Autogén tréning tanfolyam online

Autogén tréning tanfolyam online

Autogén tréning tanfolyam online: stressz- és szorongáscsökkentés, teljesítményfokozás, alvási nehézségek kezelése

Az autogén tréning (röviden AT) gyakorlásában a következő lehetőségek rejlenek:

  • testi és lelki nyugalom megteremtése
  • felfokozott érzelmi és testi reakciókészség csillapítása
  • az akaratlagos és az automatikus testi folyamatok (légzés, izomtónus, emésztés, alvás, pihenés) harmonizálása
  • teljesítményfokozás lehetősége (ez a hatás nem cél az AT-ben, hanem váratlan nyereség)
  • a koncentráció és a memória fokozódása az idegrendszerre jótékonyan ható folyamatokkal
  • a fájdalomra való érzékenység csökkentése
  • önismeret fokozása

Az Integratív Terápiás Térben integrált módon alkalmazzuk a szomato-módszereket, melyek elméleti és gyakorlati hátterét honlapunkon egyre bővülő cikkek formájában ismertetjük. Az online formában is elérhető autogén tréning tanfolyam célja, hogy elérhetővé tegye az egyén és akár az egész család számára az önsegítésre is alkalmas stresszoldó technikákat. A tanfolyam során a standard gyakorlatok elsajátítása mellett hangsúlyt fektetünk az egyéni problémák kezelésére is. Minden esetben kitérünk a gyakorlás során nehezen kezelhető érzések, gondolatok, testérzetek vizsgálatára és ezek leghatékonyabb testfókuszú kezelési módjaira, melyek közül a Schulz-féle autogén tréning számos problémára kínál enyhülést vagy végleges megoldást.

Az online autogén tréning tanfolyam hetekre lebontott menete

  • Első alkalom: az emberi idegrendszer egyszerű és praktikus modellje /1,5 h
  • alap testérzékelési gyakorlatok és az AT első szakasza: az elnehezedés érzetei /1,5 h
  • Második alkalom: a standard AT második és harmadik szakasza: a melegedés érzetei és a légzés /1,5 h
  • Harmadik alkalom: a standard AT negyedik és ötödik szakasza: a szív és a has /1,5 h
  • Negyedik alkalom: a standard AT hatodik szakasza és a rövid autogén tréning: a fej /2h
  • Ötödik alkalom: egyéni nehézségek kezelése AT-vel (egyéni szuggesztiók kialakítása és beépítése) /2h

Fontos! Minden alkalmat megbeszéléssel kezdünk és zárunk, melynek időtartama egyéntől és csoporttól függ, így mind a kezdeti, mind a záró szakaszhoz minimum 30-60 perc még hozzáadódik. A megbeszélési fázisra minden esetben szükség van, mert fontos, hogy a testi tapasztalásokat, a lehetséges nehéz élményeket átbeszéljük és értelmezzük. Az autogén tanfolyamot heti rendszerességgel tartjuk, mert a tréning lényeges eleme az otthon végzett gyakorlás.

Az autogén tréning gyakorlatok hatása rendszeres, napi 2-3 ismétléssel gyorsan érzékelhetővé válik. Az autogén szó görög eredetű (autos=ön, genos=származik). Tehát arra utal, hogy valami saját magunkból, saját bensőnkből ered. A tréning pedig annyit tesz, hogy a gyakorlónak minden nap szükséges ismételnie, egyébként sajnos semmi nem változik. Az AT elsajátítható az egész családnak, 10 éves kortól 100 éves korig ajánljuk. 

Az Autogén Tréning tanfolyamon való részvételi szándék ITT jelezhető. Diákoknak, nyugdíjasoknak és családoknak kedvezményt biztosítunk.

A stresszcsökkentéssel kapcsolatosan írt további cikkeink, elméleti és gyakorlati technikák: ITT

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen bizalommal!

Kálmán Mónika

 

 

 

 

 

Stresszoldási technikák: földelés

Stresszoldási technikák: földelés

Stresszoldási technikák: földelés vagy grounding

A földeléses stresszoldási technikák gyakorlásában a következő lehetőségek rejlenek:

  • visszatérés a jelen pillanatba
  • a felfokozott érzelmi hullámzás csillapítása
  • testtudatosság fokozása
  • elmetudatosság fokozása
  • nyitottság, kreativitás megteremtése
  • a koncentráció és a memória fokozódása
  • a fájdalomra való érzékenység csökkenése
  • idegrendszeri, érzelmi önszabályozás lehetősége gyakorlás útján
  • önismeret fokozása

Az Integratív Terápiás Térben integrált módon alkalmazzuk a szomato-módszereket, melyek elméleti és gyakorlati hátterét honlapunkon egyre bővülő cikkek formájában ismertetjük. Az alább leírt technikát önsegítésre is használhatják, azonban fontos hangsúlyozni, hogy érdemes szakemberrel konzultálni abban az esetben, ha a gyakorlás során nehezen kezelhető érzések, gondolatok, testérzetek jelentkeznek vagy kérdésük merül fel a témával kapcsolatban.

