Családfelállítás: mit jelent a transzgenerációs szemlélet a Hellinger módszerben?

Családfelállítás: mit jelent a transzgenerációs szemlélet a Hellinger módszerben?

Hellinger módszer

A Hellinger módszer vagy ismertebb néven a családállítás egy rendszerszemléletű, diagnosztikus módszer, mely az egyént transzgenerációs hálózatával együtt fogja fel.

A családfelállítás során arra keressük a választ, hogy az a baj, tünet, betegség, elakadás, amivel az egyén vagy szervezet állításra jelentkezik, a kliens sajátja-e, azaz magyarázható-e élete külső és belső történéseivel, vagy egy családtagjához/a szervezet egy tagjához fűződő kötés, sors-azonosulás eredményezi-e.

A Hellinger módszer elsősorban egy csoportban végzett, egyéni diagnosztikus, tanácsadó módszer, mely nem helyettesíti a pszichoterápiát, de diagnosztikus természetéből adódóan kiegészíti azt.

Mint minden rendszer, a családállítás/szervezetállítás is saját működési mechanizmussal rendelkezik. Bert Hellinger megfigyelései szerint a családi lélekben, illetve mezőben szigorú törvények uralkodnak, melyek sérülése generációkon keresztül negatív hatást fejthet ki a család tagjaira, ezt nevezzük transzgenerációs, azaz generációkon átívelő hatásnak. (Hellinger, 1994, 1995).

Annak érdekében, hogy valóban megérthessünk az egyént, teljes egészében kell látnunk őt a szükségleteivel, tartozásaival, kötelezettségeivel és felelősségteljes viselkedésével több generáción keresztül a családi mezőben. Egy családi rendszerben, ahol a szerepek megváltoztathatatlanok, és kölcsönösen egymástól függnek, a számlák rendezése  elakadhat, és ezért a sorsszerűségek ismétlődnek vagy későbbre halasztódnak. Egy személy nem érezheti jobban magát, és nem tudja megoldani a problémáját mindaddig, amíg nem számíthat egy igazságos rendre, megbízható, interperszonális kapcsolatokra –vagy perspektíva–váltásra élethelyzetére és szerepeire vonatkozóan.

Az elmélet legfeljebb az irányt mutatja meg, ő maga azonban se nem cél, se nem út. -Bert Hellinger-

További cikkeink a hellinger módszer / családállítás témában:  https://integrativterapiaster.hu/hellinger-fele-csaladallitas/;https://integrativterapiaster.hu/csaladrendszer-feltaras/

Amennyiben segítségre van szükség vagy családállításra jelentkezne, keressen bizalommal!

Tisztelettel: Kálmán Mónika https://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/

Születési traumák átdolgozása: születés és újjászületés csoport

Születési traumák átdolgozása: születés és újjászületés csoport

A születés mintázata összefügg az életbe vetett ősbizalommal, az önbizalommal és megküzdésünkkel – a születéscsoport segít a születési traumák átdolgozásában

 

„Nézz hosszan egy gyermekarcra, s meglátod, ha van sors, hát nagyon hamar elkezdődik!” –Ancsel Éva-

 

Születésünk alapvető mintázatai összetett módon befolyásolhatják későbbi érzelmi működésünket. A születés során megélt intenzív, ugyanakkor előremozdító élmények felkészítik az embert az életre, ellátják önbizalommal, kialakítják alapvető megküzdési stratégiáit. Ha azonban traumatikus a születési élmény, következményeit sokáig cipelhetjük magunkkal. Nehéz elképzelni, hogy a szülési vagy születési traumák, vagy akár csak a világrajövetel egyes mozzanatai összefüggésbe hozhatók mindennapi életünkkel, örömeinkkel, fájdalmainkkal, hiszen látszólag semmiféle racionális, közvetlen tapasztalat, emlék nem utal erre.

