Sémáink: a 18 maladaptív séma röviden

Sémáink: a 18 maladaptív séma röviden

Sémáink: a 18 maladaptív séma röviden

A maladaptív sémák általában a kora gyermekkorban vagy serdülőkorban átélt, ismétlődő élmények eredményeként alakulnak ki. Fontos megérteni, hogy egyetlen eset, amikor a gyermek szükségletei nem teljesülnek, önmagában nem vezet maladaptív sémák kialakulásához. A maladaptív sémák akkor jönnek létre, ha a gyermek alapvető érzelmi szükségletei folyamatosan kielégítetlenek maradnak. Például, ha a gondozó ismételten nem képes stabilitást vagy elfogadást biztosítani, az mélyen gyökerező önértékelési problémákhoz vezethet.

Elhagyatottság – instabilitás séma
Ez a séma a közeli kapcsolatok instabilitásának vagy kiszámíthatatlanságának érzéséből fakad. Az érintettek félnek a szeretteik, a számukra fontos emberek elvesztésétől, és gyakran olyan partnereket választanak, akik érzelmileg nem elérhetők, ezzel erősítve félelmeiket és így az elhagyatottság sémát is.

Bizalmatlanság – abúzus séma
Ez a séma azzal a hittel jár, hogy az egyént mások bántják vagy kihasználják. Az érintettek gyakran gyanakvóak, kerülik az intimitást, és előfordulhat, hogy tolerálják a bántalmazó kapcsolatokat.

Érzelmi depriváció (megfosztottság) séma

Az érintettek úgy érzik, hogy érzelmi szükségleteiket nem fogják kielégíteni. Depresszió, magány tüneteit mutathatják, és olyan kapcsolatokat alakíthatnak ki, amelyek tükrözik gyermekkori élményeiket, ahol érzelmeikre és szükségleteikre nem hangolódtak rá.

 

 

 

Kötődési stílus kérdőív

Kötődési stílus kérdőív

Kötődési stílus kérdőív

Útmutató a kitöltéshez

Értékelje az alábbi állításokat egy 1-től 5-ig terjedő skálán:

  • 1 = Egyáltalán nem jellemző rám
  • 2 = Inkább nem jellemző
  • 3 = Részben jellemző
  • 4 = Inkább jellemző
  • 5 = Teljes mértékben jellemző

Kötődési stílus kérdőív: kérdések

  1. Könnyen bízom másokban.
  2. Nehezen mutatom ki az érzéseimet, még a hozzám közel állók előtt is.

  3. Gyakran aggódom, hogy a partnerem elhagy vagy nem szeret eléggé.

  4. Néha magam sem tudom, mit érzek a kapcsolataimban.

  5. Kényelmes számomra az intimitás és a társam közelsége.

  6. Ingerült vagyok, ha úgy érzem, túl közel akarnak kerülni hozzám.

  7. Erősen vágyom a közelségre, de gyakran úgy érzem, nem kapok belőle eleget.

  8. Néha idealizálom, néha pedig hirtelen eltávolodom a partnereimtől.

  9. Úgy érzem, fontos vagyok a kapcsolataimban, és értékelnek engem.

  10. Jobban érzem magam, ha távolságot tudok tartani másoktól.

  11. Gyakran szorongok, ha nem kapok gyors választ vagy visszajelzést a másiktól.

  12. Nehezen kezelem az érzelmeimet, és néha irracionálisan reagálok.

  13. Képes vagyok nyíltan beszélni az érzéseimről a párommal/barátaimmal.

  14. Úgy érzem, hogy az érzelmi közelség megfojt.

  15. Gyakran kételkedem abban, hogy valóban szeretnek-e.

  16. Néha egyszerre vágyom a közelségre és tolom el magamtól a másikat.

  17. Biztonságban érzem magam, ha tudom, hogy számíthatok a másikra.

  18. Inkább elkerülöm a konfliktusokat, még ha emiatt távolodunk is egymástól.

  19. Erősen reagálok arra, ha elutasítottnak vagy mellőzöttnek érzem magam.

  20. Az intimitás számomra zavaró vagy idegen.

  21. Úgy érzem, meg tudom osztani a szükségleteimet anélkül, hogy gyengének tűnnék.