Földeléses technikák felfokozott érzelmi állapotban

Kapcsolódjunk az itt és most-hoz, hozzuk a figyelmünket tudatosan a jelen pillanatba! A légzéssel segítjük ezt a folyamatot úgy, hogy a kilégzést tudatosan lelassítjuk. Szemünket tartsuk nyitva és figyeljünk meg tudatosan és aprólékosan mindent, ami a testünkben zajlik és a környezetünkben tapasztalható! Az alábbi földelési technikák listája hosszú, így érdemes saját, szűkített listát alkotni szükségleteink és lehetőségeink szerint.

  • Figyeljünk a körülöttünk lévő hangokra; ha csend van, adjunk ki hangot saját magunk (pl. dúdolás, kopogás, csettintés, taps, dobogás a lábbal)
  • Kapcsoljuk be kedvenc zenénket és kezdjünk el a zenére mozogni; (ha a tánc nem lehetséges, képzeljük el, hogy táncolunk)
  • Nevezzük meg hangosan azt, amit látunk, hallunk, tapintunk, amire gondolunk, vagy amit éppen csinálunk. Írjunk le mindent pontos részletességgel;
  • Hívjunk fel valakit telefonon, aki nyugtató hatással lehet ránk;
  • Kapcsoljunk be olyan zenét, amelyben megnyugtató, természetes hangok vannak (pl. tenger hullámzása, delfinek sípolása, szél zúgása, macska dorombolás, szerzetesek éneke, törzsi dob, stb.);
  • Olvassunk fel hangosan kedvenc gyermekkönyvünkből, regényünkből, verseskötetünkből (ha ez nincs kéznél, keressünk egy érdekes cikket vagy videót az interneten);
  • Érintsük meg testünk különböző részeit (pl. a fejünk tetejét, a homlokunkat, majd haladjunk a lábfej irányába módszeresen és lassú mozdulatokkal)
  • Végezzük el a progresszív relaxációs technikát: testrészeinket egyenként, tudatosan feszítsük meg, majd hirtelen lazítsuk el . A progresszív gyakorlatok kivitelezése nagyon egyszerű: egymás után megfeszítjük a meghatározott izomcsoportokat, rövid ideig megtartjuk a szorítást, majd az izmokat újra elengedjük. Kezdjük a kezekkel, folytassuk a karokkal, az arcizmokkal, a nyak- és váll izomzatával, a hasizmokkal, a láb izmaival, és végül a lábfejjel. Mindeközben tudatosítsuk magunkban az izmok megfeszülésének és ellazultságnak az érzetét. A test két oldalát külön-külön feszítjük és lazítjuk el. Az egész test „átmozgatása” kezdetben több időt vehet igénybe.
  • Vegyünk a kezünkbe egy kavicsot (de bármely nekünk tetsző tárgy megteszi), és szorítsuk a kavicsot tartó kezünket ökölbe. Ismételjük a folyamatot többször és lassan, miközben részletesen érzékeljük a kavics felszínét, hőmérsékletét, színét és saját izmaink tevékenységét is;
  • Vegyünk a kezünkbe egy jégkockát és engedjük, hogy elolvadjon a tenyerünkben. Közben érzékeljük a már ismert módon a testérzet minden részletét;
  • Vegyünk hideg vagy meleg zuhanyfürdőt;
  • Helyezzünk puha ruhaneműt, paplant, pokrócot az arcunkhoz. Koncentráljunk az anyag érzetére a bőrünkön.
  • Kezünkkel érzékeljük a környezetünkben található bútorok, tárgyak felszínét, hőmérsékletét, színét. A folyamat közben számoljuk meg a minket körülvelő tárgyakat;
  • Pukkantsunk ki buborékos csomagoló papírt;
  • Masszírozzuk meg halántékunkat, kezünket, hasunkat, lábunkat stb. A masszázst végezzük lassan, tudatosan és gyengéden;
  • Ha van háziállatunk, kutyánk, macskánk, símogassuk meg;
  • Igyunk hideg vagy meleg üdítő italt, miközben tudatosan érzékeljük a tevékenység minden testérzetét;
  • Szagolgassunk esszenciális olajokat;
  • Gyújtsunk illatos gyertyát;
  • Harapjunk citromba vagy lime-ba;
  • Szopogassunk mentás vagy egyéb erős ízű cukorkát;
  • Harapjunk erős paprikába, chilibe;
  • Vegyünk egy kocka csokoládét a szánkba és hagyjuk, hogy lassan olvadjon el a nyelvünkön;
  • Kapcsoljuk be kedvenc TV műsorunkat. Javaslat: jó kedvű programot keressünk, ami nem súlyosbítja szorongásos tüneteinket;
  • Fejtsünk keresztrejtvényt, oldjunk meg sudoku- vagy egyéb feladványokat; Élvezetes, kutatáson alapuló, idegrendszert fejlesztő gyakorlatokat talál ITT
  • Táncoljunk kedvenc zenénkre és tudatosan figyeljük meg testérzeteink mozgását a tükörben;
  • Nyújtóztassuk meg testünket lassan, gyengéden, minden egyes izomra hangsúlyt fektetve;
  • Azonnali stresszoldásra kipróbálhatjuk az autogén tréning rövid változatát

