita során. Ettől aztán a kapcsolatot rendezni akaró, aktívabb fél azt érzi, hogy társa távolodik tőle, cserbenhagyja őt, ez pedig fokozza a kapcsolódási pánikot és így az indulatokat is. Társa erre még inkább visszavonul, és az ördögi kör csapdába zárja őket. A csapdába zárt állapotban megjelenik a magány, az elkeseredés, a kilátástalanság, ami pont annak a reményteli állapotnak az ellentéte, amelyre szükségünk lenne a nyitott, kreatív, spontán kapcsolatrendezéshez. Ilyen állapotban kevesen húzzák magukhoz a párjukat és kérik: „Ölelj át!”, holott legbelül éppen erre vágynak. 

Mit takar a harag, a düh?

Dühünk fedő érzés, ami mozgósítja energiáinkat, erőnket olyan helyzetekben, ahol támadni vagy védekezni kell. Az idegrendszer ilyenkor fight (harc) üzemmódba kerül, érzelmi reakcióink is felgyorsulnak. A düh kiváltó oka valójában legtöbbször az alatta meglapuló félelem, a pánik vagy fájdalom megjelenéséből adódik. Amikor egy párkapcsolatban egyik fél dühösen fogadja a másikat: „Már megint nem jöttél időben! Soha nem vagy pontos, amikor én kérem.”, valójában azt mondja, „Hiányoztál, és nagyon vártam már, hogy hazaérj.” Amikor egy pár megpróbálja a veszekedések során megjelenő dühöt azonosítani, megérteni és közösen csillapítani, akkor a partnerek együttérzése megnő, ezáltal figyelmesebbek, befogadóbbak lesznek, indulataikat kezelni tudják, valódi érzelmeik mentén lesznek képesek kommunikálni.

“Alapvető igény és szükséglet, hogy akit szeretünk, vegye észre, mi fáj nekünk. De ez csak úgy megy, ha kimutatjuk, és ha odafigyelünk. Jól szeretni csak bátran és bizalommal lehet.” (Dr. Sue Johnson, az ÉFT módszertan és az Ölelj át! program megalkotója)

Az Ölelj át! program célja, hogy segítséget nyújtson a pároknak a párkapcsolatuk megjavításában, erősítésében és folyamatos továbbfejlesztésében. Az Ölelj át! program nem terápiás folyamat, hanem edukációs párkapcsolati tréning, melynek során olyan, a tudomány által igazolt gyakorlati eszközöket kapnak a résztvevők, amelyeket egész életükben használhatnak és mintaként gyermekeiknek is továbbadhatnak.

A nyolc alkalmas Ölelj át! program keretén belül a párok az elméleti témafelvetések után megadott tematika alapján kettesben gondolhatják végig a hallottakat, a saját konkrét megéléseikre figyelve. A program elsősorban nem a krízisben lévő kapcsolatok “terápiáját” célozza, hanem a párkapcsolatban élők mindennapi konfultusainak koreográfiájára ad rátekintést, kínál új, gyakorlati megoldási módokat.

A Hold Me Tight program módszertanát, gyakorlatait csoportban, illetve egyénileg foglalt párkonzultáció keretén belül is elsajátíthatják. A csoportos forma nagyon fontos lehet olyan pároknak, akiknek jól jön az a fontos megerősítés, hogy gondjaikkal nincsenek egyedül. A csoportban és párkonzultációban is titoktartással dolgozunk és mindent megteszünk a bizalmi, meghitt légkör kialakításáért.

Az Ölelj át! program vezetését olyan párterapeuta vagy párkonzulens végezheti, aki résztvett az ÉFT Externship alaptanfolyamon és a Hold Me Tight (Ölelj át!) csoportvezetői képzésen.

A program további részleteiről érdeklődhet a következő elérhetőségen keresztül: integrativ.itt@gmail.com

Cikkeink, javaslataink, gyakorlataink párkapcsolat témában: ITT

 

Kognitív torzítás: párkapcsolati kommunikáció

Kognitív torzítás: párkapcsolati kommunikáció

Kognitív torzítás: párkapcsolati kommunikáció

Kognitív torzítás minden emberi kapcsolatban, így a párkapcsolatban is előfordul. Szükséges tudatosítani, hogy mit értünk a kognitív torzítás kifejezés alatt, hogy felismerhessük és változtathassunk rajta. A párkapcsolati kommunikáció ezáltal sikeresebb, hatékonyabb, feszültségmentesebb lehet és kikerülhetővé válnak azok a logikai és érzelmi csapdák, amelyek megnehezítik a párkapcsolati kommunikációt és rontják a párkapcsolati elégedettséget.

