Párkapcsolati intimitás kérdőív: mennyire van jelen a szexualitás és az intimitás a párkapcsolatban?

Párkapcsolati intimitás kérdőív: mennyire van jelen a szexualitás és az intimitás a párkapcsolatban?

Mindfulness: tudatos jelenlét háttere, pszichoterápiás alkalmazása

Mindfulness: tudatos jelenlét háttere, pszichoterápiás alkalmazása

Sémáink: a 18 maladaptív séma röviden

Sémáink: a 18 maladaptív séma röviden

Sémáink: a 18 maladaptív séma röviden

A maladaptív sémák általában a kora gyermekkorban vagy serdülőkorban átélt, ismétlődő élmények eredményeként alakulnak ki. Fontos megérteni, hogy egyetlen eset, amikor a gyermek szükségletei nem teljesülnek, önmagában nem vezet maladaptív sémák kialakulásához. A maladaptív sémák akkor jönnek létre, ha a gyermek alapvető érzelmi szükségletei folyamatosan kielégítetlenek maradnak. Például, ha a gondozó ismételten nem képes stabilitást vagy elfogadást biztosítani, az mélyen gyökerező önértékelési problémákhoz vezethet.

Elhagyatottság – instabilitás séma
Ez a séma a közeli kapcsolatok instabilitásának vagy kiszámíthatatlanságának érzéséből fakad. Az érintettek félnek a szeretteik, a számukra fontos emberek elvesztésétől, és gyakran olyan partnereket választanak, akik érzelmileg nem elérhetők, ezzel erősítve félelmeiket és így az elhagyatottság sémát is.

Bizalmatlanság – abúzus séma
Ez a séma azzal a hittel jár, hogy az egyént mások bántják vagy kihasználják. Az érintettek gyakran gyanakvóak, kerülik az intimitást, és előfordulhat, hogy tolerálják a bántalmazó kapcsolatokat.

Érzelmi depriváció (megfosztottság) séma

Az érintettek úgy érzik, hogy érzelmi szükségleteiket nem fogják kielégíteni. Depresszió, magány tüneteit mutathatják, és olyan kapcsolatokat alakíthatnak ki, amelyek tükrözik gyermekkori élményeiket, ahol érzelmeikre és szükségleteikre nem hangolódtak rá.

 

 

 

Kötődési stílus kérdőív

Kötődési stílus kérdőív

Kötődési stílus kérdőív

Útmutató a kitöltéshez

Értékelje az alábbi állításokat egy 1-től 5-ig terjedő skálán:

  • 1 = Egyáltalán nem jellemző rám
  • 2 = Inkább nem jellemző
  • 3 = Részben jellemző
  • 4 = Inkább jellemző
  • 5 = Teljes mértékben jellemző

Kötődési stílus kérdőív: kérdések

  1. Könnyen bízom másokban.
  2. Nehezen mutatom ki az érzéseimet, még a hozzám közel állók előtt is.

  3. Gyakran aggódom, hogy a partnerem elhagy vagy nem szeret eléggé.

  4. Néha magam sem tudom, mit érzek a kapcsolataimban.

  5. Kényelmes számomra az intimitás és a társam közelsége.

  6. Ingerült vagyok, ha úgy érzem, túl közel akarnak kerülni hozzám.

  7. Erősen vágyom a közelségre, de gyakran úgy érzem, nem kapok belőle eleget.

  8. Néha idealizálom, néha pedig hirtelen eltávolodom a partnereimtől.

  9. Úgy érzem, fontos vagyok a kapcsolataimban, és értékelnek engem.

  10. Jobban érzem magam, ha távolságot tudok tartani másoktól.

  11. Gyakran szorongok, ha nem kapok gyors választ vagy visszajelzést a másiktól.

  12. Nehezen kezelem az érzelmeimet, és néha irracionálisan reagálok.

  13. Képes vagyok nyíltan beszélni az érzéseimről a párommal/barátaimmal.

  14. Úgy érzem, hogy az érzelmi közelség megfojt.