A stresszcsökkentéssel kapcsolatosan írt cikkeink, elméleti és gyakorlati technikák: ITT

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen bizalommal!

Kálmán Mónika

 

 

 

 

 

A stresszoldó módszerek elméleti háttere: a többrétű bolygóideg

A stresszoldó módszerek elméleti háttere: a többrétű bolygóideg

A stresszoldó technikák izgalmas elméleti háttere: a többrétű bolygóideg

A bolygóideg (Latin: nervus vagus) paraszimpatikus idegrendszerünk 80%-át teszi ki. A paraszimpatikus idegrendszer az akaratunktól független működésű szerveket behálózó vegetatív vagy autonóm idegrendszer azon része, mely a pihenésért, a regenerálódásért és a növekedésért felel. Szerepe szerint a paraszimpatikus idegrendszer fékként ellensúlyozza a szimpatikus idegrendszer készenléti, vészhelyzetben működésbe lépő, az ember túlélését szolgáló szerepét. A paraszimpatikus idegrendszer és ebben a bolygóideg működésének megértése átfogó elméleti hátteret ad az egyénre szabott, idegrendszeri sajátosságokat is figyelembe vevő stresszoldó technikák integrált alkalmazásának. 

Az emberi testben 12 páros agyideg található, melyek az agyat összekötik a test többi részével, mint például a fejjel, a nyakkal vagy a törzzsel. Néhány agyideg szenzoros információt küld az agyba a környezetünkben tapasztalható szagokról, vizuális ingerekről, ízekről és hangokról. Más agyidegek a motoros funkciókat segítik oly módon, hogy kontrollálják az izmok működését és a hormonok kiválasztásáért felelős külső- és belső elválasztású mirigyeket.

A bolygóideg olyan ideg, mely egyszerre felel a szenzoros és motoros testi funkciókért is. A latin „vagus” kifejezés bolyongót, vándorlót jelent, és azért találó névadója a bolygóidegnek, mert ez leghosszabb agyidegünk. A nervus vagus az agytörzstől egészen a végbélig hálózza át az emberi szervezetet. Az agytörzs által szabályozott fontosabb reflexek: a köhögési, a tüsszentési, a szájpadi, a garati, a szopási, a nyelési, a hányási, a nyálelválasztási, a szemhéjzárási reflexek. Sajátos agytörzsi reflexív még a rágóizmok saját reflexe, továbbá az agytörzs hálózatos állományában található két létfontosságú központi terület is: a vérkeringést szabályozó vazomotor, és a légzést vezérlő légzőközpontok rendszere. Ide kattintva megtekintheti a bolygóideg 3D illusztrációját.

 

A bolygóideg szenzoros funkciói két részre oszthatóak:
  • szomatikus, azaz testi komponens:  A bőrön és az izmokban tapasztalható testérzetek.
  • zsigeri komponens: Az emberi test belső szerveiben lezajló érzetek.