Kognitív torzítás fajtái: hogyan sérül a párkapcsolati kommunikáció?

1. Minden vagy semmi típusú gondolkodás: amikor az ember mindent fekete-fehér kategóriákban értékel. Pl. az egyén nem tökéletes teljesítmény esetén az
egész helyzetet teljes kudarcnak éli meg: „Ha nem figyelsz rám minden percben, akkor értéktelen vagyok.”

2. Túláltalánosítás: egyszeri negatív esemény alapján általánosít a személy. Ha valami nem sikerült, akkor úgy értékeli a dolgot, hogy „nekem soha semmi nem sikerül”. Párkapcsolati kommunikációban: „Te soha nem segítesz semmiben. vagy Te mindig félreérted a szavaimat”.

3. Negatív szűrés: amikor a személy egy adott történésből pusztán egyetlen részletet emel ki, s ennek alapján mindent negatívan minősít: „Hiába fogytam 20 kg-ot, Te még mindig nem vettél el feleségül.”

4. A pozitívumok figyelmen kívül hagyása, leértékelése. A pozitív tapasztalatait az egyén azzal utasítja el, hogy azok „nem számítanak”. Így az egyébként
pozitív események is negatívnak tűnnek fel. Pl.: „Csak azért ragaszkodsz hozzám, mert nem ismersz eléggé.”

5. Elhamarkodott következtetés: a negatív értékelés nem a tényeken alapul:
A) Gondolatolvasás: amikor az egyén azt hiszi, tudja, hogy mások mit gondolnak róla (negatívumot), és egyéb, sokkal valószínűbb lehetőségeket nem vesz figyelembe. Pl. egy általa elkapott pillantásból azt szűri le: „Unalmasnak tartasz.”, „Biztos utálsz.”
B) Jövendőmondás, jóslás : az egyénnek a jövőre nézve negatív elképzelései vannak, és más – sokkal valószínűbb – kimeneteleket nem vesz figyelembe. „Hiába járunk párterápiára, úgysem tudjuk megmenteni a házasságot.”

6. Felnagyítás és lekicsinylés: amikor az ember eltúlozza bizonyos dolgok fontosságát (pl. saját hibáit vagy mások erényeit) vagy –ellenkezőleg – saját jó tulajdonságait, sikereit, illetve mások gyengéit bagatellizálja. Ezt a tulajdonságot kettős morálnak vagy kettős mércének is nevezik. Pl.: „Az semmi, hogy van egy házunk, mert az mindenkinek van.”

7. Érzelmi logika: az egyén erős „érzései” alapján igaznak vél valamit és nem veszi figyelembe az ellenkezőjét igazoló tényeket. Pl.: „Hiába mutatod ki a szeretetedet, mégis egyedül érzem magam.”

8. „Kell” és „kellene” állítások: az egyénnek határozott elvárasai vannak arról, hogy neki, illetve másoknak hogyan „kell” viselkednie, és ezek meghiúsulása esetén túlértékeli a következményeket. Pl.: „Mindig pontosnak kell lennem.”„A páromnak tudnia kellene, hogy mit szeretnék.”

9. Címkézés és téves címkézés: a túláltalánosítás extrém formája, amikor az egyén ahelyett, hogy megfogalmazná a problémát, negatív címkével illeti saját magát vagy mást. Pl.: „Vesztes vagy.” „Toxikus vagy.”

10. Perszonalizáció: amikor az egyén úgy érzi, hogy ő az oka egy olyan eseménynek, amiért valójában nem ő felelős. Pl. „Az én hibám, hogy rosszul sikerült anyósom szülinapja” vagy „Én tehetek róla, hogy a szüleimnek rossz a házassága:”

Kognitív torzítások listájának forrása: ITT

Egyéb cikkek párkapcsolat témában: ITT

A párkonzultációs munka során szem előtt tartjuk a család- és párkapcsolat teljes rendszerét, így a kognitív viselkedésterápiás módszertartant, szemléletmódot, gyakorlatokat integráltan alkalmazzuk, az adott család, pár folyamatához illesztve.

