A családfelállítás lényege

A családfelállítás lényege

Szerző: | ápr 29, 2020 | család, csoportmódszerek, egyéb kategória, family constellation, önismeret

Mi nyomtalanul eltűnt kint: belénk-szökve rendezkedni kezd. -Fodor Ákos-

A családállítás lényege

A családállítás, más néven családfelállítás vagy Hellinger terápia olyan rendszerszemléletű, diagnosztikus, több országban terápiás eszközként elfogadott módszer. A családállítás lényege, hogy megmutatja az egyén, a család, a törzs, a csoport vagy akár szervezet esetleges rendszerszintű, akár 5-7 generációra visszavezethető elakadásait. A generációkon átívelő, azaz transzgenerációs szemlélet a kontextuális családterápiában is ismert, vizsgálata Böszörményi-Nagy Iván munkásságához köthető.

Amikor a családrendszert vizsgáljuk, családállítást végzünk, amikor szervezetet, vállalkozást tárunk fel, akkor szervezetállításról beszélünk. A családállítás módszert Magyarországon Bert Hellinger német lelkész és pszichoterapeuta révén ismerjük leginkább, ezért sokan az ő neve alapján Hellinger-terápia vagy Hellinger-módszer elnevezéssel is illetik ezt a semmihez nem fogható eljárást.

A családállítás során a nehézségek, problémák mögött rejlő ősök, családtagok és a hozzájuk kapcsolható általában nehéz sorsok, tettek köthetők, amelyek a családállítás terében sajátos, egyedi mintázatban rajzolódnak ki. Több száz megtapasztalt családállítás után is meglepő számomra, hogy nincsen egyforma állítás. 

A  családfelállítás során felsejlő mintázat olyan sorsazonosulást, pszichés gócpontot mutat meg, ami a családállítást kérő számára feltárja, hol és melyik családtagnál keletkezett a nehézség és az hogyan hat az ő jelenlegi életére. A transzgenerációs hatás ismétlési kényszerként jelentkezik leginkább, amikor is az egyén felismeri, hogy már megint ugyanabban a nehéz helyzetben találja magát. Ez az oldási kép, ennek elfogadása, láttatása, megtapasztalása és átkeretezése hoz enyhülést a jelen generációk számára, és ez a családállítás lényege, célja, értelme.

A családállítás törvényei

A családállítás tapasztalati, az átélést segítő, az itt és most technikák körébe sorolható módszer, mely a következő törvényszerűségeket alaptételként ismeri el: létezik a hely törvénye, az odatartozás törvénye és a kiegyenlítődés törvénye.

A hely törvénye szerint minden családtagnak megvan a helye és a saját helyén jogai és kötelezettségei vannak. Ez a törvény hat horizontálisan, tehát számít, hogy ki milyen sorrendben születik a családba, és hat függőlegesen: szüleink után jövünk a rendben, és a mi gyerekeink utánunk. Amennyiben egy családtag a helyéről elmozdul, például mert a gyermek a szülői rendszer szintjére emelkedik (a szülő szülője lesz, azaz parentifikálódik), a rendszerben az egyensúly borul, és ennek hatását mindenki érzékeli, mert a rendszer kompenzál és igazít.

Az odatartozás joga értelmében a teljes családrendszer minden tagja jogot formálhat arra, hogy a többiek egész lényében elismerjék őt mint a családhoz tartozót. Ez a jog sérülhet, amikor valakinek az emléke annyira fájdalmas vagy szégyenletes, hogy létezését elhallgatják vagy szimbolikusan kitörlik. A családállítás során a családi narratívában és így az állítási mezőben érzékelhető fehér foltok a családból kitolt családtagokat jelölik. A családállítás lényegi eleme tehát az agyonhallgatott családtagok tudatos visszafogadása a lélek szintjén.

A kiegyenlítődés törvénye rávilágít, hogy a családi lelkiismeret egy olyan tudattalan csoport dinamika, mely szerint ha valamely családtagnak nehéz sors jut, akkor egy másik családtag azonosul vele és életében, viselkedésében segít neki elhordozni a nehézséget. Gyakori, hogy az azonosult családtag azt érzi, inkább ő szenvedjen, mint a családtagjai, és saját életét elszabotálja, megbéklyózza a családtag iránti elemi hűségből. Ez a jóvátételi lojalitás generációkon át ívelhet és kihatással bírhat 5-7 generáció életére.