  22. Néha nehéz eldöntenem, hogy szeretek-e valakit vagy inkább félek tőle.

Pontozás

Kötődési stílus Kérdések száma Összpontszám
Biztonságos 1, 5, 9, 13, 17, 21
Elkerülő 2, 6, 10, 14, 18, 20
Ambivalens/Szorongó 3, 7, 11, 15, 19
Dezorganizált 4, 8, 12, 16, 22

Értelmezés: Az a kötődési stílus jellemző Önre leginkább, amelyikben a legmagasabb pontszámot érte el.

Kötődési stílusok – leírás Sue Johnson EFT (érzelem fókuszú terápia) modellje alapján

Biztonságos kötődési stílus

Jellemzők:

  • Könnyen megnyílik másoknak, megbízik bennük.
  • Képes kiegyensúlyozottan kezelni az intimitást és a távolságot.
  • Konfliktus esetén is képes kapcsolódni és biztonságban maradni.

Sue Johnson szerint:
Ez a kötődési stílus az „érzelmi válaszkészség” alapja. Az EFT célja gyakran az, hogy a pár tagjai újra elérhetővé, érzelmileg válaszkésszé és elkötelezetté váljanak – ezek a biztonságos kötődés alappillérei. Bővebben a biztonságos kötődési stílusról ITT olvashat.

Elkerülő kötődési stílus

Jellemzők:

  • Az érzelmi közelség kényelmetlen.
  • Függetlenséget hangsúlyoz, gyakran elzárkózik a mélyebb kapcsolatoktól.
  • Nehezen mutatja ki a sebezhetőségét.

Sue Johnson szerint:
Az elkerülő kötődés mögött gyakran a „félelem attól, hogy nem számíthatunk másokra” áll. Az EFT folyamatban a terapeuta abban segít, hogy az egyén megengedje magának az érzelmi kapcsolódást, és a párkapcsolatban újraépülhessen a biztonságos kapcsolódás élménye. Bővebben erről a kötődési stílusról ITT olvashat.

Ambivalens / Szorongó kötődés

Jellemzők:

  • Erős vágy az intimitásra, de állandó szorongás az elutasítástól.
  • Túlérzékenység a partner visszajelzéseire.
  • Gyakori túlreagálás, érzelmi hullámzás.

Sue Johnson szerint:
Az ambivalens/szorongó kötődési stílus gyakran a bizonytalan érzelmi válaszokra adott reakció, amely a „kapaszkodás” vagy „követelés” mintáiban jelenik meg. Az EFT célja, hogy segítse az egyént abban, hogy különbséget tudjon tenni a biztos és bizonytalan érzelmi válaszok között, megélhesse a biztonságos kapcsolódást, ami lecsillapítja a kötődési pánikot. Bővebben ITT olvashat az ambivalens kötődési stílusról.

Dezorganizált kötődés

Jellemzők:

  • Kettős érzések: egyszerre vágyik közelségre és fél tőle.
  • Gyakori érzelmi zavarodottság és kapcsolati distressz jellemzi.
  • Általában múltbéli traumákhoz, elhanyagoláshoz, bántalmazáshoz kapcsolódóan jelenik meg.

Sue Johnson szerint:
A dezorganizált kötődési stílus leginkább a gyermekkori traumatikus kötődési tapasztalatok következménye. Az EFT során különösen fontos a biztonságos, kiszámítható érzelmi környezet megteremtése, ahol a dezorganizált kötődési stílussal rendelkező emberek fokozatosan, lassan újraépíthetik kapcsolódási képességeiket.

Ajánlott irodalom: Lukács Liza: Hogyan szeretsz?, Sue Johnson: Ölelj át! c. könyvei

Az Integratív Terápiás Térben ötvözzük az elméleti hátteret és a gyakorlati módszertanokat az ember komplex, színes belső valóságának feltárásáért. Az integratív szemlélet lehetővé teszi az egymás pozitív hatását erősítő, az egész rendszerre kitekintő segítő megközelítések és fejlesztési vagy terápiás eszközök eredményes alkalmazását.

Szerkesztő: Kálmán Móni

Alapvető érzelmi szükségleteink

Alapvető érzelmi szükségleteink

Alapvető érzelmi szükséglet

Emberként az egészséges érzelmi fejlődéshez szükséges öt alapvető érzelmi szükséglet a következő:

  1. Biztonságos kötődés másokhoz: Ide tartozik a biztonság, stabilitás, gondoskodás és elfogadás.
  2. Autonómia, kompetencia és önazonosság érzése: Az önálló működésre való képesség, az alkalmasság érzése és az énkép kialakítása.
  3. A jogos szükségletek és érzelmek kifejezésének szabadsága: Az a biztonság, hogy az érzelmeket és szükségleteket elutasítás vagy kritika nélkül kifejezhetjük.
  4. Spontaneitás és játék: Az öröm, a kreativitás, jétékosság kifejezésének képessége és lehetősége.
  5. Reális határok és önkontroll: A határok és az önszabályozás elsajátítása támogató környezetben.