A listát párkapcsolati rendszerekre adaptálta: Kálmán Mónika

Konfliktuskezelés párkapcsolatban: tartalom helyett forma

Konfliktuskezelés párkapcsolatban: tartalom helyett forma

Konfliktuskezelés párkapcsolatban: hogyan vitázzunk hatékonyan és sérülésmentesen?

A konfliktuskezelés párkapcsolatban a vitás helyzetek rendezéséről szól, azonban kevesen sejtik, hogy a tartalom nem fontosabb, mint a mód, ahogyan a vitás helyzetet kezeljük. A legtöbb párkapcsolati probléma a felek észlelésében, emlékezési képességeiben és a kommunikációs különbségeiben gyökerezik. A hatékony, sérülésmentes konfliktuskezelés a párkapcsolatban kulcsfontosságú, ezért megosztjuk legfontosabb tippjeinket.

  1. Tartson szemkontaktust! Ha vitahelyzetben is képesek maradunk a szemkontaktusra, könnyebben észrevehetjük az észlelésbeli és kommunikációs különbségeket, és ezáltal érzelmi szinten könnyebb lesz saját magunkat szabályozni. Vitás helyzetben érdemes minden zavaró tényezőt kiiktatni, és az időt, energiát valóban csak a vitára szánni. Ha erre nincs lehetőség, fontos lehet megegyezni abban, hogy a vitás pontok átbeszéléséhez később, arra alkalmasabb időpontban térünk vissza. A késleltetés további lehetőséget kínál arra, hogy feszültségünket levezessük, megnyugodjunk, új aspektusokat is megvizsgáljunk, mielőtt újra teret adunk a vitarendezésnek.
  2. Lassítson! Az érzelmek sebesen változnak, ezért gyakori, hogy a partnerek túl gyorsan reagálnak egymás üzeneteire a vita során. Sokszor beszélünk nagyobb sebességgre kapcsolva, mint ahogyan gondolkodunk, így könnyen elveszíthetjük képességünket arra, hogy megfontolt, átgondolt válaszokat adjunk. Érdemes segítségül hívni a lélegzet megfigyelését, lelassítani a beszédet, hogy az idegrendszer megnyugodhasson és ne automatikus, érzelmileg elárasztott válaszokat adjunk. Azonnali, gyorsan elsajátítható stresszkezelési technikákról ITT és ITT olvashat, majd -igény szerint- ki is próbálhatja/gyakorolhatja őket.
  3. Mondandója legyen tömör! Mondja el véleményét és engedje partnerének is, hogy kifejtse az övét közbevágás nélkül! Az aktív figyelem fontos:akkor érezzük, hogy mások meghallgatnak, ha megakasztás nélkül közölhetjük mondandónkat. Fontos azonban az is, hogy beszélőként érzékelni tudjuk, hogy az, amit közölni szeretnénk, elég tömör, világos, érthető-e. Minél hosszabb ideig ragadjuk magunkhoz a szót, annál nagyobb a kockázata annak, hogy partnerünk vagy akár épp magunk elveszítjük a fonalat. Éljünk a saját időnkkel, de ne éljünk vissza vele!
  4. Használjon énközléseket! Az asszertív, önérvényesítő kommunikáció erőszakmentesen ad hangot az egyes szám, első személyben megfogalmazott gondolatoknak, érzelmeknek. Ahelyett, hogy partnerünket hibáztatnánk, tartsuk a figyelmet saját megélésünkön!
  5. Korlátozzák a beszélgetést egy témára! Az emberi kommunikáció összetett és konfliktusos helyzetben még nehezebb, mint általában. Amikor érzelmileg túlfűtött állapotban vagyunk, rendkívül nehéz a buktatókat elkerülni. Ne nehezítsük meg a saját dolgunkat azzal, hogy több témába fogunk bele, aminek sokszor parttalan, végeláthatatlan vita a vége. Koncentráljuk energiáinkat az első felmerülő problémára!
  6. Határozzanak meg időkeretet, vitázzanak maximum 5-15 percig! Az emberi elme korlátozott mentális és érzelmi erőforrásokkal rendelkezik. Minél hosszabb ideig vitázunk, annál valószínűbb, hogy átlépjük a saját tűréshatárunkat. Ekkor a reaktivitás fokozódik, és ellehetetlenül a hatékony konfliktuskezelés. Érzelmileg elöntött állapotban a tudatunk beszűkül, kíváncsiságunk a másik álláspontja iránt csökken vagy teljesen elfogy. Maradjon fókuszban a probléma, és kerüljük el azt, hogy a másikat tegyük meg a probléma tárgyának!  Valóságészlelésünk vitahelyzetben épp olyan szűk és hibás, mint partnerünké. A beiktatott időkorláttal rugalmasabbak, barátságosabbak és nyitottabbak tudunk maradni a konfliktuskezelés útvesztőjében.