Ma már tudjuk, hogy elsődleges szocializációs közegünk az anyaméh, ahol a magzati programozás által elkezdődik az életen át tartó tanulás. A pre- és perinatális tudomány mára megalkotta a kompetens magzat kifejezést, ami a magzat lenyűgözően komplex kognitív kapacitására utal: érzékel, észlel és reagál az őt érő ingerekre. Ezen preverbális, tehát beszéd előtti korban- vagyis a méhen belül (prenatális), a születés közben (perinatális) és a csecsemőkorban – mélyrehatóan formálódik a személyiség; ekkor alakulnak ki viselkedésmódjaink, képességünk élményeink megélésére, és azon mintázatok, amelyek alapján későbbi életszakaszainkban kötődéseket, kapcsolatokat alakítunk ki másokkal.

A születési minta a probléma-megoldásunk alapmintázata

A születés életünk első olyan nagy feladata, amelyet meg kell oldanunk. A magzati lét már nem folytatható, nagyobb térre, más feltételekre van szükségünk, hogy továbbfejlődhessünk. Így a születés egyúttal az első nagy változás, mely minden későbbi probléma megoldásának alapmintázatává is válik. Azt tanuljuk meg, hogy hogyan kell megváltozni, illetve hogyan lehet egy problémát megoldani, mely képesség minden terápiás folyamat alapját képezi. Életünk során számtalan esemény adódik, amikor ez a korai minta kapcsol be, és a folyamat más és más tartalommal ismétlődik meg.

A születési – és szülési traumák átdolgozásának munkafolyamata

A születés-újjászületés csoporton problémáink, betegségeink, akadályozottságunk felismerésén keresztül, életünk egy homályba veszett, viszont annál meghatározóbb vetülete kerül felfedezésre. Amikor valaki átmegy ezen a mély belső folyamaton, azaz visszatér a születési élményéhez, felismeri és elkezdi feldolgozni annak hatását – valósággal újjászületik.

Imaginációs és bodywork, valamint családállításban használt gyakorlatok segítségével közelítünk saját szubjektív születés élményünkhöz. https://integrativterapiaster.hu/bodywork/https://integrativterapiaster.hu/hellinger-fele-csaladallitas/https://integrativterapiaster.hu/imaginacio/

A csoport fontos része az átélt élmények feldolgozása, melynek fontos eszközei az élmények tudatos, testi szinten történő kifejezése, verbális leírása, asszociációs feladatokkal történő vizsgálata, lerajzolása, lélektani napló és álomnapló vezetése, valamint csoportban történő megosztása.

A „Születés – újjászületés” csoport ehhez a folyamathoz kínál biztonságos kereteket, nyugodt körülményeket és gyengéd, empatikus kíséretet.

Csoport módszereinkről itt olvashat bővebben:https://integrativterapiaster.hu/tematikus-csoportok/; https://integrativterapiaster.hu/veszteseg-es-gyasz-csoport/

Keressen bizalommal! Kálmán Mónika

Családállítás angol nyelven -Inherited Trauma -The World of Family Constellations

Családállítás angol nyelven -Inherited Trauma -The World of Family Constellations

Családállítás angol nyelven

“We can tell when truth is spoken by how our body feels when we speak it. Untruths are retained in the body, and truth flows freely” – John L. Payne-

Epigenetics researchers claim trauma symptoms can be passed down biologically /on the topic listen to biologist Rupert Sheldrake’s interview/. Therapist Rachel Yehuda, who identified this inheritance in children of Holocaust survivors and of women pregnant during 9/11, states that “We know there are effects of parental trauma on children—because trauma changes people and the quality of their parenting and attachment. But now when offspring say they’re affected by their parents’ trauma, there’s a counterpart in the body that reflects this.”

Constellations are not your ordinary therapy session

Excerpt from a constellation (the personal data are treated confidentially and the names have been changed): our first constellation centers on a woman in her 70s named Donna, who’s hoping for insights that will heal her faltering marriage. Donna tells us about suicides in her family background, a cruel, distant father with a criminal past, and grandparents and great-grandparents from war-torn South American countries, a couple of whom died violent deaths.

