Családállítás angolul: Family Constellations in Budapest

Családállítás angolul: Family Constellations in Budapest

Családállítás angolul Budapesten: English-language Constellation Work in Budapest

An Overview of Its Principles and Practice

Family Constellation Therapy, also known as Systemic Constellation, Systemic Family Constellation, or Hellinger Therapy, is an intuitive and non-scientific therapeutic method practiced globally. This distinctive approach integrates elements from various psychological and therapeutic traditions, including Janov’s primal therapy (now less commonly practiced), Eric Berne’s transactional analysis, Virginia Satir’s family reconstruction, Ivan Boszormenyi-Nagy’s contextual family therapy, and Jacob Moreno’s psychodrama. At its core, Family Constellation Therapy seeks to uncover and address the hidden dynamics within family systems. However, as of now, Hungary does not officially recognize systemic constellation work as a form of psychotherapy.

The philosophical underpinnings of systemic constellation work are rooted in existential phenomenology. This framework emphasizes the significance of perceiving phenomena in their pure form, untainted by preconceptions or judgments. As such, systemic constellation therapy aligns with „here-and-now” group methodologies, such as Gestalt therapy, psychodrama, and somatic therapies, which prioritize present-moment awareness and experiential engagement.

The introduction of systemic constellation work in Hungary is attributed to Bert Hellinger (1925–2019), a former priest and psychotherapist. Hellinger spent 16 years in South Africa, where he observed and participated in Zulu tribal rituals. These experiences deepened his appreciation for the roles of familial and communal laws, as well as the enduring significance of ancestral ties.

As Gemma B. Benton eloquently expressed:

„Our ancestors knew that healing comes in cycles and circles.
One generation carries the pain so that the next can live and heal.
One cannot live without the other; each is the other’s hope, meaning, and strength.”

Hellinger’s Systemic Laws

Hellinger’s most notable contribution to family systems therapy lies in his identification of fundamental systemic principles that govern family dynamics:

  1. The Need/Right to Respect Reality
    Acceptance of reality as it is fosters healing. Conversely, systems rooted in preconceptions, false beliefs, or denial of truth become dysfunctional.

  2. The Need/Right to Belong
    Every individual born into a family has an inherent and inalienable right to be acknowledged as part of that system. When a family member is excluded—whether due to wrongdoing, immorality, or other reasons—their symbolic or literal denial disrupts the system’s equilibrium.

  3. The Need/Right to Maintain Balance in Giving and Receiving
    Healthy family systems strive to maintain a balance between giving and receiving, ensuring that contributions and benefits are equitably distributed across members.

  4. The Need/Right for Order
    A natural hierarchy exists within family systems, wherein precedence is given to those who came earlier. Elders or those born first hold a seniority that is foundational to the system’s structure.

When these systemic principles are violated—intentionally or unintentionally—the family system attempts to restore balance, often through compensatory mechanisms. This can manifest as a phenomenon known as repetition compulsion, a concept originally identified by Freud in individual psychology. In systemic constellation work, repetition compulsion is observed on a broader, transgenerational scale. Here, recurring patterns, or “family scripts,” may span multiple generations, influencing descendants through unresolved familial issues related to marriage, death, birth, war, immigration, famine, or chronic physical or mental health challenges.

Systemic constellation sessions aim to uncover these implicit transgenerational dynamics. By revealing unresolved issues, this therapeutic method addresses the root causes of challenges affecting current family members.

Group and Individual Approaches

Group Constellations
In group settings, representatives embody family members, emotions, abstract concepts, or even places. A common question arises: how can unrelated individuals effectively represent unknown entities? Some theorists, such as Dr. Rupert Sheldrake, suggest this phenomenon may be explained by morphic resonance or the presence of a morphic field.

Individual Constellations
For individual sessions, the methodology mirrors that of group work but employs physical markers—such as stones, figurines, or floor placeholders—to represent the relevant elements. The constellator facilitates the process, addressing the client’s specific concerns and areas of focus.

Conclusion

Systemic constellation work offers a profound lens through which to explore the complexities of family systems and their transgenerational influences. While not universally recognized as a formal psychotherapeutic method, its unique approach has garnered significant attention and application worldwide.