Gyermekként nagymértékben a szüleinkre, elsődleges gondozóinkra támaszkodunk az alapvető érzelmi szükségleteink kielégítésében. Ha a gondozók támogató, gondoskodó, érzelmileg és fizikálisan biztonságos környezetet biztosítanak, gyermekkorban, akkor felnôttként nagyobb valószínűséggel fejlődünk érzelmileg egészséges, stabil, az érzelmeiket szabályozni képes emberré. Azonban a mérgező vagy elhanyagoló szülői kapcsolatok jelentős negatív hatással lehetnek az érzelmi, fizikális és kapcsolati fejlődésünkre.

A maladaptív sémák kialakulása, ha érzelmi szükségleteink nem teljesülnek

A maladaptív sémák általában a kora gyermekkorban vagy serdülőkorban átélt, ismétlődő élmények eredményeként alakulnak ki. Fontos megérteni, hogy egyetlen eset, amikor a gyermek szükségletei nem teljesülnek, önmagában nem vezet maladaptív sémák kialakulásához. A maladaptív sémák akkor jönnek létre, ha a gyermek alapvető érzelmi szükségletei folyamatosan kielégítetlenek maradnak. Például, ha a gondozó ismételten nem képes stabilitást vagy elfogadást biztosítani, az mélyen gyökerező önértékelési problémákhoz vezethet. Bővebben a maladaptív sémákról: ITT

A temperamentum és az észlelés szerepe

A gyermek temperamentuma szintén jelentős szerepet játszik abban, hogy hogyan éli meg környezetét és miként reagál arra:

  • Egyedi észlelések: Minden gyermek másképp értelmezi az őt körülvevő világot és, temperamentuma szerint, más módokon reagál arra..
  • Interakció másokkal: Bizonyos személyiségjegyek érzékenyebbé tehetik a gyermeket a másokkal történő kapcsolati mintákra, ami vezethet korai maladaptív sémák kialakulásához.

A korai maladaptív sémák kialakulása a gyermek veleszületett temperamentumának, az őt ért élmények értelmezésének és a gondozói környezetnek az összetett kölcsönhatása.

Segítői munkánkban ötvözzük az elméleti hátteret és a gyakorlati módszertanokat az ember komplex, színes belső valóságának feltárásáért. Az integratív szemlélet lehetővé teszi az egymás pozitív hatását erősítő, az egész rendszerre kitekintő segítő megközelítések és fejlesztési vagy terápiás eszközök eredményes alkalmazását.

Referencia: ITT

Szerkesztő: Kálmán Móni

Maladaptív séma: közérthetően a sémákról

Maladaptív séma: közérthetően a sémákról

Korai maladaptív séma

A sémák olyan mentális keretek, amelyek segítenek értelmezni és rendszerezni tapasztalatainkat. A korai maladaptív sémák tudattalanok, magukban foglalják az önmagunkról, a körülöttünk lévő világról és más emberekről alkotott hiedelmeinket. Bár ezek a sémák nem mindig észlelhetők, jelentős hatással vannak az énképünkre, az élethez való elvárásainkra és emberi kapcsolataink minőségére.

A sémák általánosságban véve nem feltétlenül negatívak, hiszen struktúrát és értelmet adhatnak az életünknek. Azonban a Korai Maladaptív Sémák (KMS), amelyeket Dr. Jeffrey Young a Sématerápia c. könyvben tárgyal, olyan minták, amelyek korai életünk során alakulnak ki, és diszfunkcionálissá válhatnak, érzelmi és kapcsolati nehézségeket okozva.