Konfliktuskezelés párkapcsolatban, ha a vita már kicsúszott a kezünkből

Egy igazán hiteles bocsánatkérés kritikus része annak, hogy csökkenthessük a fájdalmat, irritációt, kellemetlenséget, amit partnerünk okoztunk. Az üresen csengő, odavetett „Sajnálom,” még nem jelenti azt, hogy megfelelően kértünk bocsánatot. Ahhoz, hogy valódi, hiteles bocsánatkérés történjen, ami a másikat megnyugtatja, érdemes követni a következőket:

  1. Béküljön minél hamarabb! Minél hamarabb kezeljük a kialakult helyzetet és oldjuk a rossz hangulatot, annál kevésbé valószínű, hogy hosszú távú emlékként a vita nyoma megmaradjon és jövőbeli problémákat okozzon.
  2. Legyen teljesen jelen!: Távolítsa el a zavaró tényezőket (telefon, TV, zene, stb.). Tartson szemkontaktust a partnerével, hogy érzékelhesse a fogadó fél gesztusait, szavait! Ha észleli, hogy valami igyekezete, békülő szándéka ellenére nincsen rendben, forduljon nyitottsággal, együttérzéssel partnere felé!
  3. Hallgasson aktívan és ítéletmentesen! Teremtsen magában nyitottságot arra, hogy partnere érzéseit meghallja! Gyakorolhatja azt is, hogy partnere szavait, mondandóját visszatükrözi, összefoglalja. Bizonyosodjon meg róla, hogy teljesen megértette őt!
  4. Legyen konkrét! Ne használjon általános frázisokat (pl. Sajnálom.), hanem pontosítsa, hogy miért kér bocsánatot: pl. sajnálom, hogy közbeszóltam és az igazamat bizonygattam ahelyett, hogy beleszólás nélkül meghallgattalak volna. Sajnálom, hogy felemeltem a hangom és türelmetlenül viselkedtem.
  5. Legyen fókuszban a viselkedés maga és ne a saját és a partner személye! A személyeskedés soha nem vezet jóra, ha hatékony konfliktuskezelést szeretnénk gyakorolni a párkapcsolatban.
  6. Vállaljon felelősséget a saját szavaiért, viselkedéséért! Teljes mértékben vállalja a felelősséget saját tetteiért! Kerülje el partnere hibáztatását!
  7. Ne magyarázza meg az indítékait! Az indokaink, szándékunk a tettek, szavak mögött nem annyira fontosak, mint az, hogy milyen hatással bírtak partnerünkre. Az önigazolás valójában eltávolít partnerünk érzéseitől, csökkenti beleérző-képességünket, empátiánkat.

A biztonságos konfliktuskezelés a párkapcsolatban tanulható, és a fent leírt, tapasztalati úton kiérlelt tippek a legtöbb esetben segítenek. A biztonságos konfliktuskezelés biztonságos párkapcsolati kommunikációt eredményez, ami tovább növeli elégedettségünket a magánéletben.

Jó gyakorlást kívánunk!

Szerkesztő: Kálmán Mónika Integratív Terápiás Tér és Testmunka Műhely

További olvasmányok a témában John és Julie Gottman Ph.D, kiváló párterapeuták, akik az utóbbi 50 évben számos kutatást folytattak az egészséges párkapcsolati működés megismeréséért: ITT 

Párkonzultáció témában ITT olvashatja cikkeinket.