For more insights into systemic constellation therapy, please visit our website. If you wish to learn more or apply for a session, feel free to contact us directly via email: integrativ.itt@gmail.com

Editor: Móni Kálmán 

A szervezetállítás lényege és menete

A szervezetállítás lényege és menete

Sikeres üzletmenet láttán mindig gondolj arra, hogy valaki egyszer lépett egy merészet! -Peter Drucker-

A szervezetállítás lényege és menete

Minden szervezet rendelkezik struktúrával, mely szabályozza a tagjai tevékenységét. A szervezet résztvevői formálisan meghatározott hierarchikus viszonyok keretén belül osztják fel a feladatokat, így a szervezetet egyértelmű alá,- felé és – mellérendeltségi relációk jellemzik. Azonban egy csoport tagjai között olyan nem formális, azaz informális minták is léteznek, amelyeket implicit, íratlan szabályok, normák irányítanak; ennek értelmében tehát a szervezet nem pusztán struktúra, hanem egyben informális szervezet is.

A szervezetállítás menete során feltárjuk az implicit, rejtett dinamikák hálózatát és keressük a családállításból ismert lényegi elemek működését, melyek a következőek: a szervezethez való odatartozás joga; a hely törvénye; a rendszer egyensúlyra való törekvése; a rend törvénye.

A szervezetállítás menete során a kiindulási pont az, hogy létezik egy a szervezetet vagy annak egy egységét érintő kérdés, probléma, dilemma, mellyel kapcsolatban azt vizsgáljuk, hogy mely alapvető explicit és implicit szervezeti elv sérült, és mit szükséges helyreállítani. Az odatartozás törvénye szerint: aki a szervezetben dolgozik, joga van arra, hogy a szervezet teljes jogú tagjaként ismerjék el. A szervezethez tartozás joga megszűnik, amikor a személy kilép a szervezetből. Az odatartozás joga bizonyos esetekben csak egy idő múlva szűnik meg, attól függően, hogy az egyén mennyi időt töltött a szervezetnél, és milyen pozícióban volt, vagy milyen hozzáadott értéket jelentett a munkája, amíg a szervezetnél dolgozott.

A hely törvénye feladatkörön alapuló rangsor, mely szerint minden embernek vagy a szervezeten belül működő csoportnak a munkavégzéséhez megfelelő pozíciót kell biztosítani, melyet szükséges elismerni és tiszteletben tartani. A hierarchia csúcsán azok helyezkednek el, akik a szervezetet irányítják, életben tartják, fennmaradását, jövőjét biztosítják a külvilágban. A hely törvénye szerinti rangsor fennáll a csoporton belül és a szervezetben lévő csoportok között is.

Az időrendiség törvénye szerint a rendszerbe érkezés sorrendje meghatározó, vagyis aki előbb érkezett, több joga van. Erre a rangsorra nincs hatással a feladat- és munkakör, csak az számít, ki mennyi ideje tagja a csoportnak: például új vezető érkezik az osztályra, aki időrendiség alapján az utolsó, de feladatköre alapján az első. A szervezet egyensúlyának érdekében az újonnan érkező munkatársnak érdemes szerepét úgy elfogadnia, hogy az időrendiség alapján ő az utolsó, és a régebb óta a szervezetben dolgozók helyét tiszteletben kell tartania. Amennyiben egy újonnan érkezett vezető például ezzel az elfogadással irányítja a szervezetet, könnyen megszerezheti magának a csoport támogatását.

A kiegyenlítődés törvénye más szóval az adok-kapok explicit és implicit egyensúlyát jelenti, és amennyiben ez felborul, a szervezet felszíni vagy rejtett, sokszor nehezen megfogalmazható nehézségeket észlel. A kiegyenlítődés törvényének vizsgálata során feltárjuk, hogy a szervezet milyen szemléleti változtatást vihet végbe és mit szükséges megőriznie a sikeres működésért. A szervezetállítás menete során felülvizsgáljuk az értékteremtés, -mentés; a munkatársak képzése, -megtartása, pozíciók változtatása, vízió kérdései, stb. fontos elemeit. Továbbá teszteljük a problémát okozó helyzetet, valamint a probléma, a döntéshelyzet vagy dilemma szereplőit érintő kérdéseket és a helyzet megoldási módjait.

A szervezetállítás és a családállítás menete közötti hasonlóságok és különbségek

A  családállítás során felsejlő problémás mintázat olyan sorsazonosulást, pszichés gócpontot mutat meg, ami a családállítást kérő számára feltárja, hol és melyik családtagnál keletkezett a nehézség és az hogyan hat az ő jelenlegi életére. A transzgenerációs hatás ismétlési kényszerként jelentkezik leginkább, amikor is az egyén felismeri, hogy már megint ugyanabban a nehéz helyzetben találja magát. Ez az oldási kép, ennek elfogadása, láttatása, megtapasztalása és átkeretezése hoz enyhülést a jelen generációk számára, és ez a családállítás lényege, célja, értelme. A családállítás tapasztalati, az átélést segítő, az itt és most technikák körébe sorolható módszer, mely a következő törvényszerűségeket alaptételként ismeri el: létezik a hely törvénye, az odatartozás törvénye és a kiegyenlítődés törvénye. A törvények a családi rendszerben a rendet tartják fel, amennyiben a rend bárhol sérül, akkor káosz, rendetlenség keletkezik, ami transzgenerációs elakadásokat eredményezhet. 