A törvények a családi rendszerben a rendet tartják fel, amennyiben a rend bárhol sérül, akkor káosz, rendetlenség keletkezik, ami transzgenerációs elakadásokat eredményezhet.  A családállítás folyamatának lényege tehát a rend helyreállítása, ami nem jelenti a családi történet semmissé tételét, eltagadását, megváltoztatását, hanem éppen a tudatosításról, a szembenézésről szól.

A családfelállításról honlapunkon még olvashat: https://integrativterapiaster.hu/csaladallitas-es-rendszerszemleletu-csaladterapia-boszormenyi-nagy-ivan-bert-hellinger/; https://integrativterapiaster.hu/tag/csaladallitas/;

Csoporttitokkal dolgozunk, így a családállítás résztvevőiről és témájukról senkivel nem osztható meg információ. 

További szolgáltatásaink a témában: családrendszer feltárás integratív módszerekkel egyéneknek, pároknak:  https://integrativterapiaster.hu/csaladrendszer-feltaras/; Csoportmódszerek a témában: https://integrativterapiaster.hu/csoportoknak/; Tematikus csoportok, ahol használjuk a családállítást: https://integrativterapiaster.hu/tematikus-csoportok/

Amennyiben segítségre van szüksége vagy családállításra jelentkezne, keressen bizalommal! https://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/

Tisztelettel: Kálmán Mónika

Családfelállítás: tabu- és titok feldolgozás

Családfelállítás: tabu- és titok feldolgozás

Szerző: | ápr 28, 2020 | család, csoportmódszerek, egyéb kategória, önismeret

Családfelállítás: titok és tabu a családállítás terében 

Tabu: a szó eredete polinéz, azonban elsőként Angliában terjedt el, amikor James Cook kapitány felfedezte Tonga szigetét, 1711-ben. Jelentése: szent, tiltott.

A tabu a társadalom kódrendszerének azon részét jelöli, amely explicit vagy implicit módon, térben és időben, individuálisan vagy kollektíven, vagy valamilyen kommunikációs stratégián keresztül érzékelteti a nemkívánatos viselkedésmódokat, cselekedeteket, verbális és vizuális tartalmakat és formákat. A tabu nem egyenlő a direkt tiltással, hiszen a tiltás pontos és nyílt meghatározást igényel, megszegése meghatározott következményeket vonhat maga után, tudható, hogy milyen szankciók követik, milyen cselekvő, morális vagy büntető velejárói vannak. A mai tabuk működésében és kialakulásában is meghatározó szerepe van a félelemnek. A félelem forrása viszont nem a rettegés egy mágia-alapú vagy elvont világ szellemeinek tetteitől, hanem a másik ember vagy közösség meg- és elítélése, amelynek a kirekesztés lehet a büntetése.

Családfelállítás: a tabu mintázata a térben

A családfelállítás során sokszor találkozunk olyan generációkon átívelő, azaz transzgenerációs mintával, amikor a tabunak köszönhető kirekesztés során a törzshöz, csoporthoz, családhoz való odatartozás veszélybe kerül, ha valaki az ősök közül tabut sértő cselekedetet hajtott végre. A tabu köré csoportosuló témák a családállításban például: morálisan elítélhető cselekedet (lopás, csalás, erőszak, tettes-áldozat dinamika); háborús vétkek; üldöztetés; kilakoltatásban való tettesség, stb.

A családállítás során a tabu gyakran úgy mutatja meg magát, hogy a családállításban jelen lévő képviselők jelzik, hogy nehézséget okoz számukra egy másik képviselőre ránézni; erős szégyenérzet és bűntudat jelenik meg a térben, amelyet többen visszajeleznek; egy bizonyos képviselőt kilöknének a térből, vagy erős émelygés testérzetéről számolnak be, stb.

