Szerző: ITT | aug 30, 2023 | család, EFT párterápia, egyéb kategória, mindfulness, párkapcsolat pszichológia, párkapcsolati kötődés
Párkapcsolati viták kezelése: az időkérés
A párkapcsolati viták rendezésének egyik hatékony eszköze a Terry Real családterapeuta által javasolt időkérés alkalmazása. Amikor bármelyik fél a lent ismertetett módon időt kér, arra szerződik partnerével, hogy az interakció azonnal megszakad. Ez a jelzés azt jelenti, hogy szünetre van szükség a hirtelen változó, elárasztó érzelmek hatására kialakuló helyzet megfékezésére. Az időkérés üzenete a partner fele: „bármilyen okból is, legyen az helyes vagy helytelen, épp most vesztem el az önuralmam. Ha itt maradok és folytatom a vitát veled, akkor valószínű, hogy olyat mondok vagy teszek, amit utólag nagyon bánni fogok. Ezért szünetet tartok, hogy összeszedjem magam és megnyugodjak. Majd saját érzelmeimért, tetteimért felelősséget vállalva visszatérek.”
Az alapértelmezett időkérés tartama: 20 perc, hacsak más időkeretben nem egyeznek meg a felek. Az időkérés alatt a partnerek „beköszönhetnek” egymáshoz kijelölt időközönként, melynek szándéka pozitív, célja pedig a nyugalom megteremtése. Az időkérés alatt a vitás pont újratárgyalása kerülendő, sőt az időkérés után 24 órás stop tilalmat javasolunk a párkapcsolati vitákat kiváltó témák megvitatására. 24 óra elteltével a probléma rendezését újra megkísérelhetjük.
Az időkérés 10 pontja:
1. Használja az időkérést a már előállt veszekedési ciklus vészfékeként! Az időkérés olyan eszköz, amellyel hirtelen megállíthatóak az elmérgesedő vagy már eszkalálódott helyzetek, jól ismerős veszekedési ciklusok, amelyek minden párkapcsolatban előfordulnak kisebb-nagyobb mértékben.
2. Személyes felelősségvállalás: Az időkérés nem a partner hibáztatásáról szól, hanem a helyzetben felmerülő, elárasztó érzelmekkel és viselkedési mintákkal kapcsolatos, amelyeket saját magunkon észelelünk. Minden félnek joga van időkérésre, ami a megnyugvást szolgálja!
3. Felelősségteljes eltávolodás az adott helyzettől. Az időkérés során közölje az időkérés okát és azt, hogy mikor tér vissza a vitarendezésbe! Nem számít időkérésnek, ha valaki magyarázat nélkül kilép a rázós helyzetből. Ez inkább az elkerülő viselkedési mintázat sajátossága, ami tovább mélyíti a párkapcsolatoti elégedetlenséget. Fontos a következetesség, a kiszámíthatóság, tehát ha megígéri, hogy 30 percen belül visszatér, akkor érdemes tényleg így cselekedni.
4. Használjanak egyezményes jeleket, mondatokat! Használhatják a „STOP” szót vagy az „időre van szükségem” kifejezéseket. Mutathatják a „T” jelet (time=idő angol szó rövidítése). Az egyezményes jel, szimbólum kifejezi a lecsendesedés szükségességét, kiszámíthatóvá és így biztonságosabbá teszi a helyzetet. Ahogyan megpihenünk egy fárasztó sporttevékenység után, úgy akkor is fontos kifújnunk magunkat, ha érzelmileg elárasztott állapotba kerülünk. Az érzelmileg nehéz helyzetek megterhelőek az idegrendszernek, így ilyenkor is jogunk van pihenni, összerendeződni, megnyugodni. További stresszkezelő módszerekről ITT olvashat.