A szervezetállítás lényeges eltérése a családállítástól, hogy a szervezethez tartozás időhöz kötött és választás kérdése, ahol a szervezet tagjainak pozíciója változik és kevésbé meghatározott, mint a családi rendszerben. A szervezetállításban konkrét megoldásokat és helyzeteket tesztelünk, nem családi mintákat, lélektani összefüggéseket vizsgálunk. Olyan esetben, amikor családi vállalkozásról van szó, a szervezetállítás és a családállítás menete nagyon hasonló lehet, mert a családi elakadások kihathatnak a szervezet fejlődésére. További sajátosság még, hogy a szervezetállításban használt nyelvezet és munkamód specifikus, funkcionális és lényegre törő. A szervezetállítás lényege, hogy explicit, azonnal látható és leképezhető formában mutatja meg a megoldáshoz vezető módokat.

A szervezetállítás menete csoporttal és egyéni állítás keretében

A csoportban történő szervezetállítás előre egyeztetett időpontban és helyszínen történik. A szervezetállítás előtt 1-2 személyes megbeszélés keretén belül pontosítjuk a következőket:

  • az állítás során tárgyalt konkrét kérdések megbeszélése (egy vagy több kérdés vizsgálata is lehetséges)
  • az ügyfél szervezetben betöltött helye, szerepe, lehetőségei: a feladat és hatáskör, „jogosultságok” felmérése
  • az ügyfél által nyújtott objektív információ áttekintése (pl. organogram; munkaköri leírások; a konkrét kérdéshez, problémához kapcsolódó szervezeti beavatkozások; cégtörténeti lényeges események, stb.)
  • csoportigény megbeszélése, mert a szervezetállítást végző csoport olyan segítőkből áll, akik a szervezetet nem ismerik, és így az állítás során az érzékelésüket nem befolyásolja semmilyen külső információ, tényező; a csoport összetételét a szervezetállítás vezetője határozza meg
  • a végső lépés a szervezetállítás kivitelezése a megállapodott témákra (az állítás akár egy egész napot is igénybe vehet)

Az egyéni szervezetállítás menete: amennyiben nem csoportos szervezetállítást választunk, a szervezetet és az adott kérdés tényezőit figurákkal, lapokkal (floor marker) jelenítjük meg és az érzékelést a szervezetállító végzi. Az egyéni szervezetállítás lényege ugyanaz és hatékonysága is ugyanolyan fokú, mint a csoportos állításé, azonban nem igényel olyan hosszú előkészítési folyamatot, hiszen a csoportos állítás során egy egész csoport előzetes koordinációja szükséges a munkavégzéshez.

Csoporttitokkal dolgozunkígy a szervezetállítás tárgyáról, illetve az adott szervezettől és támájáról külső személlyel nem osztható meg információ. 

A szervezetállításról honlapunkon bővebben is olvashat: https://integrativterapiaster.hu/szervezetallitas-menete-csaladfelallitas/

A családfelállításról honlapunkon még olvashat: https://integrativterapiaster.hu/csaladallitas-es-rendszerszemleletu-csaladterapia-boszormenyi-nagy-ivan-bert-hellinger/https://integrativterapiaster.hu/tag/csaladallitas/;

További szolgáltatásaink vállalkozásoknak: https://integrativterapiaster.hu/vallalkozo-szervezeteknek/

Amennyiben segítségre van szüksége vagy szervezetállításra jelentkezne, keressen bizalommal! https://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/

Tisztelettel: Kálmán Mónika

 

 

A családfelállítás lényege

A családfelállítás lényege

Mi nyomtalanul eltűnt kint: belénk-szökve rendezkedni kezd. -Fodor Ákos-

A családállítás lényege

A családállítás, más néven családfelállítás vagy Hellinger terápia olyan rendszerszemléletű, diagnosztikus, több országban terápiás eszközként elfogadott módszer. A családállítás lényege, hogy megmutatja az egyén, a család, a törzs, a csoport vagy akár szervezet esetleges rendszerszintű, akár 5-7 generációra visszavezethető elakadásait. A generációkon átívelő, azaz transzgenerációs szemlélet a kontextuális családterápiában is ismert, vizsgálata Böszörményi-Nagy Iván munkásságához köthető.