A családfelállításról honlapunkon még olvashat: https://integrativterapiaster.hu/csaladallitas-es-rendszerszemleletu-csaladterapia-boszormenyi-nagy-ivan-bert-hellinger/; https://integrativterapiaster.hu/tag/csaladallitas/; Érdekes könyv a családi lojalitás és destruktív jogosultság témában:Ivan Boszormenyi-Nagy: Láthatatlan lojalitások című műve: https://animula.hu/konyv/lathatatlan-lojalitasok

Családállítás: a tabu feldolgozása

A nyelv számos lehetőséget, eszközt kínál arra, hogy a kényes témák is kezelhetők legyenek, kommunikálhassunk róluk a vélt vagy valós, szubjektív vagy objektív konvenciók megsértése nélkül. Választható a tabusítás eszközéül a csönd, a beszélgetés végleges félbeszakítása; a térbeli távolságtartás, vagy az elterelés, elfedés, eufemizmus, kikerülés, átnevezés.

A Hellinger módszer segítségével a tabu hatása és az egyén problémáinak, kihívásainak generációkon átívelő, azaz transzgenerációs okai, rejtett működési mintái, az egyénre gyakorolt hatásai is láthatóvá válnak. A családfelállítás során felsejlő tabu létének elfogadásával, a családrendszerre történő hatásának megismerésével átnevezzük, átkeretezzük és „megbékítjük” a tabu minőségét. A tabu leple alá vont családtagokat, akik esetlegesen morálisan elítélhető cselekedetet hajtottak végre, szimbolikusan és tudatosan visszavesszük a családba, hiszen a családhoz mindenki odatartozik, aki oda született. Hellinger ezt a hely törvényének hívja, melyről bővebben honlapunkon írunk: https://integrativterapiaster.hu/a-hely-torvenye-a-csaladallitasban/;

A titkoknak két fajtája van. A száj és a szív titkai. A legtöbb titok a száj titka. Pletykák és suttogva szellőztetett,
jelentéktelen botrányok. Ezek a titkok arra vágynak, hogy rászabadulhassanak a világra. A száj titkai olyanok, mint a kavics a cipőnkben. Először alig vesszük észre. Aztán egyre idegesítőbb, elviselhetetlenebb. A száj titkai annál nagyobbra nőnek, minél tovább magunkban tartjuk őket, addig dagadnak, amíg a szájunkat feszegetik. Azért küzdenek, hogy kiszabadulhassanak. A szív titkai mások. Bizalmasak, fájdalmasak és mindenáron el akarjuk rejteni őket a világ elől. Nem püffednek fel, nem feszegetik a szájat. A szívben élnek, és minél tovább élnek ott, annál nehezebbé válnak. (…)
-Patrick James Rothfuss-

Titok

A titok szó eredete: ´tilt, tilos, tilalom, tiloszik szókkal egy eredetű, melyekkel alapfogalomban megegyezik, amennyiben a titok, akár a tilalom, valamit mások elől elzár, eltávolít, eltilt. Eredet [tilt < ómagyar: tilt < ősmagyar: tilut, tilta (tilt) < dravida: taltal, tattal (tiltás) < tal (akadályoz, megállít); ´Ezen alapfogalommal egyezik a latin secretum a secernere-tól.

Emberek vagyunk. Titkolózó faj, azonban ki tudjuk ezt nőni, méghozzá úgy, ha beszélünk róla,  vagy akár olvasunk és írunk róla. Minden családnak vannak titkai, amelyek akár generációkon keresztül negatív módon befolyásolhatják az életünket. A közös családi titok az összetartozás érzését is erősítheti, de lehet bűntudat, szégyen, illetve hatalom forrása is. A rendszerszemléletű családterápiában és a családállítás során a tabuval és titokkal mint megbetegítő, tünetképző tényezővel találkozunk.

Evan Imber-Black szerint a titok lehet édes -terhesség, titkos remények és álmok; lényegi –személyiségformáló élményekhez kötött –első nagy szerelem; mérgező -elődeink hatása nyomán negatív megküzdés-módok, tettek, melyek a jelenben csökkentik az életenergiát és önbecsülést, sors-terhet jelentenek – (pl. házasságtörésből fogant gyermek); veszélyes -az életre nézve: nemi erőszak, szerabúzus, öngyilkosság, tettes dinamika (háború), stb.

Családfelállítás: a titok mintázata és feldolgozása a térben

A családfelállítás során, tapasztalati úton érzékeljük, hogy a családi titok tünetei lehetnek: depresszió; öngyilkossági késztetés; rák vagy más pszichoszomatikus tünet; átható bűntudat érzés; túlélő bűntudata; önszabotálás, stb. Számos alkalommal tapasztaljuk a családfelállítás során azt is, hogy a fenti tünetek a titokba burkolt, elhallgatott családtag leszármazottjánál megjelennek, és az életet nehezítő vagy veszélyeztető kórtünetté válnak.