5. Egyoldalú intézkedés. Az időkérés határozott lépés a meggondolatlan szavak vagy cselekedetek megakadályozására, amit a partnereknek fontos alkalmazniuk és szabályait betartaniuk. Az időkérés tulajdonképpen egy szerződés arra vonatkozóan, hogy mindkét fél észleli, hogy a helyzet potenciálisan el fog mérgesedni. Az időkérés tehát óvintézkedés, hogy ne szenvedjen a kapcsolat nagyobb károkat.
6. Meghatározott ellenőrzési pontok. Rendszeres érzelmi monitorozás és az így növekvő érzelmi tudatosság segítségével megfigyelhetjük az érzelmi feszültség alakulását és fenntarthatjuk a kulturált kommunikációt. Javasoljuk, hogy vitás helyzetben kérdezzék meg egymástól, hogy kiben milyen érzelmek munkálkodnak. Kérdéseik hangvétele lehetőleg érdeklődő, nyitott maradjon! Szándékuk a kérdésekkel a megértés fokozása, az empátia növelése legyen, ne a számonkérés!
7. Priorizálja a célt! Az időkérés fő célja az érzelmileg káros, romboló viselkedés megállítása, ami az adott pillanatban fontosabb, mint bármi más.
8. Visszatérés a rázós helyzetbe pozitív szándékkal. Az időkérés után akkor történik újrakapcsolódás, amikor mindkét fél készen áll a pozitív hangvételű párbeszédre, haragjuk lecsillapodott, idegrendszerük nyugvópontra került, aminek jelei: nyugodt szívverés és légzés, múló üss vagy füss állapot. A felek újrakapcsolódási készsége eltérő lehet, így mindenkinek más-más időkeretre lehet szüksége. A különböző igényeket fontos tiszteletben tartani, és a különbségek meglétét nem érdemes egy újabb vita kirobbantására felhasználni.
9. 24 órás tilalom: Az időkérés után határozottan kerüljék a vitát kiváltó témákat, inkább a pozitív hangvételű beszélgetésekre, a jó szándékú közeledés kialakítására és fenntartására összpontosítsanak! .
10. Szakmai segítség kérése: Ha az egyes témák folyamatos nyomógombként szolgálnak a kapcsolatukban, érdemes segítséget kérniük. Az időkérés rendszeres használata arra utalhat, hogy szükség van a párkapcsolatot támogató konzultációra.
Felhasznált irodalom: ITT
Adaptálta, kiegészítette: Kálmán Mónika
További cikkeink a témában: ITT, Párkapcsolati elégedettség növelésére Ölelj át! (Höld Me Tight) párkapcsolati tréning elvégzését ajánljuk!
Szerző: ITT | aug 21, 2023 | család, EFT párterápia, kognitív viselkedésterápia, mindfulness, párkapcsolat pszichológia, párkapcsolati kötődés
Párkapcsolati kérdések: a veszekedés neuropszichológiai- és testi hatásai a Gottman Labor kutatási eredményeinek tükrében
A legfontosabb párkapcsolati kérdések mindenkit foglalkoztatnak. A leggyakoribb kérdés a sikeres vitarendezéssel kapcsolatban érkezik, hiszen a veszekedés elkerülhetetlen és sokszor egészséges velejárója egy hosszú távú, kiegyensúlyozott kapcsolatnak. Azonban azt talán kevesen gondolják át, hogy a hosszas vagy eszkalálódó vita nem csak a kapcsolat dinamikáját, hanem az egyén elméjét és testét is negatívan befolyásolják. A Dr. John és Julie Gottman párterapeuták által vezetett, 50 éves múlttal rendelkező kutatások kifejezetten azokkal a párkapcsolati kérdésekkel foglalkoznak, hogy a párok veszekedési szokásai és ezek fiziológiai, idegrendszeri hatásai miként befolyásolják a párkapcsolati elégedettséget. Ebben a cikkben feltárjuk, hogyan játszódnak le a neuropszichológiai változások a veszekedések során, milyen testi reakciók következnek be, és ezek hogyan hatnak rövid- és hosszú távon a kapcsolatokra.