A bolygóideg szenzoros funkciói az alábbiak:

  • testi információt juttat a fül mögötti bőrterületre, a fülcsatorna külső részéhez és a torok bizonyos területeire
  • zsigeri információt szállít a garat, a gége, a tüdő, a szív és az emésztésért felelős tápcsatornába, gyomorba és bélrendszerbe
  • a nyelvgyökön érzékelhető ízérzékelésben is kisebb szerepet játszik

A bolygóideg motoros funkciói:

  • stimulálja az izmokat a garatban, a gégében és a puha szájpadlásban
  • aktiválja a szívizmokat, és szükség esetén csökkenti a szívritmust, melynek különösen fontos szerepe van a relaxációban
  • stimulálja az önkéntelen (perisztaltikus) összehúzódásokat a nyelőcsőben, a gyomorban és a bélrendszer bizonyos területein, amelyek a tápanyag mozgatásáért felelnek a tápcsatornában 

Az Integratív Terápiás Térben integrált módon alkalmazzuk a szomato-módszereket, melyek elméleti és gyakorlati hátterét honlapunkon egyre bővülő cikkek formájában ismertetjük. A testfókuszú, stresszoldó, relaxációt segítő technikák egyik legfontosabb hátterének tartjuk a bolygóideg elméletet, melynek ismerete lehetővé teszi az egyénre szabott gyakorlatok alkalmazását. 

Háromrészes idegrendszer: a többrétű bolygóideg szerepe

A Dr. Stephen Porges által kidolgozott bolygóideg elmélet előtt idegrendszerünket az egymás hatásait ellentételező szimpatikus és a paraszimpatikus részek működéseként írták le, ahol a nagyobb aktivitási fok csökkent testi relaxációt jelentett, a fokozott pihenés pedig alacsonyabb aktivitási szintet jelölt. A polyvagal (poly- többrétű bolygóideg) elmélet szerint létezik azonban egy harmadik idegrendszeri válaszrepertoár, melyet Porges személyközi (emberi) kapcsolódás rendszernek  (social, interpersonal engagement system) nevez, és amely az emberre egyedül jellemző módon felel a dinamikus egyensúly fenntartásáért úgy, hogy egyszerre ötvözi az idegrendszeri aktivitást és a nyugtatást. Az idegrendszer további két része lehetővé teszi, hogy a túlélést veszélyeztető szituációkat kezeljük: a szimpatikus idegrendszeri válaszok a harc vagy a menekülés (fight, flight), míg a paraszimpatikus idegrendszeri reakciók a lefagyás vagy ájulás (freeze, faint) szabályozásával. /További cikkünk a témában: ITT/

Ezeket kiegészítve a személyközi kapcsolódást elősegítő idegrendszer lehetővé teszi a társas kapcsolatok kialakítását és a bennük való eligazodást. Ennek alapja az, hogy biztonságban érezhessük magunkat és a készenléti, veszélyt sejtő szimpatikus válaszreakciókat kontrollálhassuk. A többrétű bolygóideg elmélet szerint a lefagyás és ájulás a vagus ideg hátsó (dorsális) ágában zajlik, mely érzetre olyan, mintha izmaink hirtelen elfáradnának vagy mintha a fejünkbe nem jutna elegendő vér, és ennek nyomán enyhe szédülést észlelnénk. Amikor a dorsális bolygóideg „lekapcsolja” a testet, lefagyunk, beáll a mozdulatlanság vagy a disszociáció (a tudatos érzékelés megszakadása). A hátsó bolygóideg aktiválódása a rekeszizom alatti, emésztési területekre hat leginkább, melynek stressz során tapasztalható testérzetei legtöbbünk számára ismerősek: gyomorgörcs, hasmenés, alhasi fájdalmak, stb.

A bolygóideg elülső része (ventrális) szabályozza a rekeszizom feletti területeket és szolgálja a személyközi kapcsolódás rendszerét. A ventrális rész az, amely a külvilágból érkező jelek szerint tompítja a test készenléti, állandó reakcióra kész állapotát. A tompítás azonban nem nyomja el a természetes, optimális mértékű készenlétet, mely a túlélésünket szolgálja. Különlegesség, hogy a ventrális bolygóidegi szakasz néhány milliszekundum alatt aktiválódik, míg a szimpatikus aktiválás másodperceket vehet igénybe. A testnek a szimpatikus idegrendszeri „harcolj vagy üss” állapotból, mely a stresszhormonok ugrásszerű növekvésével is jár,  10-20 percre van szüksége ahhoz, hogy nyugalmi állapotba kerüljön, azonban a ventrális reakció során csökken a stresszhormon válaszreakció, és lényegesen rövidebb időre van szükség a nyugalom visszanyeréséhez. 