Fontos itt azonban megjegyeznünk, hogy a családállítás nem helyettesíti a pszichoterápiát vagy egyéb orvosi ellátást!

Hellinger megfigyelése szerint “vannak olyan családi titkok, amelyeket óvni kell. Ezek nem tartoznak a gyerekekre. Abból, ami a szülők intim kapcsolatára vonatkozik vagy a szülők egy vétkével áll kapcsolatban, semmi sem tartozik a gyerekekre. …és ha [a gyerekek] rájöttek valamire, mit mondanak: Talán megkérdezik a szüleiket: mit tettetek? Ekkor ők játsszák a nagyok szerepét, mintha joguk lenne erre.” A családfelállítás során ezeket a titkokat tehát körültekintően és tisztelettel fedjük fel, jelenlétüket elfogadjuk, és ez a hozzáállás hoz változást a családállítást kérőnek. 

A titkok másik kategóriája Hellinger szerint: ´vannak olyan családi titkok, amelyeknek felszínre kell kerülniük: ha például vannak olyan személyek, akik a családhoz tartoznak, de nem tisztelik, nem ismerik el őket, vagy elfelejtkeznek róluk, például a korán meghalt testvérek. Ezt szabad tudnia a gyermeknek, sőt, tudnia is kell.” (A forrás nem kérdi, merre visz az útja)

Csoporttitokkal dolgozunk, így a családállítás résztvevőiről és támájáról senkivel nem osztható meg információ. 

További szolgáltatásaink a témában: családrendszer feltárás integratív módszerekkel egyéneknek, pároknak:  https://integrativterapiaster.hu/csaladrendszer-feltaras/; Csoportmódszerek a témában: https://integrativterapiaster.hu/csoportoknak/; Tematikus csoportok, ahol használjuk a családállítást: https://integrativterapiaster.hu/tematikus-csoportok/

Felhasznált forrás: Rajkó A. [2015]: A normasértő öltözködés szuggesztív kommunikációs hatása. In: Dúll Andrea-Varga Kata (szerk.): Szuggesztív környezeti kommunikáció. L’Harmattan, Budapest. –pp. 212-229; Szvetelszky Zs. [2017]: Rejtett szervezetek. A munkahelyi titok dinamikája. Typotex, Budapest; Evan Imber Black: The Secret Life of Families; Bert Hellinger: A forrás nem kérdi, merre visz az útja

Amennyiben segítségre van szüksége vagy családállításra jelentkezne, keressen bizalommal! https://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/

Tisztelettel: Kálmán Mónika

Családállítás: egyéni-, páros- és csoportos családfelállítás menete és titkai

Családállítás: egyéni-, páros- és csoportos családfelállítás menete és titkai

Szerző: | ápr 27, 2020 | család, csoportmódszerek, egyéb kategória, önismeret

A családállítás menete lépésről lépésre

A Hellinger féle családállítás olyan módszer, amely a transzperszonális, azaz a személyiségen túlmutató pszichológia területére hívja az önismereti útra lépőt. Jelenleg Magyarországon a Hellinger módszert nem fogadják el hivatalosan pszichoterápiának, azonban tapasztalható nyitottság a módszer felé, mert a családfelállítás meglátásait ma már számos terapeuta értékeli és akár be is építi saját munkájába. A mòdszerrôl bővebben a blogon lévő Tudástárban olvashat.

A Hellinger módszer segítségével az egyén problémáinak, kihívásainak generációkon átívelő, azaz transzgenerációs okai, az emberi kapcsolatok és szociális rendszerek rejtett működési mintái, az egyénre gyakorolt hatásai válnak láthatóvá és megtapasztalhatóvá. Mint minden rendszer, a családállítás/szervezetállítás is saját működési mechanizmussal rendelkezik. Bert Hellinger teológus és pszichoterapeuta megfigyelései szerint a “családi lélekben és lelkiismeretben” szigorú törvények uralkodnak, melyek sérülése generációkon keresztül negatív hatást fejthet ki a család tagjaira (Hellinger, 1994, 1995). A családi törvényekről itt írtunk.