The rest of us are told, if chosen as representatives for Donna’s family members, to tune into any emotional or physical resonance with the person we’re representing (something the constellations world calls the “morphogenic,” or “knowing” field). /on morphic resonance read this article /

This means that we are to tune into our primary bodily sensations, e.g., „I’m feeling cold on the left side of my body or My legs are shaking, suddenly I’m feeling weak or I feel that I need to move away from another representative, etc.”

As Donna looks around for someone to be her own representative in her constellation, I nervously cast my eyes down, but it doesn’t work. She grasps me gently by the shoulders and walks me to the center of the room. “Now choose your father,” she’s told. Donna places a man with long red hair, friendly when we’d met at the door, a few feet away to face me. Despite our earlier warmth, I immediately experience a shockingly visceral sense of resentment toward him.

Though I try to shake it—this is just an exercise for someone else’s benefit, after all—the feeling doesn’t go away. Before I can make sense of it, the therapist asks me what I’m noticing in my body. Should I tell her the truth? That I’m inexplicably angry, and have a pressing need to flee from this guy? “I feel it in my calves,” I say, which is true. “I want to move away. Fast.”

The constellation facilitator asks Donna to add her paternal grandparents to the constellation. Her grandmother lost her home and a beloved cousin in wartime. Grief-stricken, she took little interest in her son. The woman representing her also doesn’t look at Donna’s father. Her selected husband stands beside her with a hand on her back, ignoring his son.

It’s a cruel scene, and as the minutes tick on what began as white-hot anger at the father begins to shift in me. I start wondering what it must’ve been like to be so unloved by a mother and ignored by a father taken up with supporting his wife? Maybe, if things don’t improve for him in this constellation, I’ll at least turn toward him.

I recognize this feeling: a familiar tension between anger and empathy that lives brightly in me with my own father. Our relationship is marked by estrangements that follow a pattern of him raging at me and never making amends, resulting in months, sometimes years of disconnection.

The women in my family explain his behavior away by reminding one another that he was molested by a parish priest as a child. My mother encouraged me to accept his taciturn nature and forgive his explosions. “Try to understand, honey: men never really recover from those kinds of things,” she’d say. Later the facilitator asks the grandfather to reach out to his son. As he stretches to place his free hand on his son’s arm, Donna’s grandmother turns away. It’s a cutting rejection, and in a surge of empathy, I reach out and grab his hand myself.

The father clings to me and we smile. I can’t help it; I well up. This isn’t my own father; I get that, and who knows if I’d ever do such a thing in my own life. But for a couple of minutes, there’s warmth and understanding coursing between me and this man. I feel how lovely such a different reality might be.

The facilitator brings me a heavy brown stone, which the facilitators sometimes use to close out the constellations. She tells me to hold it for a moment and then hand it to Donna’s father, saying, “I’ve been carrying this for you, but it doesn’t belong to me. I give it back to you.” I hesitate. What kind of daughter wouldn’t try to ease his burden? But he smiles and holds out his hands to take it. The therapist instructs him to say, “Thank you for returning this to me. I never meant for you to carry it.” She then asks the grandfather to reassure me. He says, “We will help him with this burden. He is our responsibility, not yours.”

I glance at Donna as I hand the rock back and both men thank me and smile. Her eyes are wet. Mine are too. Being a part of this expression of healing going back generations feels beautiful, and a transformative sense of tranquility fills the room.

Weeks later, the living memory of that scene now competes for space with actual remembered experiences with my own family. I can still see it vividly and feel it in my body. As I write, that same warm sense of peacefulness fills me.

Though the constellation might not have provided me some ready path forward with my father, it did affirm an idea that Yehuda stressed when we talked about her epigenetics research. If our families’ traumas live on in us, even in curious, elusive ways, then why not take time to turn our attention back to what we’ve inherited—and plumb it for whatever revelations we can.