Cikk: Kálmán Mónika család- és párkonzulens, érzelem fókuszú (ÉFT) párterapeuta

 

Sémakémia: sémáink tánca a párkapcsolatban

Sémakémia: sémáink tánca a párkapcsolatban

Sémakémia

Lehetséges, hogy sémakémia áll a háttérben, ha azt vesszük észre, hogy újra és újra felüti a fejét egy unásig ismert, feszültséget generáló vagy akár súlyos distresszt okozó tapasztalat, kapcsolati mintázat. Lehet, hogy gyakran tesszük fel magunknak a kérdést: „Miért van az, hogy rendszerint hasonló természetű, viselkedésű emberek kerülnek az életembe?” A sémakémia fogalom azt jelenti, hogy legtöbbször tudattalanul olyan embereket, partnereket hívunk az életünkbe, akik megerősítik alapvető hitrendszerünket magunkról, a világról, az emberi kapcsolatokról. A romantikus partner választása tehát nem pusztán a véletlen műve.

Nem ritka, hogy egy kapcsolat első látásra szerelemnek tűnik, intenzív érzelmeket hív elő, és úgy érezhetjük, hogy minden érzékünk életre kel. Gondolataink a másik körül forognak, őt magát kivételesnek, tökéletesnek érzékelhetjük, mintha mindig is ismertük volna, ugyanakkor még soha senki nem tűnt ennyire hozzánk valónak. A gyanútlanokat, akik még nem tapasztalták talán eleget vagy tudatosították a sémakémia által kifejtett ismétlési kényszert, nagy meglepetések érhetik, amikor a kezdeti felhőtlen, rózsaszín, szinte „testre és lélekre szabott” kapcsolat változni kezd, sőt ellentétébe fordul át. A kezdeti biztonságot felváltja a kétely, a bizonytalanság, a kapcsolatféltés, mintha a pár tagjait a paradicsomból taszították volna ki, és eluralkodik a kapcsolati elégedetlenség.

Behódolás-feljogosítottság sémakémia

A sémák olyan alapvető, automatikus hitrendszerek, amelyek gyermekkori tapasztalatink eredményeként alakultak ki, és további életünk során formálódtak. Nurhan Fıstıkcı pszichiáter így fogalmaz: „A gyermekkori sémák rengeteg információt hordoznak az ember felnőttkori életéről, ideértve a romantikus kapcsolatokhoz való hozzáállását is. Például ha szeretetlenséget és magányt érez valaki egy kapcsolatban, gyakori, hogy önfeláldozás, behódolás séma van működésben”. Ez egy olyan kapcsolódási minta, amelyben hajlamos vagyok mások igényeit a saját szükségleteim felé helyezni, tehát alárendelődöm, igényeim láthatatlanná válnak. A sémakémia ebben az esetben úgy hathat, hogy például választok magam mellé egy olyan társat, akinek domináns sémái között a feljogosítottság séma is megtalálható, ezáltal még inkább megszilárdul az a hitem, hogy a párkapcsolat számomra csak úgy működtethető, hogy a fontos másik alárendel, én pedig behódolok. A sémáinkat ezáltal kölcsönösen megerősítjük egymásban, kész is a potens sémakémiai képlet.

A sémakémia által működtetett kapcsolódási minták barátságokban és munkakapcsolatokban is fellelhetőek: maradva az önfeláldozás séma példájánál, valaki gyakran választhat olyan munkahelyet, ahol erősen autoriter vezető alatt dolgozhat, aki képtelen a határait, a szabadidejét tisztelni, mert feljogosítottsága arra készteti, hogy keresse azokat a munkatársakat, akiket saját igényei szerint kihasználhat, kizsigerelhet. A behódolás séma dominanciája esetén a másik feljogosítottsága úgy illeszkedik a sémakémiai képletbe, mint két puzzle darab egymáshoz.

A sémakémia alapján létrejövő párkapcsolatok labilitását fokozza, hogy azok a felek, akik társuktól azt várják, hogy az összes létező szerepet töltsék be az életükben, csalódásra rendezkednek be. Nem lehetünk egymás tökéletesesn ideális szövetségesei, intim partnerei, barátai, legfőbb bizalmasai, stb., bármilyen szép képet fest is a tudattalanul működő sémakémia. 

A sémakémia kizárólag tudatosítás, az önismeret fejlesztése és sokszor sématerápiás folyamat segítségével tárható fel.

Érzelem fókuszú párterápia: integratív módon ötvözi a kötődéselméletet, a rendszerszemléletet, a sématerápiát és hatékony, gyakorlati eszközökkel segíti a párkapcsolatoti kötődés helyreállítását, a párséma-rendszer kibogozását, átalakítását.