A korai maladaptív séma meghatározása

Dr. Jeffrey Young, Janet Klosko és Marjorie Weishaar a Schema Therapy: A Practitioner’s Guide (2003) című könyvükben adták meg a KMS alapvető meghatározását. Szerintük:

A Korai Maladaptív Séma:
egy széleskörű, átható téma vagy mintázat, amely emlékekből, érzelmekből, gondolatokból és testi érzetek összességéből áll, az önmagunkról és másokkal való kapcsolatainkról szól; gyermekkorban vagy serdülőkorban alakul ki; az élet során tovább fejlődik, és jelentős mértékben diszfunkcionális

A korai maladaptív séma főbb jellemzői

  1. Széleskörű és átható: A KMS-ek az élet számos területére hatással vannak, befolyásolva az önmagunkról és másokról alkotott nézeteinket.
  2. Többdimenziós: Emlékekből, érzelmekből, gondolatokból és testi érzetekből állnak össze.
  3. Gyermekkorban gyökereznek: Ezek a sémák gyermek- vagy serdülőkorban alakulnak ki, gyakran érzelmi szükségletek kielégítetlensége vagy negatív tapasztalatok hatására.
  4. Élethosszig tartó fejlődés: Miután kialakultak, a sémák idővel fejlődnek, és megerősödhetnek azáltal, hogy a korai maladaptív mintákhoz hasonló mintákat észlelünk.
  5. Diszfunkcionális hatás: A KMS-ek érzelmi distresszt és kapcsolati nehézségeket okoznak, gyakran negatív viselkedési, kapcsolati ciklusokat fenntartva.

A sémák és a viselkedés

Fontos különbséget tenni a sémák és a viselkedés között. Young és Klosko szerint a sémák nem tartalmaznak konkrét viselkedési elemeket; sokkal inkább a viselkedés tekinthető a sémákra adott reakciónak. Például aki elhagyatottság sémával küzd, lehet, hogy túlságosan ragaszkodó vagy elkerülő viselkedést mutat, de maga a séma az alapvető hiedelmekben és érzésekben rejlik, nem pedig a cselekedetekben.

A korai maladaptív sémák megértése

A KMS-ek azonosításával és kezelésével a sématerápia célja a stresszt okozó minták megszakítása és az érzelmi jóllét növelése. Ez a terápiás megközelítés hangsúlyozza a sémák eredetének megértését és érzelmi átalakítását annak érdekében, hogy egészségesebb hiedelmeket és megküzdési stratégiákat hozzunk létre.

Segítői munkánkban ötvözzük az elméleti hátteret és a gyakorlati módszertanokat az ember komplex, színes belső valóságának feltárásáért. Az integratív szemlélet lehetővé teszi az egymás pozitív hatását erősítő, az egész rendszerre kitekintő segítő megközelítések és fejlesztési vagy terápiás eszközök eredményes alkalmazását.

Referencia: Dr. Jeffrey Young, Janet Klosko és Marjorie Weishaar a Schema Therapy: A Practitioner’s Guide (2003)

Szerkesztő: Kálmán Mónika

Terápiás naplóírás vagy journaling: Pennebaker-protokol a nehéz életesemények feldolgozására

Terápiás naplóírás vagy journaling: Pennebaker-protokol a nehéz életesemények feldolgozására

Terápiás naplóírás avagy journaling

Mi a terápiás naplóírás vagy journaling?

A terápiás naplóírás során gondolatainkat és érzéseinket írjuk le annak érdekében, hogy jobban megérthessük személyes tapasztalatainkat. Ellentétben a hagyományos naplóírással, amely a napi események rögzítésére szolgál, a terápiás naplóírás a különösen nehéz vagy traumatikus szintre emelkedő események során megjelenő érzelmekre, reakciókra és perspektívákra összpontosít. A Pennebaker-protokol segít feldolgozni ezeket a tapasztalatokat, új szempontokat és felismeréseket találva.

A terápiás naplóírás protokollja

A terápiás naplóírás segítségével feltárhatjuk a napi események során megélt érzelmeket, például haragot, gyászt vagy szorongást, illetve kezelhetünk konkrét stresszes vagy traumatikus élményeket. A Dr. James Pennebaker amerikai szociálpszichológus által kidolgozott módszer szerint naponta 15-20 percig, négy napon keresztül írhatunk egy számunkra kihívást jelentő vagy érzelmileg nagy töltetű eseményről. Ez a megközelítés bizonyítottan javítja mind a testi, mind a lelki egészséget, és önálló módszerként vagy terápiák kiegészítéseként is alkalmazható. 

Hogyan működik?

Az érzelmek írásos kifejezése javítja az immunrendszer működését és általános egészségi állapotunkat. A feldolgozatlan traumatikus események gyakran emlékezetünkben rekednek. A naplóírás segít ezeket az érzelmeket felszabadítani, lehetővé téve a továbblépést.