***This blog is excerpted from „The Inheritance Within,” by Lauren Dockett. The full version is available in the May/June 2019 issue, Taking Wing: When Therapy Changes the Therapist.;

Other Hungarian-langauge blog entries about family constellation: Here 

 

Bert Hellinger és a családállítás története

Bert Hellinger és a családállítás története

A családfelállítás megalkotójának története: Bert Hellinger

Bert Hellinger (szül. 1925. december 16.) keresztségben az Anton nevet kapta, később maga vette fel a Suit Bert nevet (Szent Suitbert után 637–713, aki a frizek apostola, vándorpüspök volt). Hellinger filozófiát, teológiát és pedagógiát tanult. Tanulmányai után 16 éven át egy katolikus misszionárius rend, a Kongregation der Missionare von Mariannhill tagjaként Dél-Afrikában dolgozott zulu törzsekkel. Itt figyelte meg, hogy a természeti népeknél milyen nagy jelentősége és gyógyító ereje van az ősök tiszteletének. /Dokumentum film a zulu törzs rituáléiról és tradícióiról/

Hellinger Európába való visszatérése után pszichoanalitikus lett, majd a csoportdinamika, a Janov-féle primérterápia, a tranzakció-analízis (https://integrativterapiaster.hu/csaladallitas-cikksorozat-1/)  és a különböző hipnoterápiás eljárások tanulmányozása után kialakította a saját munkamódszerét, a mára már világszerte ismertté vált család(fel)állítást (Familienaufstellung). A módszert számos területen alkalmazzák, például a pszichoterápiában, a pszichoszomatikus orvoslásban, az életvezetési és nevelési tanácsadásban, a tágabb értelemben vett lelki gondozásban és coachingban.

 

A családfelállítás munkamódszere és szemlélete

 

„Ha a homokórában a szemek elkopnak, akkor talán az örökkévalóság marad az üvegben?” -Ancsel Éva-

A családfelállítás munkamódszere és szemlélete fenomenologikus, alapjait Edmund Husserl (1859-1938) német filozófus 1901-ben írt a Fenomenológiai és ismeretelméleti vizsgálódások c. művében lefektetett filozófiai alaptétel adja. Husserl tanait Martin Heidegger (1889-1976) egzisztencialista filozófus viszi tovább, akinek művei nagy hatást gyakorolnak Bert Hellinger munkásságára és életszemléletére.

A fenomenológia a tudat élményeinek vizsgálata, ahol a logika csak a tudat működése során felmerülő ítéletek ideális tartalmát vizsgálja, a pszichológia ezzel szemben csupán ezen ítéletaktusok pszichofizikai lezajlását.

A husserli fenomenológia kiindulópontja az a feltevés, hogy a tudat élményei vizsgálhatóak a mesterséges elválasztást megelőzően is. Létezik a vizsgálat tárgyát észlelve egy olyan élmény, amely mentes az ítéletektől, a morális, erkölcsi kategóriáktól, ez a tiszta primer észlelés. A fenomenológiai redukció  különböző útjainak kidolgozásában közös motívum a természetes beállítódás éles megkülönböztetése a fenomenológiai beállítódástól. A természetes beállítódás talaján nem kérdőjelezzük meg a megismerésre és a létezésre vonatkozó meggyőződéseinket, a fenomenológiai beállítódás azonban ezeket mind felfüggeszti. Hellinger szerint „a családállítás alkalmazott fenomenológia”.

A családállítás története az Egyesült Államokban

Bert Hellinger a családállítás módszerével először az Egyesült Államokban találkozott. Később – a nyolcvanas évek elején, a Lindauban megrendezett Pszichoterápiás Hetek alkalmával – Thea Schönfelder (1925-2010) csoportjában szerepvállalóként/segítőként volt része abban a meghatározó jelentőségű élményben, amelynek hatására a módszert alkalmazni kezdte. Az állítások kezdeti tapasztalatait 1988 és 1993 között tartott előadásaiban fogalmazta meg és tette ismertté nagyobb közönség előtt. Eleinte nem írt a módszerről, mondván, hogy minden egyedi és megismételhetetlen, valamint a módszert sem védte le, tanítványai azonban sorra publikáltak esetleírásokat.

A Hellinger pszichoterapeutákból álló munkacsoportja által megfogalmazottak érvényesnek bizonyulnak családi egységekre, random vagy tudatosan alkotott csoportokra, szervezetekre, ide értve a vállalati közösségeket és egyéb rendszereket, akár nemzeti /ÖN-TÉR-KÉP c. dokumentumfilm ismertető a magyar nemzetállításról, beszélgetés az alkotókkal:https:/https://www.youtube.com/watch?v=08amC58vySU / és globális szinten is.