  15. Gyakran kételkedem abban, hogy valóban szeretnek-e.

  16. Néha egyszerre vágyom a közelségre és tolom el magamtól a másikat.

  17. Biztonságban érzem magam, ha tudom, hogy számíthatok a másikra.

  18. Inkább elkerülöm a konfliktusokat, még ha emiatt távolodunk is egymástól.

  19. Erősen reagálok arra, ha elutasítottnak vagy mellőzöttnek érzem magam.

  20. Az intimitás számomra zavaró vagy idegen.

  21. Úgy érzem, meg tudom osztani a szükségleteimet anélkül, hogy gyengének tűnnék.

  22. Néha nehéz eldöntenem, hogy szeretek-e valakit vagy inkább félek tőle.

Pontozás

Kötődési stílus Kérdések száma Összpontszám
Biztonságos 1, 5, 9, 13, 17, 21
Elkerülő 2, 6, 10, 14, 18, 20
Ambivalens/Szorongó 3, 7, 11, 15, 19
Dezorganizált 4, 8, 12, 16, 22

Értelmezés: Az a kötődési stílus jellemző Önre leginkább, amelyikben a legmagasabb pontszámot érte el.

Kötődési stílusok – leírás Sue Johnson EFT (érzelem fókuszú terápia) modellje alapján

Biztonságos kötődési stílus

Jellemzők:

  • Könnyen megnyílik másoknak, megbízik bennük.
  • Képes kiegyensúlyozottan kezelni az intimitást és a távolságot.
  • Konfliktus esetén is képes kapcsolódni és biztonságban maradni.

Sue Johnson szerint:
Ez a kötődési stílus az „érzelmi válaszkészség” alapja. Az EFT célja gyakran az, hogy a pár tagjai újra elérhetővé, érzelmileg válaszkésszé és elkötelezetté váljanak – ezek a biztonságos kötődés alappillérei. Bővebben a biztonságos kötődési stílusról ITT olvashat.

Elkerülő kötődési stílus

Jellemzők:

  • Az érzelmi közelség kényelmetlen.
  • Függetlenséget hangsúlyoz, gyakran elzárkózik a mélyebb kapcsolatoktól.
  • Nehezen mutatja ki a sebezhetőségét.

Sue Johnson szerint:
Az elkerülő kötődés mögött gyakran a „félelem attól, hogy nem számíthatunk másokra” áll. Az EFT folyamatban a terapeuta abban segít, hogy az egyén megengedje magának az érzelmi kapcsolódást, és a párkapcsolatban újraépülhessen a biztonságos kapcsolódás élménye. Bővebben erről a kötődési stílusról ITT olvashat.

Ambivalens / Szorongó kötődés

Jellemzők:

  • Erős vágy az intimitásra, de állandó szorongás az elutasítástól.
  • Túlérzékenység a partner visszajelzéseire.
  • Gyakori túlreagálás, érzelmi hullámzás.

Sue Johnson szerint:
Az ambivalens/szorongó kötődési stílus gyakran a bizonytalan érzelmi válaszokra adott reakció, amely a „kapaszkodás” vagy „követelés” mintáiban jelenik meg. Az EFT célja, hogy segítse az egyént abban, hogy különbséget tudjon tenni a biztos és bizonytalan érzelmi válaszok között, megélhesse a biztonságos kapcsolódást, ami lecsillapítja a kötődési pánikot. Bővebben ITT olvashat az ambivalens kötődési stílusról.

Dezorganizált kötődés

Jellemzők:

  • Kettős érzések: egyszerre vágyik közelségre és fél tőle.
  • Gyakori érzelmi zavarodottság és kapcsolati distressz jellemzi.
  • Általában múltbéli traumákhoz, elhanyagoláshoz, bántalmazáshoz kapcsolódóan jelenik meg.

Sue Johnson szerint:
A dezorganizált kötődési stílus leginkább a gyermekkori traumatikus kötődési tapasztalatok következménye. Az EFT során különösen fontos a biztonságos, kiszámítható érzelmi környezet megteremtése, ahol a dezorganizált kötődési stílussal rendelkező emberek fokozatosan, lassan újraépíthetik kapcsolódási képességeiket.