Neuropszichológiai változások a veszekedés hatására
A veszekedések során a szervezet stresszválaszra kapcsol, ami neuropszichológiai változásokat generál az agyban. A hipotalamusz, mely a szervezet belső környezetének viszonylagos állandóságát (homeosztázis) szabályozza az autonóm idegrendszeren és a hormonális (endokrin) rendszeren keresztül, és alapvető szerepet játszik az érzelmi (emocionális) magatartásban, aktiválódik. Ennek eredményeként a testben felszabadul a kortizol nevű stresszhormon, valamint fokozott működés tapasztalható az amygdalaban, amely az agy félelem- és stresszreakciókat szabályozó része. Ez a két terület fokozott stresszhatás esetén még intenzívebb érzelmi választ eredményez, ami párkapcsolati kérdésekben nem hoz enyhülést, hanem tovább fokozza az elmérgesedett helyzetet.
A Gottman labor kutatásai azt mutatják, hogy a sikeres kapcsolatokban, a veszekedések során a párok képesek megőrizni az együttérzést, empátiát és a tiszteletet egymás iránt. Ezek a pozitív érzelmi reakciók csökkentik a stresszhormonok hatását az agyban, és lehetővé teszik az érzelmi intelligenica kifejtését. Természetesen a test is reagál a veszekedésekre: a stresszhormonok növekedése számos testi változást eredményezhet, például szapora szívverést, vércukorszint növekedést, ájulást, stb. Hosszabb távon ezek a reakciók hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri problémák kialakulásához.
Rövid- és hosszú távú hatások
Rövid távon a veszekedések feszültséget, szorongást és negatív érzelmeket okozhatnak a kapcsolatban. A Gottman Labor kutatásai alapján a kritikus tényező azonban nem a veszekedések gyakorisága, hanem a vitarendezés stílusa és az, hogy a párok milyen hatékonyan tudnak megbirkózni a konfliktusokkal. A pozitív és konstruktív vitakultúra erősíti a kapcsolatot, míg a romboló, kritikus és mélyen sértő kommunikáció rontja azt. Hosszú távon a rendszeres, de konstruktívan megoldott veszekedések növelik a kapcsolat mélységét és erősítik a kötődést. A konfliktusok kezelése lehetőséget ad arra, hogy a párok jobban megértsék egymást és megtanuljanak együttműködni a nehezebb párkapcsolati kérdések megoldása során.
A párok veszekedései nem csak az érzelmi dinamikát befolyásolják, hanem a neuropszichológiai és testi folyamatokat is. A Gottman Labor kutatási eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a veszekedéseknek van helyük a kapcsolatokban, és a megfelelő kommunikáció és konfliktuskezelési stratégiák segíthetnek a pároknak erős és mély köteléket kialakítani egymással.
Az együttműködés, a tisztelet és az empátia megőrzése a veszekedések során kulcsfontosságú a hosszú távú, egészséges kapcsolatok építéséhez. A konfliktusok lehetőséget adnak a fejlődésre, ha megfelelően kezeljük és építő jelleggel használjuk őket.
További cikkeink a témában: ITT
Szerző: ITT | aug 16, 2023 | Bodyway, csoportmódszerek, egyéb kategória, mindfulness, önismeret, személyiségfejlesztés
Bodyway módszer: milyen módon hat a Bodyway önismereti módszer?
A non-duális Bodyway módszer olyan önismereti csoportmódszer, amely Magyarországon született, megalkotója Pecsenka Nóra pszichológus, jógaoktató, aki a mozgás- és táncterápiából fejlesztette tovább a testből kiinduló önismereti módszerré. A non-duális Bodywork módszer fő fókusza nem a mentális betegségek gyógyítása, hanem az egyén kísérete a teljesség, az egység felé vezető úton. A személyiség szintjén a Bodyway módszer engedi a megtestesült elme test-alapú jelenségeinek kibontakozását az itt és most terében. Teszi ezt ítélet nélkül, az elme-test mozdításával, melyben rokon egyéb testtudatosságot fejlesztő módszerekkel.