Kutatás

Az elmúlt 25 évben egyre több klinikai kutatás bizonyította, hogy a traumatikus vagy nagy distresszel járó eseményekről való terápiás naplóírás pozitív hatással van a testi- és lelki egészségre. Dr. Pennebaker, a terület egyik első kutatója, kimutatta, hogy az érzelmileg megterhelő eseményekről, érzésekről szóló, napi 20 percet igénybe vevő írás, 4 napon keresztül már rövid távon fokozott fiziológiás aktivitással, hosszú távon pedig az egészségügyi problémák csökkenésével, így jobb immunműködéssel járt.

Kinek segíthet a terápiás naplóírás?

Az érzelmek írásos kifejezése jelentős előnyökkel járhat különféle állapotok esetén, például:

  • Tüdőfunkció javulása asztma esetén
  • Rheumatoid arthritis súlyosságának csökkenése
  • Fájdalomállapot és fizikai egészség javulása rákos betegeknél
  • Immunválasz HIV-fertőzés esetén
  • Kórházi kezelések csökkenése cisztás fibrózisban szenvedőknél
  • Fájdalom csökkenése krónikus kismedencei fájdalomban szenvedő nőknél
  • Elalvási idő csökkenése alvási nehézségek esetén
  • Műtét utáni gyógyulási folyamat támogatása

Ezenkívül segítséget nyújthat az alábbi élethelyzetekben:

  • Társas kapcsolat, barátság felbomlása
  • Szerettünk halála
  • Munkanélküliség
  • Természeti katasztrófa
  • Általános stresszes események

Terápiás naplóírási útmutató

A program 4 napon át tart, minden nap 20 percet vesz igénybe. Fontos jelentőségteljes helyszínt, időpontot és légkört választani az írásra. Ügyeljen arra, hogy megszakítás nélkül dolgozhasson, minden zavaró tényezőtől, beleértve digitális kommunikációs eszközök, elzárva.

Előkészületek:
Gondosan válassza ki a témát, amelyről írni szeretne. Ajánlott egy érzelmileg megterhelő eseményre összpontosítani, amely továbbra is nyugtalanítja. Ha azonban nemrégiben súlyos traumát élt át, tanácsos néhány hétig halogatni az írást, hogy elkerülje a túlságosan megterhelő, az írás pillanatában még feldolgozhatatlan érzelmi reakciókat.

Az írás folyamata:
Négy napon keresztül írjon egy érzelmileg jelentős vagy traumatikus eseményről, amely mély hatást gyakorolt Önre. Írás közben mélyen vizsgálja meg az eseménnyel kapcsolatos gondolatait és érzéseit. Bátorítjuk, hogy kapcsolja össze az eseményt emberi kapcsolataival – legyenek azok a múltban, jelenben vagy jövőben –, illetve saját önazonosságának alakulásával. Tehát: mikor, ki volt jelen a helyzetben, eseményben, ami Önre hatott. Hogyan hatott Önre az esemény és hogyan alakultak hatására emberi kapcsolatai vagy saját magával való kapcsolata?

Fontos irányelvek:

  • Téma: Írhat ugyanarról az eseményről mind a négy napon, vagy minden nap más-más eseményről is.
  • Időtartam: Naponta 15-20 percig írjon, lehetőleg négy egymást követő napon!
  • Folyamatos írás: Írás közben ne álljon meg, és ne aggódjon a helyesírás vagy nyelvtan, külalak miatt!
  • Saját magának ír A naplózás írásos eredményét ki is dobhatja, el is égetheti, nem szükséges senkivel megosztani, ha nem szeretné. Fontos, hogy ne cenzúrázza magát az írás alatt!
  • Ne gépeljen, kézzel írjon!

Figyelmeztetések:

  • Ha az írás túlzott érzelmi megterhelést okoz, hagyja abba, és végezzen nyugtató tevékenységet. (pl. zenehallgatás, séta, mindfulness gyakorlat, rajz, stb.) vagy tegye félre az írást és folytassa akkor, ha készen áll rá!
  • Legyen magával megengedő, együttérző és kíméletes!
  • Ha az írás tartósan negatív érzéseket vált ki, kérjen segítséget szakembertől!

Referenciák: ITT, James Pennebaker könyvei: ITT

Szerkesztő: Kálmán Mónika Integratív Terápiás Tér, Testmunka Műhely