 

A bölcsesség mindig úton van és célhoz ér, de nem azért, mert keres, hanem azért, mert növekszik. -Bert Hellinger-

 

Egyéni-, páros- és csoportos családállítás: közös pontok és különbségek

A családfelállítás során arra keressük a választ, hogy az a baj, tünet, betegség, elakadás, amivel az egyén vagy szervezet állításra jelentkezik, a kliens sajátja-e, azaz magyarázható-e élete külső és belső történéseivel, vagy egy családtagjához/a szervezet egy tagjához fűződő kötés, sors-azonosulás eredményezi-e.

A családfelállítás menete általában sarkalatos kérdés az érdeklődők körében. Vajon mi történik pontosan az egyéni ülésen vagy családállítós alkalmon?

A családfelállítás módszerének három fő fajtája létezik, az egyéni-, páros- és csoportos állítás. Ezeknek menete különbözik egymástól, mégis az alap működési mechanizmus mindegyik mögött hasonló: a fő különbség a kettő között, hogy a csoportos családállításban a képviselők élő emberek, az egyéni- és páros családállításban pedig reprezentációs tárgyak, például papírlapok, kövek, fabábuk.

Téma-megjelölés, képviselet, rejtett vagy fedett állítás

A családfelállítás konkrét problémával, kérdéssel kezdődik (ennek minél pontosabb, sokszor egy mondattá sűrített megfogalmazásában az állítást vezető segít).

A kérdés feltevése után a kliens a kérdés/probléma elemeire képviselőket választ  (pl. a probléma és annak oka; édesanyám és én; párom és én; betegségem és oka(i), stb.). Az állítás sokszor egy ilyen minimális képpel indul és innen fejlődik tovább a képviselők visszajelzései alapján.

Számos esetben dolgozunk fedett vagy rejtett állítással, amikor a képviselők sem a témát, sem a képviselt jelenséget (személy, érzés, absztrakt fogalom) nem ismerik; ilyenkor a témát a kliens és az állítást segítő külön, nem a csoport jelenlétében egyeztetik, és a képviselők csak számokat vagy betűket kapnak azonosítóul. Fedett vagy rejtett állítást akkor szoktunk például javasolni, amikor a téma már önmagában is erős érzéseket válthat ki vagy előítéleteket mozgósíthat, és a teret ezektől tisztán szeretnénk tartani. 

A képviseletek kiosztása után kezdetét veszi maga az állítási folyamat: a képviselők ráhangolódnak a térre, saját testérzeteikre és belső tudatosságuk segítségével megjelenítik a rájuk osztott képviselet minőségét (ez olyan jelenség, amelyet külső szemlélőként nagyon nehéz racionálisan megérteni, elmagyarázni vagy megtanítani). Fontos, hogy a képviselők nem szerepeket játszanak, mely fogalom a pszichodrámából sokaknak lehet ismerős.

Rendszeresen tapasztalható az is, hogy a képviselő a gesztusait, a testtartását, sőt még akár a szavait is vissza tudja adni a képviselt személynek. Bert Hellinger válasza pragmatikus erre a kérdésre: egy-egy család annyira erőteljes rendszer, hogy amikor térbeli dimenzióban megjelenítjük, akkor az ismeretlen embereket is képessé teszi arra, hogy átérezzék az adott család dinamikáját.

A térben a képviselők szabadon mozognak, miközben az állítást vezető olykor-olykor megszólítja őket és kérdést intéz hozzájuk a tapasztalataikkal kapcsolatban. Iyenkor például azt térképezzük fel, hogy egyik képviselő milyen testérzetekre lesz magában figyelmes -pl. zsibbad a talpam, fázom, melegem van, innen most arrébb mennék, egy bizonyos képviselőhöz most odalépnék vagy inkább távolodnék tőle, stb-.

Az állításvezető feladata az, hogy bár tudatával tartja a teret, mégsem befolyásolja az állítást (ez az egyik legfontosabb segítői magatartás a családállítás folyamán, melyet Hellinger úgy hívott: az állítás vezetője „összezsugorodik”, hiszen ő a „legkisebb pont” az állításban a kliens családrendszerében).