Amikor a családrendszert vizsgáljuk, családállítást végzünk, amikor szervezetet, vállalkozást tárunk fel, akkor szervezetállításról beszélünk. A családállítás módszert Magyarországon Bert Hellinger német lelkész és pszichoterapeuta révén ismerjük leginkább, ezért sokan az ő neve alapján Hellinger-terápia vagy Hellinger-módszer elnevezéssel is illetik ezt a semmihez nem fogható eljárást.

A családállítás során a nehézségek, problémák mögött rejlő ősök, családtagok és a hozzájuk kapcsolható általában nehéz sorsok, tettek köthetők, amelyek a családállítás terében sajátos, egyedi mintázatban rajzolódnak ki. Több száz megtapasztalt családállítás után is meglepő számomra, hogy nincsen egyforma állítás. 

A  családfelállítás során felsejlő mintázat olyan sorsazonosulást, pszichés gócpontot mutat meg, ami a családállítást kérő számára feltárja, hol és melyik családtagnál keletkezett a nehézség és az hogyan hat az ő jelenlegi életére. A transzgenerációs hatás ismétlési kényszerként jelentkezik leginkább, amikor is az egyén felismeri, hogy már megint ugyanabban a nehéz helyzetben találja magát. Ez az oldási kép, ennek elfogadása, láttatása, megtapasztalása és átkeretezése hoz enyhülést a jelen generációk számára, és ez a családállítás lényege, célja, értelme.

A családállítás törvényei

A családállítás tapasztalati, az átélést segítő, az itt és most technikák körébe sorolható módszer, mely a következő törvényszerűségeket alaptételként ismeri el: létezik a hely törvénye, az odatartozás törvénye és a kiegyenlítődés törvénye.

A hely törvénye szerint minden családtagnak megvan a helye és a saját helyén jogai és kötelezettségei vannak. Ez a törvény hat horizontálisan, tehát számít, hogy ki milyen sorrendben születik a családba, és hat függőlegesen: szüleink után jövünk a rendben, és a mi gyerekeink utánunk. Amennyiben egy családtag a helyéről elmozdul, például mert a gyermek a szülői rendszer szintjére emelkedik (a szülő szülője lesz, azaz parentifikálódik), a rendszerben az egyensúly borul, és ennek hatását mindenki érzékeli, mert a rendszer kompenzál és igazít.

Az odatartozás joga értelmében a teljes családrendszer minden tagja jogot formálhat arra, hogy a többiek egész lényében elismerjék őt mint a családhoz tartozót. Ez a jog sérülhet, amikor valakinek az emléke annyira fájdalmas vagy szégyenletes, hogy létezését elhallgatják vagy szimbolikusan kitörlik. A családállítás során a családi narratívában és így az állítási mezőben érzékelhető fehér foltok a családból kitolt családtagokat jelölik. A családállítás lényegi eleme tehát az agyonhallgatott családtagok tudatos visszafogadása a lélek szintjén.

A kiegyenlítődés törvénye rávilágít, hogy a családi lelkiismeret egy olyan tudattalan csoport dinamika, mely szerint ha valamely családtagnak nehéz sors jut, akkor egy másik családtag azonosul vele és életében, viselkedésében segít neki elhordozni a nehézséget. Gyakori, hogy az azonosult családtag azt érzi, inkább ő szenvedjen, mint a családtagjai, és saját életét elszabotálja, megbéklyózza a családtag iránti elemi hűségből. Ez a jóvátételi lojalitás generációkon át ívelhet és kihatással bírhat 5-7 generáció életére.

törvények a családi rendszerben a rendet tartják fel, amennyiben a rend bárhol sérül, akkor káosz, rendetlenség keletkezik, ami transzgenerációs elakadásokat eredményezhet.  A családállítás folyamatának lényege tehát a rend helyreállítása, ami nem jelenti a családi történet semmissé tételét, eltagadását, megváltoztatását, hanem éppen a tudatosításról, a szembenézésről szól.

A családfelállításról honlapunkon még olvashat: https://integrativterapiaster.hu/csaladallitas-es-rendszerszemleletu-csaladterapia-boszormenyi-nagy-ivan-bert-hellinger/https://integrativterapiaster.hu/tag/csaladallitas/;

Csoporttitokkal dolgozunk, így a családállítás résztvevőiről és témájukról senkivel nem osztható meg információ. 