A bolygóideg elmélet alátámasztja a testtudatosságot fejlesztő technikák, mint a mindfulness alapú stresszcsökkentés, a bodywork, a Levine-féle Somatic Experiencing  vagy a fókuszolás hatásait. Ezen stresszkezelő technikák és gyakorlatok a testből kiindulva segítik a stresszel telített készenléti állapot és a lefagyás válaszreakcióinak idegrendszeri átírását. Az integráltan alkalmazott testfókuszú vagy szomato-technikák lehetővé teszik a testérzetek pontos megfigyelését, értelmezését és ezáltal a testérzetekhez rendelt idegrendszeri pályák újrahuzalozását.

A folyamat eredményeként a test és az elme megnyugszik, lecsendesedik, míg a növekvő biztonságérzet által az ember élete örömtelibb, ő maga pedig nyitottabb lesz tapasztalatai iránt. Ezzel párhuzamosan a testi és pszichés panaszok enyhülnek, javul a memória, az alvás és a libidó minősége is.

Stresszoldásra ajánljuk: https://integrativterapiaster.hu/category/stressz/

Ajánlott irodalom angol nyelven: https://www.stephenporges.com/

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen bizalommal!

Kálmán Mónika

 

 

 

 

 

Gyászfeldolgozás: hogyan segíthetjük gyászoló embertársainkat?

Gyászfeldolgozás: hogyan segíthetjük gyászoló embertársainkat?

Gyászfeldolgozás: hogyan segítsük gyászoló embertársunkat?

Tájékozódjon hiteles forrásból a gyász folyamatával kapcsolatban!

Nem létezik helyes vagy helytelen gyászolási forma. A gyász folyamata nem kiszámítható szakaszokban történik, hanem sokkal inkább hullámzó természetű, elemi erejű változásokból, nehezebb és könnyebb pillanatokból áll. Mindannyiunk tapasztalata egyedi, így mindannyian a ránk jellemző módon gyászolunk. Ha gyászoló szerettünkkel beszélgetünk, ne próbáljuk semmilyen módon éreztetni vele, hogy gyásza valamilyen forgatókönyv szerint „kellene”, hogy történjen.

Nem állítjuk, hogy a gyász nem járhat szélsőséges érzelmi viharokkal és viselkedési formákkal. Gyakori az erős bűntudat, düh, kétségbeesés és félelem érzése is a veszteség után. A gyászoló gyakran kelthet aggodalmat életben maradt szeretteiben, barátaiban, vagy sírhat vigasztalanul órákon keresztül. A legnagyobb ajándék, amit adhatunk, hogy biztosítjuk a gyászolót azzal kapcsolatban, hogy gyászreakciója elfogadott és nem ítélkezünk felette. Amennyiben a viselkedés önsértő jelleget ölt, esetleg a gyászolót foglalkoztatja az öngyilkosság gondolata, fontos, hogy a gyászoló szakemberhez forduljon, aki segíti őt és a környezetében élőket is a tünetek megértésében. Kék-vonal azonnali lelkisegélyért: 116-111

A gyásznak nincs szavatossági ideje.  A gyászkísérők tapasztalatai szerint legtöbb embertársunk gyásza másfél-két évig intenzívebben zajlik. Fontos, hogy ne vegyük ezt készpénznek és semmiképpen ne éreztessük a gyászolóval, hogy gyászfolyamata elüt a „megszokottól”, ha hosszabban vagy rövidebben éli meg a gyász intenzív időszakát. A gyász komplikált érzéseket hoz elő, és sok esetben az intenzitás csökkenése arra utalhat, hogy a gyászoló védekezik a nehéz érzések ellen, hiszen tovább kell vinnie az életét, helyt kell állnia a munkájában, a családjában. Tehát az ítélkezés, még a jóakaratú is, késleltetheti a veszteség feldolgozását!

Mit mondjak?

A legtöbben azzal kapcsolatban szorongunk, hogy mit is „kéne” vagy lehetne mondani a gyászolónak. Azonban sokszor a legtöbb, amit adhatunk, az az értő és érző figyelem és meghallgatás. Gyakran előfordul, hogy tapintatból és tehetetlenségünkben tabusítjuk a halál és a gyász tényét vagy témát váltunk, amikor elbizonytalanodunk, sőt teljes mértékben elkerüljük a gyászolót. Természetesen érthető az elzárkózás, hiszen saját halálunk és szeretteink elvesztésének gondolata ijesztő és szorongást keltő élmény, azonban a gyászolónak szüksége van támaszra, törődésre, odafigyelésre. Amennyiben nem tudjuk támogatni a gyászolót, bevonható gyászkísérő szakember, aki segít a rendkívüli terhek cipelésében.