A családállítás története Németországban

A módszerrel kapcsolatos kutatások az 1990-es évek végén kezdődtek el, főleg Németországban. A kutatások tárgyát illetően két fő irány figyelhető meg: az egyikben arra keresnek választ, hogy mennyire megbízható a családállítás alapját képező képviseleti érzékelés. Képviseleti érzékelésnek nevezzük azt a jelenséget, amikor valaki képes testi érzetben, mozgásban és bizonyos érzelmi beállítódásban is megjeleníteni valaki jelen nem lévő, általa ismeretlen személyt anélkül, hogy elhangzanának az adott személyről érdemi információk. Schlötter 250 kísérleti érzékelést vizsgáló tanulmánya szerint a képviseleti érzékelés nem a véletlen terméke, hanem megbízható jelenség még akkor is, ha egyelőre nem tisztázott a mibenléte (Schlötter, 2004). A módszer pontos működésével kapcsolatban pillanatnyilag még csak feltételezések vannak. Tárgyalják a tükörneuronok, illetve a Rupert Sheldrake által vizsgált morfogenetikus mezők lehetséges szerepét (Ruppert, 2006; Galarza, 2006). A kutatások másik vonulata a módszer hatékonyságát vizsgálja. Magyarországon szintén végeztek hasonló kutatást, melynek eredményét 2010-ben, a Magyar Pszichológiai Szemlében (2011, 66. 2. 269-298.) publikálták. /Rupert Sheldrake angol nyelvű előadása a témában itt hallgatható meghttps://www.youtube.com/watch?v=1TerTgDEgUE/

Mi a családállítás?

A Bert Hellinger féle családfelállítás során arra keressük a választ, hogy az a baj, tünet, betegség, elakadás, amivel az egyén vagy szervezet állításra jelentkezik, a kliens sajátja-e, azaz magyarázható-e élete külső és belső történéseivel, vagy egy családtagjához/a szervezet egy tagjához fűződő kötés, sors-azonosulás eredményezi-e. A családállítás elsősorban csoportban végzett egyéni diagnosztikus, rendszerszemléletű, integratív módszer, mely nem helyettesíti a pszichoterápiát, de diagnosztikus természetéből adódóan kiegészítheti azt.

Mint minden rendszer, a családállítás/szervezetállítás is saját működési mechanizmussal rendelkezik.  Hellinger megfigyelései szerint a családi lélekben, illetve mezőben szigorú törvények uralkodnak, melyek sérülése generációkon keresztül negatív hatást fejthet ki a család tagjaira (Hellinger, 1994, 1995).

Annak érdekében, hogy valóban megérthessünk az egyént, teljes egészében kell látnunk őt a szükségleteivel, tartozásaival, kötelezettségeivel és felelősségteljes viselkedésével több generáción keresztül a családi mezőben. Egy családi rendszerben, ahol a szerepek megváltoztathatatlanok, és kölcsönösen egymástól függnek, a számlák rendezése  elakadhat, és ezért a sorsszerűségek ismétlődnek vagy későbbre halasztódnak. Egy személy nem érezheti jobban magát, és nem tudja megoldani a problémáját mindaddig, amíg nem számíthat egy igazságos rendre, megbízható, interperszonális kapcsolatokra –vagy perspektíva–váltásra élethelyzetére és szerepeire vonatkozóan.