További szolgáltatásaink a témában: családrendszer feltárás integratív módszerekkel egyéneknek, pároknak:  https://integrativterapiaster.hu/csaladrendszer-feltaras/; Csoportmódszerek a témábanhttps://integrativterapiaster.hu/csoportoknak/Tematikus csoportok, ahol használjuk a családállításthttps://integrativterapiaster.hu/tematikus-csoportok/

Amennyiben segítségre van szüksége vagy családállításra jelentkezne, keressen bizalommal! https://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/

Tisztelettel: Kálmán Mónika

Családfelállítás: tabu- és titok feldolgozás

Családfelállítás: tabu- és titok feldolgozás

Családfelállítás: titok és tabu a családállítás terében 

Tabu: a szó eredete polinéz, azonban elsőként Angliában terjedt el, amikor James Cook kapitány felfedezte Tonga szigetét, 1711-ben. Jelentése: szent, tiltott.

A tabu a társadalom kódrendszerének azon részét jelöli, amely explicit vagy implicit módon, térben és időben, individuálisan vagy kollektíven, vagy valamilyen kommunikációs stratégián keresztül érzékelteti a nemkívánatos viselkedésmódokat, cselekedeteket, verbális és vizuális tartalmakat és formákat. A tabu nem egyenlő a direkt tiltással, hiszen a tiltás pontos és nyílt meghatározást igényel, megszegése meghatározott következményeket vonhat maga után, tudható, hogy milyen szankciók követik, milyen cselekvő, morális vagy büntető velejárói vannak. A mai tabuk működésében és kialakulásában is meghatározó szerepe van a félelemnek. A félelem forrása viszont nem a rettegés egy mágia-alapú vagy elvont világ szellemeinek tetteitől, hanem a másik ember vagy közösség meg- és elítélése, amelynek a kirekesztés lehet a büntetése.

Családfelállítás: a tabu mintázata a térben

A családfelállítás során sokszor találkozunk olyan generációkon átívelő, azaz transzgenerációs mintával, amikor a tabunak köszönhető kirekesztés során a törzshöz, csoporthoz, családhoz való odatartozás veszélybe kerül, ha valaki az ősök közül tabut sértő cselekedetet hajtott végre. A tabu köré csoportosuló témák a családállításban például: morálisan elítélhető cselekedet (lopás, csalás, erőszak, tettes-áldozat dinamika); háborús vétkek; üldöztetés; kilakoltatásban való tettesség, stb.

A családállítás során a tabu gyakran úgy mutatja meg magát, hogy a családállításban jelen lévő képviselők jelzik, hogy nehézséget okoz számukra egy másik képviselőre ránézni; erős szégyenérzet és bűntudat jelenik meg a térben, amelyet többen visszajeleznek; egy bizonyos képviselőt kilöknének a térből, vagy erős émelygés testérzetéről számolnak be, stb.

A családfelállításról honlapunkon még olvashat: https://integrativterapiaster.hu/csaladallitas-es-rendszerszemleletu-csaladterapia-boszormenyi-nagy-ivan-bert-hellinger/https://integrativterapiaster.hu/tag/csaladallitas/; Érdekes könyv a családi lojalitás és destruktív jogosultság témában:Ivan Boszormenyi-Nagy: Láthatatlan lojalitások című műve: https://animula.hu/konyv/lathatatlan-lojalitasok

Családállítás: a tabu feldolgozása

A nyelv számos lehetőséget, eszközt kínál arra, hogy a kényes témák is kezelhetők legyenek, kommunikálhassunk róluk a vélt vagy valós, szubjektív vagy objektív konvenciók megsértése nélkül. Választható a tabusítás eszközéül a csönd, a beszélgetés végleges félbeszakítása; a térbeli távolságtartás, vagy az elterelés, elfedés, eufemizmus, kikerülés, átnevezés.

A Hellinger módszer segítségével a tabu hatása és az egyén problémáinak, kihívásainak generációkon átívelő, azaz transzgenerációs okai, rejtett működési mintái, az egyénre gyakorolt hatásai is láthatóvá válnak. A családfelállítás során felsejlő tabu létének elfogadásával, a családrendszerre történő hatásának megismerésével átnevezzük, átkeretezzük és „megbékítjük” a tabu minőségét. A tabu leple alá vont családtagokat, akik esetlegesen morálisan elítélhető cselekedetet hajtottak végre, szimbolikusan és tudatosan visszavesszük a családba, hiszen a családhoz mindenki odatartozik, aki oda született. Hellinger ezt a hely törvényének hívja, melyről bővebben honlapunkon írunk: https://integrativterapiaster.hu/a-hely-torvenye-a-csaladallitasban/;