Az állítás változó pontjában integrációs szakasz következik, amikor az állítást kérő opcionálisan beállhat a saját helyére az állításban -eddig őt magát is képviselő helyettesítette- és átélheti a számára szükséges tapasztalásokat. Ilyenkor segítjük oldó mondatokkal az állítási folyamatot, azonban nagyon fontos, hogy semmit nem erőltetünk vagy adunk senki szájába, inkább megajánlott mondatokat, kifejezéseket vagy mozdulatokat kínálunk fel. Ebben a fázisban sokan hosszan elidőzhetnek, mert például nagyon jól esik egy elveszettnek hitt érzés, ölelés átélése, megtalálása és beépítése. Az integrációs szakaszt nem siettetjük, hanem engedjük, hogy az állítást kérő nyugodtan töltekezzen és megnyugodjon. 

A családfelállítás menetéről angolul is jelentettünk meg blog bejegyzést, amelyet itt olvashat!

Családfelállítás után

Az állítás után a képviselők visszaadják a képviseletet, és az állítást kérő szavakkal is elmesélheti, hogy hogyan érzi magát. Ezt a szakaszt a családfelállításban viszonylag rövidre zárjuk, mert nem cél a „fejbe ugrás”, vagyis az azonnali értelmezés. Az állítási napot minden esetben zárókörrel, visszajelző körrel fejezzük be, amikor mindenki elmondhatja, hogyan van, mit visz haza magával. Ilyenkor az állítást vezető felelőssége az is, hogy azokat, akiknél az állítás nagyon nehéz élményeket hozott, biztonságban tudja elengedni. 

Az állítás utáni napokban javasoljuk, hogy a résztvevők kerüljék a megerőltető fizikai munkát és vezessenek naplót az érzéseikről, gondolataikról, élményeikről. Nem javasoljuk azonban körülbelül 3-4 hétig, hogy az állítást részletesen meséljék el másoknak. Azt természetesen meg lehet osztani, hogy az állítás jó vagy rossz volt, érdekes volt, de nem cél a részletes kognitív magyarázat.

Csoporttitokkal dolgozunk, így a családállítás résztvevőiről senkivel nem osztható meg információ. A családállìtás nem helyettesìti a pszichoterápiàs folyamatot!

További szolgáltatásaink a témában: családrendszer feltárás integratív módszerekkel egyéneknek, pároknak:  https://integrativterapiaster.hu/csaladrendszer-feltaras/; 

Csoportmódszerek a témában: https://integrativterapiaster.hu/csoportoknak/; Tematikus csoportok, ahol használjuk a családállítást: https://integrativterapiaster.hu/tematikus-csoportok/;

Amennyiben segítségre van szüksége vagy családállításra jelentkezne, keressen minket  bizalommal!

Kálmán Mónika https://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/

Családfelállítás: veszteség- és gyászfeldolgozás

Családfelállítás: veszteség- és gyászfeldolgozás

Szerző: | ápr 23, 2020 | család, csoportmódszerek, gyász

Tanmese a veszteségről és a gyászról:
(gyász, gyászfeldolgozás)

 

Kisa Gothami – a mustármag tanítása

Kisa Gothami egy gazdag ember felesége volt és volt egy kisfia. A fiú beteg lett és meghalt, és ettől az asszony majdnem az eszét vesztette. Nem volt képes belenyugodni a halálba, szerette volna visszahozni a gyermekét az életbe, karjába vette a testét és zokogva kérdezgette az embereket, hogy van-e gyógyszer a halál ellen? Egy öregember azt javasolta, hogy forduljon Buddhához, ha valaki képes segíteni neki, hát ő az.

Karjában a fiával elment Buddhához, aki meghallgatta őt és így szólt: rendben, elkészítem a gyógyszert, hozzál hozzá fehér mustármagot. De nem akármilyet: olyan házból kell hoznod, ahol még senki nem halt meg.
Kisa Gothami házról házra járt a városban, de mindenütt sajnálkozva tárták szét a karjukat: itt egy apa halt meg, másutt egy gyermek, vagy épp egy szolgáló. Végül az asszony rádöbbent az igazságra: minden házban járt már a halál. Ekkor szépen eltemette a fiát és Buddha követője lett, nagy arhat vált belőle.