A non-duális Bodyway módszer a következő életterületeinkre hat:
Pre- és perinatális szint, mely előhívhatja a fogantatás, az intrauterin vagyis méhen belüli lét és a születés testi tapasztalásait. A fejlődéslélektan pszichológiai szakaszai a szavak előtt, a pre-verbalitásban indulnak, ezért a hagyományos beszélgető, kognitív tudatosításon alapuló terápiák számára nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhetőek. A non-duális önismereti folyamatokban szavak nélkül gyakorlunk és gondosan felépített csoportjainkban engedjük, hogy a megtestesült elme fokozatosan eljusson a születés körüli időszakig.
Személyközi dimenzió, mely segít azonosítani és átdolgozni elsődleges, akár transzgenerációs mintázatainkat. Ezáltal betekintést nyerhetünk kötődési sémáinkba, belső pszichés folyamatainkba és képesekké válhatunk emberi kapcsolataink javítására. A Bodywork személyközi aspektusa hozzájárul a szabadabb, autentikusabb kapcsolódáshoz magunkkal és embertársainkkal.
A belső erőforrások fejlesztése és integrálása: természetesen nagyon fontos tisztában lenni elakadásainkkal, azonban belső erőforrásainkhoz hozzáférni az ember egyik leglényegibb feladata. A Bodywork folyamatokban különös figyelmet szentelünk a belső erőforrások felfedezésének és táplálásának.
Transzperszonális dimenzió, ahol tapasztalásaink a szavak szintjére nehezen lefordíthatóak és ahol kapcsolódhatunk saját legbensőbb valóságunkhoz és a létezés egységéhez, teljességéhez.
A non-duális Bodyway önismereti módszer itt és most tereiben a test-elme szabadon mozdul. A Bodyway gyakorlatok könnyen követhetőek, egyéni, diádikus, triádikus és csoportfókuszúak lehetnek. A csoportokat általában két csoportvezető kíséri, akik elvégezték a Bodyway Non-duális szemléletű táncterápiás Egyesület sajátélmény csoportját, az asszisztensképzőt, illetve rendszeresen résztvesznek szupervízióban. A csoportok teljes titoktartással és biztonságos keretekkel működnek.
Cikk: Kálmán Móni
Integratív terápiás tér és Tesmunka Műhely tagja
Szerző: ITT | júl 12, 2023 | EFT párterápia, egyéb kategória, önismeret, párkapcsolat pszichológia, párkapcsolati kötődés
Szerző: ITT | júl 7, 2023 | EFT párterápia, egyéb kategória, kognitív viselkedésterápia, mindfulness, önismeret, párkapcsolat pszichológia, párkapcsolati kötődés, sématerápia közérthetően, szorongás abc
Kognitív torzítás: párkapcsolati kommunikáció
Kognitív torzítás minden emberi kapcsolatban, így a párkapcsolatban is előfordul. Szükséges tudatosítani, hogy mit értünk a kognitív torzítás kifejezés alatt, hogy felismerhessük és változtathassunk rajta. A párkapcsolati kommunikáció ezáltal sikeresebb, hatékonyabb, feszültségmentesebb lehet és kikerülhetővé válnak azok a logikai és érzelmi csapdák, amelyek megnehezítik a párkapcsolati kommunikációt és rontják a párkapcsolati elégedettséget.
Kognitív torzítás fajtái: hogyan sérül a párkapcsolati kommunikáció?
1. Minden vagy semmi típusú gondolkodás: amikor az ember mindent fekete-fehér kategóriákban értékel. Pl. az egyén nem tökéletes teljesítmény esetén az
egész helyzetet teljes kudarcnak éli meg: „Ha nem figyelsz rám minden percben, akkor értéktelen vagyok.”