A titkoknak két fajtája van. A száj és a szív titkai. A legtöbb titok a száj titka. Pletykák és suttogva szellőztetett,
jelentéktelen botrányok. Ezek a titkok arra vágynak, hogy rászabadulhassanak a világra. A száj titkai olyanok, mint a kavics a cipőnkben. Először alig vesszük észre. Aztán egyre idegesítőbb, elviselhetetlenebb. A száj titkai annál nagyobbra nőnek, minél tovább magunkban tartjuk őket, addig dagadnak, amíg a szájunkat feszegetik. Azért küzdenek, hogy kiszabadulhassanak. A szív titkai mások. Bizalmasak, fájdalmasak és mindenáron el akarjuk rejteni őket a világ elől. Nem püffednek fel, nem feszegetik a szájat. A szívben élnek, és minél tovább élnek ott, annál nehezebbé válnak. (…)
-Patrick James Rothfuss-

Titok

A titok szó eredete: ´tilt, tilos, tilalom, tiloszik szókkal egy eredetű, melyekkel alapfogalomban megegyezik, amennyiben a titok, akár a tilalom, valamit mások elől elzár, eltávolít, eltilt. Eredet [tilt < ómagyartilt < ősmagyartilut, tilta (tilt) < dravidataltal, tattal (tiltás) < tal (akadályoz, megállít); ´Ezen alapfogalommal egyezik a latin secretum a secernere-tól.

Emberek vagyunk. Titkolózó faj, azonban ki tudjuk ezt nőni, méghozzá úgy, ha beszélünk róla,  vagy akár olvasunk és írunk róla. Minden családnak vannak titkai, amelyek akár generációkon keresztül negatív módon befolyásolhatják az életünket. A közös családi titok az összetartozás érzését is erősítheti, de lehet bűntudat, szégyen, illetve hatalom forrása is. A rendszerszemléletű családterápiában és a családállítás során a tabuval és titokkal mint megbetegítő, tünetképző tényezővel találkozunk.

Evan Imber-Black szerint a titok lehet édes -terhesség, titkos remények és álmok; lényegi –személyiségformáló élményekhez kötött –első nagy szerelem; mérgező -elődeink hatása nyomán negatív megküzdés-módok, tettek, melyek a jelenben csökkentik az életenergiát és önbecsülést, sors-terhet jelentenek – (pl. házasságtörésből fogant gyermek); veszélyes -az életre nézve: nemi erőszak, szerabúzus, öngyilkosság, tettes dinamika (háború), stb.

Családfelállítás: a titok mintázata és feldolgozása a térben

A családfelállítás során, tapasztalati úton érzékeljük, hogy a családi titok tünetei lehetnek: depresszió; öngyilkossági késztetés; rák vagy más pszichoszomatikus tünet; átható bűntudat érzés; túlélő bűntudata; önszabotálás, stb. Számos alkalommal tapasztaljuk a családfelállítás során azt is, hogy a fenti tünetek a titokba burkolt, elhallgatott családtag leszármazottjánál megjelennek, és az életet nehezítő vagy veszélyeztető kórtünetté válnak.

Fontos itt azonban megjegyeznünk, hogy a családállítás nem helyettesíti a pszichoterápiát vagy egyéb orvosi ellátást!

Hellinger megfigyelése szerint “vannak olyan családi titkok, amelyeket óvni kell. Ezek nem tartoznak a gyerekekre. Abból, ami a szülők intim kapcsolatára vonatkozik vagy a szülők egy vétkével áll kapcsolatban, semmi sem tartozik a gyerekekre. …és ha [a gyerekek] rájöttek valamire, mit mondanak: Talán megkérdezik a szüleiket: mit tettetek? Ekkor ők játsszák a nagyok szerepét, mintha joguk lenne erre.” A családfelállítás során ezeket a titkokat tehát körültekintően és tisztelettel fedjük fel, jelenlétüket elfogadjuk, és ez a hozzáállás hoz változást a családállítást kérőnek. 

A titkok másik kategóriája Hellinger szerint: ´vannak olyan családi titkok, amelyeknek felszínre kell kerülniük: ha például vannak olyan személyek, akik a családhoz tartoznak, de nem tisztelik, nem ismerik el őket, vagy elfelejtkeznek róluk, például a korán meghalt testvérek. Ezt szabad tudnia a gyermeknek, sőt, tudnia is kell.” (A forrás nem kérdi, merre visz az útja)

Csoporttitokkal dolgozunk, így a családállítás résztvevőiről és támájáról senkivel nem osztható meg információ. 