Gyászfeldolgozás a családállításban

A veszteség és a gyász nagy közös emberi tapasztalatunk, mégis minden gyászfolyamat, gyászfeldolgozás egyedi, hiszen minden emberi lény egyedi. A veszteség sokszor nehezen megfogható, szóba önthető és ellentétes érzelmek összessége, egy hatalmas, elemi erejű változás, mely felborítja életünk addig megszokott rendjét. Könnyen elveszhetünk benne.

A rituálé, így a búcsú rituáléja is, tagadhatatlanul az életünk része. Nélkülözhetetlen a vallásban, a politikában, a gazdaságban, a tudományos életben, de a családban éppúgy, mint az óvodában vagy az iskolában. Közösséget, szociális kapcsolatokat, közös referencia keretet teremt, segít értelmezni és rendezni az emberi viszonyokat.

Számos okból sokunk nem tud elbúcsúzni haldokló vagy már halott szeretteitől, így például a családállításban gyakori igény, hogy az elmaradt búcsúzás, az élet méltó lezárása egy rituális keretben megtörténjen és a gyász feldolgozhatóvá váljon. Családállítóként felemelő, mélyreható kiváltság és meghatározó emberi élmény, ha kísérhetünk valakit a végső búcsúban. A gyászfeldolgozási rituálé résztvevőjeként pedig nyugalmat és lelki békét hozó, felszabadító érzés lehet, ha a saját belső világunkban megélt gyászt és veszteséget megélhetjük és átdolgozhatjuk.

A gyászfeldolgozó családállítás csoportban olyan teret biztosítunk, ahol a veszteséget és gyászt kísérő érzésekről, gondolatokról őszintén és bátran, embertársaink által elfogadó környezetben gondolkodhatunk, érezhetünk, beszélhetünk. Ez megerősítheti a gyásszal kapcsolatos érzések természetességét, és egyúttal átvehetünk egymástól megküzdési módokat is életünk legnehezebb pillanataiban. Ahogyan Marie de Hennezel fogalmaz: “Nyilvánvaló, hogy egyre sürgetőbb az igény, hogy beszéljünk róla, hogy megtaláljuk azokat a szavakat és a túlélésünket szolgáló érzéseket, amelyekkel megszelídíthetnénk az elkerülhetetlen valóságot.”

További írások a családállítás témakörében: https://integrativterapiaster.hu/hellinger-fele-csaladallitas/

Veszteség- és gyászcsoportok: https://integrativterapiaster.hu/veszteseg-es-gyasz-csoport/

Ha segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal! https://integrativterapiaster.hu/kapcsolat

Tisztelettel: Kálmán Mónika

Önismeret: a pszichodráma és alkalmazási területei

Önismeret: a pszichodráma és alkalmazási területei

Szerző: | ápr 22, 2020 | család, csoportmódszerek, drámajáték, önismeret, személyiségfejlesztés, szervezetfejlesztés

Mi a pszichodráma

A pszichodráma, mely hatásmechanizmusát a belső lelki tartalmak, élmények és konfliktusok megjelenítésén keresztül fejti ki, széles körben alkalmazható módszer. Hasznos az önismeret fejlesztésében, a szervezetfejlesztésben, a közösségformálásban, a konfliktuskezelési képesség vagy személyes hatékonyság fejlesztése során, és jó kiegészítő módszer az oktatásban is.

„A drámára  – azt hiszem – azért van lehetőségünk, mert aligha tudhatnánk önmagunkról, aligha lennénk tudattal rendelkező én-ek, ha nem volnánk képesek önmagunkhoz harmadik személyben is viszonyulni, mintegy „kívülről nézni magunkat”, önmagunkon „kívül kerülni” („magunkon kívül lenni”), miközben erről a viszonyról – én viszonyulok önmagamhoz az ő szemszögéből – is tudunk: képesek vagyunk egyszerre „látni önmagunkat”, megfigyelni az (ő-)én-t és az (én-)ő-t. Ilyen értelemben csak akkor van én, ha ő/az, és az ő megszólításaként – mintegy első lépésként, hogy az ő-ből/az-ból (ismét) én legyen – te is van. Az én-hasadás magja – úgy tűnik – adott az öntudatra ébredésben”. -Kállay Géza- 

A pszichodráma eredetileg Jacob Levi Moreno által, a század első felében kidolgozott akció-, cselekvésközpontú, tüneti- és feltáró jellegű csoport-pszichoterápiás módszer, melyet Mérei Ferenc honosított meg Magyarországon az 1970-es évek elején.