2. Túláltalánosítás: egyszeri negatív esemény alapján általánosít a személy. Ha valami nem sikerült, akkor úgy értékeli a dolgot, hogy „nekem soha semmi nem sikerül”. Párkapcsolati kommunikációban: „Te soha nem segítesz semmiben. vagy Te mindig félreérted a szavaimat”.
3. Negatív szűrés: amikor a személy egy adott történésből pusztán egyetlen részletet emel ki, s ennek alapján mindent negatívan minősít: „Hiába fogytam 20 kg-ot, Te még mindig nem vettél el feleségül.”
4. A pozitívumok figyelmen kívül hagyása, leértékelése. A pozitív tapasztalatait az egyén azzal utasítja el, hogy azok „nem számítanak”. Így az egyébként
pozitív események is negatívnak tűnnek fel. Pl.: „Csak azért ragaszkodsz hozzám, mert nem ismersz eléggé.”
5. Elhamarkodott következtetés: a negatív értékelés nem a tényeken alapul:
A) Gondolatolvasás: amikor az egyén azt hiszi, tudja, hogy mások mit gondolnak róla (negatívumot), és egyéb, sokkal valószínűbb lehetőségeket nem vesz figyelembe. Pl. egy általa elkapott pillantásból azt szűri le: „Unalmasnak tartasz.”, „Biztos utálsz.”
B) Jövendőmondás, jóslás : az egyénnek a jövőre nézve negatív elképzelései vannak, és más – sokkal valószínűbb – kimeneteleket nem vesz figyelembe. „Hiába járunk párterápiára, úgysem tudjuk megmenteni a házasságot.”
6. Felnagyítás és lekicsinylés: amikor az ember eltúlozza bizonyos dolgok fontosságát (pl. saját hibáit vagy mások erényeit) vagy –ellenkezőleg – saját jó tulajdonságait, sikereit, illetve mások gyengéit bagatellizálja. Ezt a tulajdonságot kettős morálnak vagy kettős mércének is nevezik. Pl.: „Az semmi, hogy van egy házunk, mert az mindenkinek van.”
7. Érzelmi logika: az egyén erős „érzései” alapján igaznak vél valamit és nem veszi figyelembe az ellenkezőjét igazoló tényeket. Pl.: „Hiába mutatod ki a szeretetedet, mégis egyedül érzem magam.”
8. „Kell” és „kellene” állítások: az egyénnek határozott elvárasai vannak arról, hogy neki, illetve másoknak hogyan „kell” viselkednie, és ezek meghiúsulása esetén túlértékeli a következményeket. Pl.: „Mindig pontosnak kell lennem.”„A páromnak tudnia kellene, hogy mit szeretnék.”
9. Címkézés és téves címkézés: a túláltalánosítás extrém formája, amikor az egyén ahelyett, hogy megfogalmazná a problémát, negatív címkével illeti saját magát vagy mást. Pl.: „Vesztes vagy.” „Toxikus vagy.”
10. Perszonalizáció: amikor az egyén úgy érzi, hogy ő az oka egy olyan eseménynek, amiért valójában nem ő felelős. Pl. „Az én hibám, hogy rosszul sikerült anyósom szülinapja” vagy „Én tehetek róla, hogy a szüleimnek rossz a házassága:”
Kognitív torzítások listájának forrása: ITT
Egyéb cikkek párkapcsolat témában: ITT
A párkonzultációs munka során szem előtt tartjuk a család- és párkapcsolat teljes rendszerét, így a kognitív viselkedésterápiás módszertartant, szemléletmódot, gyakorlatokat integráltan alkalmazzuk, az adott család, pár folyamatához illesztve.
A listát párkapcsolati rendszerekre adaptálta: Kálmán Mónika