További szolgáltatásaink a témában: családrendszer feltárás integratív módszerekkel egyéneknek, pároknak:  https://integrativterapiaster.hu/csaladrendszer-feltaras/; Csoportmódszerek a témábanhttps://integrativterapiaster.hu/csoportoknak/Tematikus csoportok, ahol használjuk a családállításthttps://integrativterapiaster.hu/tematikus-csoportok/

Felhasznált forrás: Rajkó A. [2015]: A normasértő öltözködés szuggesztív kommunikációs hatása. In: Dúll Andrea-Varga Kata (szerk.): Szuggesztív környezeti kommunikáció. L’Harmattan, Budapest. –pp. 212-229; Szvetelszky Zs. [2017]: Rejtett szervezetek. A munkahelyi titok dinamikája. Typotex, Budapest; Evan Imber Black: The Secret Life of Families; Bert Hellinger: A forrás nem kérdi, merre visz az útja

Amennyiben segítségre van szüksége vagy családállításra jelentkezne, keressen bizalommal! https://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/

Tisztelettel: Kálmán Mónika

Családállítás: egyéni-, páros- és csoportos családfelállítás menete és titkai

Családállítás: egyéni-, páros- és csoportos családfelállítás menete és titkai

A családállítás menete lépésről lépésre

A Hellinger féle családállítás olyan módszer, amely a transzperszonális, azaz a személyiségen túlmutató pszichológia területére hívja az önismereti útra lépőt. Jelenleg Magyarországon a Hellinger módszert nem fogadják el hivatalosan pszichoterápiának, azonban tapasztalható nyitottság a módszer felé, mert a családfelállítás meglátásait ma már számos terapeuta értékeli és akár be is építi saját munkájába. A mòdszerrôl bővebben a blogon lévő Tudástárban olvashat.

A Hellinger módszer segítségével az egyén problémáinak, kihívásainak generációkon átívelő, azaz transzgenerációs okai, az emberi kapcsolatok és szociális rendszerek rejtett működési mintái, az egyénre gyakorolt hatásai válnak láthatóvá és megtapasztalhatóvá. Mint minden rendszer, a családállítás/szervezetállítás is saját működési mechanizmussal rendelkezik. Bert Hellinger teológus és pszichoterapeuta megfigyelései szerint a “családi lélekben és lelkiismeretben” szigorú törvények uralkodnak, melyek sérülése generációkon keresztül negatív hatást fejthet ki a család tagjaira (Hellinger, 1994, 1995). A családi törvényekről itt írtunk.

 

A bölcsesség mindig úton van és célhoz ér, de nem azért, mert keres, hanem azért, mert növekszik. -Bert Hellinger-

 

Egyéni-, páros- és csoportos családállítás: közös pontok és különbségek

A családfelállítás során arra keressük a választ, hogy az a baj, tünet, betegség, elakadás, amivel az egyén vagy szervezet állításra jelentkezik, a kliens sajátja-e, azaz magyarázható-e élete külső és belső történéseivel, vagy egy családtagjához/a szervezet egy tagjához fűződő kötés, sors-azonosulás eredményezi-e.

családfelállítás menete általában sarkalatos kérdés az érdeklődők körében. Vajon mi történik pontosan az egyéni ülésen vagy családállítós alkalmon?

A családfelállítás módszerének három fő fajtája létezik, az egyéni-, páros- és csoportos állítás. Ezeknek menete különbözik egymástól, mégis az alap működési mechanizmus mindegyik mögött hasonló: a fő különbség a kettő között, hogy a csoportos családállításban a képviselők élő emberek, az egyéni- és páros családállításban pedig reprezentációs tárgyak, például papírlapok, kövek, fabábuk.

Téma-megjelölés, képviselet, rejtett vagy fedett állítás

A családfelállítás konkrét problémával, kérdéssel kezdődik (ennek minél pontosabb, sokszor egy mondattá sűrített megfogalmazásában az állítást vezető segít).

A kérdés feltevése után a kliens a kérdés/probléma elemeire képviselőket választ  (pl. a probléma és annak oka; édesanyám és én; párom és én; betegségem és oka(i), stb.). Az állítás sokszor egy ilyen minimális képpel indul és innen fejlődik tovább a képviselők visszajelzései alapján.

Számos esetben dolgozunk fedett vagy rejtett állítással, amikor a képviselők sem a témát, sem a képviselt jelenséget (személy, érzés, absztrakt fogalom) nem ismerik; ilyenkor a témát a kliens és az állítást segítő külön, nem a csoport jelenlétében egyeztetik, és a képviselők csak számokat vagy betűket kapnak azonosítóul. Fedett vagy rejtett állítást akkor szoktunk például javasolni, amikor a téma már önmagában is erős érzéseket válthat ki vagy előítéleteket mozgósíthat, és a teret ezektől tisztán szeretnénk tartani. 