Családállítás témában itt talál további cikkeket: https://integrativterapiaster.hu/hellinger-fele-csaladallitas/; 

Amennyiben segítségre van szüksége vagy családállításra jelentkezne, keressen bizalommal! https://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/

Tisztelettel: Kálmán Mónika

 

Családkonzultáció és családterápia

Családkonzultáció és családterápia

Az ember családja

A rendszerszemléletű megközelítés az egész családot és nem csupán a konzultációra jelentkező családtagot tekinti a nehézségek keletkezésének és a segítő figyelem egységének. A családkonzultáció vagy családterápia fókuszában a család, annak alrendszerei (szülők, testvérek), illetve az egyén fontos családi kapcsolatai állnak. A családi kapcsolatokban pozitív, erőforrásokat építő kommunikáció révén igyekszik változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint az egyének és a család egészének magatartásban. A rendszerszemlélet alapja, hogy a tünet és a tünetet hordozó családtag a család egészének nehézségeit, problémáit képviseli. A terápiás iskolák irányultságától függően a család kommunikációs, strukturális, szociokulturális, történeti, érzelmi, etikai rendszerként való felfogása jellemzi a konzultációs gyakorlatot.

“Az élet tiszteletével kezdődik a sokat és üres frázisként emlegetett igazi szeretet. A családi szeretet is. S ennek alapja az öröm, hogy a másik a világon van, és hogy találkozhattunk. S ennek az érzésnek a másik alapja az öröm, hogy én is a világon vagyok, engem is lehet szeretni, s hogy a találkozásunk erről is szól. Semmiféle gyűlölet, önutálat nem fér bele a szeretetbe. A mérgelődés, a harag, a féltés, az aggódás bőven belefér, de a gyűlölködő elutasítás nem. “ -Popper Péter-

 

A családkonzultáció és a családterápia munkafolyamatának jellemzői

A családi konzultáció és családterápia módszertanára jellemző a konzulens vagy terapeuta fokozott aktivitása a folyamat kezelésében. Gyakran használ különféle akciós technikákat (pl. szoborépítés, pszichodráma, Gestalt technikák, levélírás, imagináció… stb.) és szimbolikus terápiás módszereket (pl. rajzolás, gyurmázás stb.), továbbá gyakran ad a családnak otthoni feladatokat is. A felhasznált eszköztár rendkívül gazdag, színes és sok szinten mozgatja meg a rendszerfolyamatokat, így a konzultációs vagy terápiás folyamat során sokszor kreatív és élvezetes módon jutunk el a változásig. Az integratív módszerek hatására a családot partnerként, saját problémájuk szakértőjeként fogadjuk el, így a terápiás kapcsolat egyenrangú. A hatalmi viszonyok helyett a kapcsolati igazságosság, a családi szerepek demokratikus felfogása, a család mentális és szellemi erőforrásai,  fejlődési tartalékai kapnak hangsúlyt.

A családi konzultáció önállóan, vagy egyéb terápiás formákkal is kombinálható. Használható egyik vagy másik családtag egyéni terápiájával együtt (kimelve itt a gyermekek és serdülők terápiáját), illetve kiegészítheti az egyéni terápiát annak különböző fázisaiban.
Ma Magyarországon ezekben az intézményekben képzik a családkonzulenseket vagy családterapeutákat: Magyar Családterápiás Egyesület; Wesley János Főiskola; SOTE

Ellenjavallatok a családkonzultáció vagy családterápia folyamatába lépéskor

-Ha valamely visszafordíthatatlan tendencia a család felbomlásának irányába hat.

-Ha az egyik szülő rendszerezett, progresszív paranoid állapotban szenved, vagy korrigálhatatlan destrukciót, kriminalitást mutat.

-Ha az egyik vagy mindkét szülő képtelen az őszinteségre, a hazugság és hamisság hatja át a családot.

-Bizonyos valós családi titkok esetén.

-Merev, ellenséges kulturális, vallási vagy egyéb előítélet a terápiás beavatkozással szemben.

-Extrém merev ellenállás néhány családtagban, amelynek az áttörése pszichózist vagy pszichoszomatikus krízist eredményezhet.

-Valamely szervi betegség vagy más akadály, ami kizárja egyik vagy másik családtag részvételét.

Szolgáltatásaink családoknak:https://integrativterapiaster.hu/csaladi-tanacsadas/ https://integrativterapiaster.hu/hellinger-fele-csaladallitas/; https://integrativterapiaster.hu/csaladrendszer-feltaras/;https://integrativterapiaster.hu/csalad-rekonstrukcio/

Ha segítségre van szüksége, keressen bizalommal! Kálmán Mónika