Moreno a módszer kidolgozása során az aktív, cselekvő, spontán önkifejezés felszabadítására törekedett, miközben elsősorban nem az egyént, hanem az egyénekből összetevődött csoportot helyezte a figyelem és a pszichoterápia középpontjába. Moreno elméleti rendszere három nagy ismeretanyagból áll: a szociometria, a csoport-pszichoterápia és a szociodráma, illetve pszichodráma területeiből, mely utóbbi alapgondolata, hogy az emberi spontaneitás és kreativitás a cselekvésbe ágyazódva érvényesül, s az egyén a cselekvésbe ágyazott helyzetet képes tudatosítani. A pszichodráma módszere kognitív és emocionális szinten tudatosít, testi-fizikai szintű átéléssel, és teszi ezek által lehetővé a verbális és preverbális szintekkel történő egyidejű terápiás munkát.

A pszichodráma alkalmazási területei rendkívül szerteágazóak, hiszen nemcsak eszköz arra, hogy megfelelő terápiás folyamatokkal segítsünk, hanem hatékonyan alkalmazható az önismeret fejlesztésében, a szervezetfejlesztésben, közösségformálásban, valamint jól használható az oktatásban és tematikusan alakított műhelymunkában is.

 
Pszichodráma önismereti csoportok
 

Az önismereti pszichodráma csoportot azoknak ajánljuk, akik személyes élethelyzetükben szeretnének tisztábban látni. A résztvevőket saját élményen keresztül, játszva és játékosan segíti abban, hogy könnyebben megtalálják a helyüket a világban és a problémáikat cselekvő módon, átélés útján dolgozzák át.

Az önismereti pszichodráma segítséget nyújthat:

  • kapcsolataink minőségének javításában
  • kommunikációs- és konfliktuskezelési nehézségeink csökkentésében
  • vágyaink, céljaink megértésében és elérésében
  • mások jobb megértésében, érzéseink megfogalmazásában, igényeink képviseletében
  • személyes nehézségeink kapcsolati forrásának feltárásában
  • családunk jobb megértésében
  • kreativitásunk, spontaneitásunk feljesztésében
  • problémánk forrásának feltárásában és problémánk kreatív, sokszintű megoldásában

 

 Pszichodráma és önismeret a szervezetfejlesztésben

 

A dráma technikái az élet legalapvetőbb elemeire épülnek. Mióta világ a világ, az emberek belehelyezkednek mások szerepébe, tükröt tartanak embertársuknak vagy azonosulnak velük. A pszichodrámában használt technikák –pl. szerepcsere, tükrözés, azonosulás – emberi kapcsolataink mintájára születtek, és segítéségükkel átélhetjük, megérthetjük és újrakeretezhetjük a problémás tartalmakat. Más szóval mindenki pszichodramatista és mindenki használja a pszichodráma technikáit, így egy csoport, egy szervezet életének leképezésére, rejtett és sejtett dinamikáiának feltárására és tudatosítására is kiváló eszközt biztosítanak.

  • növeli a spontaneitást és a kreativitást
  • fokozza a csoportfolyamatok megértését
  • megértjük, hogyan látnak minket mások
  • segíti a konfliktusok hatékony megoldását
  • segíti az indulatok forrásának konstruktív tisztázását
  • növeli a személyes és csoport-erőforrásokat
  • hatékonyabb problémamegoldást eredményez
  • segíti a veszteségek, nehézségek átélését és feldolgozását krízis helyzetben

Nem létezik olyan emberi téma, amelyet ne lehetne megjeleníteni és átdolgozni a pszichodráma módszerével. A dráma módszertanát hatékonyan alkalmazhatjuk egyéni, páros és csoportos folyamatokban.

A pszichodrámát integratív módon használjuk tematikus csoportjaikban. Erről további információt itt találhat: https://integrativterapiaster.hu/apa-anya-en/; Szolgáltatásaink csoportoknak: https://integrativterapiaster.hu/csoportoknak/

További szolgáltatásaink vállakozásoknak: https://integrativterapiaster.hu/vallalkozo-szervezeteknek/

Forduljon hozzánk bizalommal!