A képviseletek kiosztása után kezdetét veszi maga az állítási folyamat: a képviselők ráhangolódnak a térre, saját testérzeteikre és belső tudatosságuk segítségével megjelenítik a rájuk osztott képviselet minőségét (ez olyan jelenség, amelyet külső szemlélőként nagyon nehéz racionálisan megérteni, elmagyarázni vagy megtanítani). Fontos, hogy a képviselők nem szerepeket játszanak, mely fogalom a pszichodrámából sokaknak lehet ismerős.

Rendszeresen tapasztalható az is, hogy a képviselő a gesztusait, a testtartását, sőt még akár a szavait is vissza tudja adni a képviselt személynek. Bert Hellinger válasza pragmatikus erre a kérdésre: egy-egy család annyira erőteljes rendszer, hogy amikor térbeli dimenzióban megjelenítjük, akkor az ismeretlen embereket is képessé teszi arra, hogy átérezzék az adott család dinamikáját.

A térben a képviselők szabadon mozognak, miközben az állítást vezető olykor-olykor megszólítja őket és kérdést intéz hozzájuk a tapasztalataikkal kapcsolatban. Iyenkor például azt térképezzük fel, hogy egyik képviselő milyen testérzetekre lesz magában figyelmes -pl. zsibbad a talpam, fázom, melegem van, innen most arrébb mennék, egy bizonyos képviselőhöz most odalépnék vagy inkább távolodnék tőle, stb-.

Az állításvezető feladata az, hogy bár tudatával tartja a teret, mégsem befolyásolja az állítást (ez az egyik legfontosabb segítői magatartás a családállítás folyamán, melyet Hellinger úgy hívott: az állítás vezetője „összezsugorodik”, hiszen ő a „legkisebb pont” az állításban a kliens családrendszerében).

Az állítás változó pontjában integrációs szakasz következik, amikor az állítást kérő opcionálisan beállhat a saját helyére az állításban -eddig őt magát is képviselő helyettesítette- és átélheti a számára szükséges tapasztalásokat. Ilyenkor segítjük oldó mondatokkal az állítási folyamatot, azonban nagyon fontos, hogy semmit nem erőltetünk vagy adunk senki szájába, inkább megajánlott mondatokat, kifejezéseket vagy mozdulatokat kínálunk fel. Ebben a fázisban sokan hosszan elidőzhetnek, mert például nagyon jól esik egy elveszettnek hitt érzés, ölelés átélése, megtalálása és beépítése. Az integrációs szakaszt nem siettetjük, hanem engedjük, hogy az állítást kérő nyugodtan töltekezzen és megnyugodjon. 

A családfelállítás menetéről angolul is jelentettünk meg blog bejegyzést, amelyet itt olvashat!

Családfelállítás után

Az állítás után a képviselők visszaadják a képviseletet, és az állítást kérő szavakkal is elmesélheti, hogy hogyan érzi magát. Ezt a szakaszt a családfelállításban viszonylag rövidre zárjuk, mert nem cél a „fejbe ugrás”, vagyis az azonnali értelmezés. Az állítási napot minden esetben zárókörrel, visszajelző körrel fejezzük be, amikor mindenki elmondhatja, hogyan van, mit visz haza magával. Ilyenkor az állítást vezető felelőssége az is, hogy azokat, akiknél az állítás nagyon nehéz élményeket hozott, biztonságban tudja elengedni

Az állítás utáni napokban javasoljuk, hogy a résztvevők kerüljék a megerőltető fizikai munkát és vezessenek naplót az érzéseikről, gondolataikról, élményeikről. Nem javasoljuk azonban körülbelül 3-4 hétig, hogy az állítást részletesen meséljék el másoknak. Azt természetesen meg lehet osztani, hogy az állítás jó vagy rossz volt, érdekes volt, de nem cél a részletes kognitív magyarázat.

Csoporttitokkal dolgozunk, így a családállítás résztvevőiről senkivel nem osztható meg információ. A családállìtás nem helyettesìti a pszichoterápiàs folyamatot!

További szolgáltatásaink a témában: családrendszer feltárás integratív módszerekkel egyéneknek, pároknak:  https://integrativterapiaster.hu/csaladrendszer-feltaras/; 

Csoportmódszerek a témábanhttps://integrativterapiaster.hu/csoportoknak/Tematikus csoportok, ahol használjuk a családállításthttps://integrativterapiaster.hu/tematikus-csoportok/;

Amennyiben segítségre van szüksége vagy családállításra jelentkezne, keressen minket  bizalommal!

Kálmán Mónika https://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/