Ajánlott irodalom: Lukács Liza: Hogyan szeretsz?, Sue Johnson: Ölelj át! c. könyvei

Az Integratív Terápiás Térben ötvözzük az elméleti hátteret és a gyakorlati módszertanokat az ember komplex, színes belső valóságának feltárásáért. Az integratív szemlélet lehetővé teszi az egymás pozitív hatását erősítő, az egész rendszerre kitekintő segítő megközelítések és fejlesztési vagy terápiás eszközök eredményes alkalmazását.

Szerkesztő: Kálmán Móni

Alapvető érzelmi szükségleteink

Alapvető érzelmi szükségleteink

Alapvető érzelmi szükséglet

Emberként az egészséges érzelmi fejlődéshez szükséges öt alapvető érzelmi szükséglet a következő:

  1. Biztonságos kötődés másokhoz: Ide tartozik a biztonság, stabilitás, gondoskodás és elfogadás.
  2. Autonómia, kompetencia és önazonosság érzése: Az önálló működésre való képesség, az alkalmasság érzése és az énkép kialakítása.
  3. A jogos szükségletek és érzelmek kifejezésének szabadsága: Az a biztonság, hogy az érzelmeket és szükségleteket elutasítás vagy kritika nélkül kifejezhetjük.
  4. Spontaneitás és játék: Az öröm, a kreativitás, jétékosság kifejezésének képessége és lehetősége.
  5. Reális határok és önkontroll: A határok és az önszabályozás elsajátítása támogató környezetben.

Gyermekként nagymértékben a szüleinkre, elsődleges gondozóinkra támaszkodunk az alapvető érzelmi szükségleteink kielégítésében. Ha a gondozók támogató, gondoskodó, érzelmileg és fizikálisan biztonságos környezetet biztosítanak, gyermekkorban, akkor felnôttként nagyobb valószínűséggel fejlődünk érzelmileg egészséges, stabil, az érzelmeiket szabályozni képes emberré. Azonban a mérgező vagy elhanyagoló szülői kapcsolatok jelentős negatív hatással lehetnek az érzelmi, fizikális és kapcsolati fejlődésünkre.

A maladaptív sémák kialakulása, ha érzelmi szükségleteink nem teljesülnek

A maladaptív sémák általában a kora gyermekkorban vagy serdülőkorban átélt, ismétlődő élmények eredményeként alakulnak ki. Fontos megérteni, hogy egyetlen eset, amikor a gyermek szükségletei nem teljesülnek, önmagában nem vezet maladaptív sémák kialakulásához. A maladaptív sémák akkor jönnek létre, ha a gyermek alapvető érzelmi szükségletei folyamatosan kielégítetlenek maradnak. Például, ha a gondozó ismételten nem képes stabilitást vagy elfogadást biztosítani, az mélyen gyökerező önértékelési problémákhoz vezethet. Bővebben a maladaptív sémákról: ITT

A temperamentum és az észlelés szerepe

A gyermek temperamentuma szintén jelentős szerepet játszik abban, hogy hogyan éli meg környezetét és miként reagál arra:

  • Egyedi észlelések: Minden gyermek másképp értelmezi az őt körülvevő világot és, temperamentuma szerint, más módokon reagál arra..
  • Interakció másokkal: Bizonyos személyiségjegyek érzékenyebbé tehetik a gyermeket a másokkal történő kapcsolati mintákra, ami vezethet korai maladaptív sémák kialakulásához.

A korai maladaptív sémák kialakulása a gyermek veleszületett temperamentumának, az őt ért élmények értelmezésének és a gondozói környezetnek az összetett kölcsönhatása.

Segítői munkánkban ötvözzük az elméleti hátteret és a gyakorlati módszertanokat az ember komplex, színes belső valóságának feltárásáért. Az integratív szemlélet lehetővé teszi az egymás pozitív hatását erősítő, az egész rendszerre kitekintő segítő megközelítések és fejlesztési vagy terápiás eszközök eredményes alkalmazását.

Referencia: ITT

Szerkesztő: Kálmán Móni