Hogyan hallgassam meg a gyászolót?

Soha ne erőltessük, hogy a gyászoló megnyíljon a gyásszal kapcsolatban! Amikor azonban készen áll a beszélgetésre, fogadjuk őszintén és nyitottan mondanivalóját!  Tapintatosan megkérdezhetjük a gyászolót, hogy szeretne-e beszélgetni az érzéseiről és a tapasztalatairól. Mi magunk pedig akkor adhatjuk a legtöbbet, ha jelen vagyunk.

Nevezze nevén a dolgokat! Sokszor tapintatból körbeírjuk, eufemizáljuk a halált, azonban a gyászolók és a gyászkísérők tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a halál megtörténtének elismerése és a dolgok nevén nevezése segíti a gyászfolyamatot. Kerüljük az ilyen és hasonló kifejezéseket: „elköltözött”, „elszenderült”, „jobb létre szenderült”, „itt hagyott minket”, stb.! Helyette használjuk a „halott”, a „meghalt” vagy „elhunyt” szavakat, még akkor is, ha nehéz!

Fejezze ki együttérzését!  Például: “Sajnálom, hogy ilyen nehézségben van részed.” „Szívből sajnálom, hogy meghalt a férjed/feleséged.”

Hagyja beszélni a gyászolót  a haláleset körülményeiről! A gyászolónak igénye lehet arra, hogy újra és újra, akár részletesen ismételje el a haláleset részleteit. Ez nem morbid jelenség, hanem a gyászfeldolgozás természetes része. Legyünk türelmesek és legyünk tisztában azzal, hogy ezzel segítjük a veszteségfeldolgozás folyamatát!

Kérdezze meg, hogy a gyászoló éppen hogyan érzi magát! A gyász nem kiszámítható módon folyik, ezért az érzelmeink gyorsan változhatnak. A gyászolót segítő ezért nem tudhatja előre, hogy a gyászoló éppen hogyan érzi magát. Bizonyos esetekben segítheti a gyászolót, ha saját gyászélményünkről mesélünk neki, azonban tartózkodjunk attól a kifejezéstől, hogy „pontosan tudom, min mész keresztül”. Emlékezzünk rá, hogy a gyász egyedi tapasztalás, és bár osztozunk a fájdalomban, mégsem ugyanúgy érzünk az elhunyttal kapcsolatban. Jusson eszünkbe, hogy a fájdalom mindig abszolút, soha sem relatív, és így nem összehasonlítható vagy rangsorolható!

Legyen elfogadó az érzelmi változásokkal kapcsolatban! Éreztesse a gyászolóval, hogy rendben van, ha sírva fakad, dühös lesz vagy összeomlik! Ne próbálja előírni, hogy a gyászoló hogyan érezze magát! A gyász rendkívüli érzelmi hullámzással járhat, és a gyászolót az segíti, ha érzelmeit szabadon élheti meg kritika, vita és ítélet nélkül.

Legyen őszinte!  Ne próbálja minimalizálni a veszteséget, ne ajánljon leegyszerűsített megoldásokat vagy kéretlen tanácsot! Sokkal hasznosabb, ha beismerjük: „Nem vagyok biztos benne, hogy mit is mondjak vagy hogyan segítsek, de itt vagyok.”

Nem szükséges beszélni, ülhetnek csendben is. Sokszor az jelent segítséget, ha csendben osztozunk a fájdalomban és nem szólunk egy szót sem. A gyászolónak jól eshet az ölelés vagy ha megfogjuk a kezét.

Igény szerint ajánljon fel praktikus segítséget! Lehet, hogy a gyászolónak az segít, ha a temetéssel kapcsolatos ügyintézésben kivesszük a részünket vagy megfőzzük az ebédet.  Ne becsüljük alá a hasonló segítségnyújtás erejét!

Kerülje a következő kifejezéseket!

“Ez volt Isten terve.”, „Annyi mindenért lehetsz hálás, koncentrálj arra!” „Már jobb helyen van (a halott).” „Lépj tovább, éld az életed!” „Ezt kéne csinálnod, hogy jobban legyél.” Gyászoló embertársaink és a gyászt kísérő segítők elmondása alapján a fenti és hasonló természetű kifejezések dühöt, értetlenséget és végtelen szomorúságot váltanak ki a gyászolóból. A gyászoló lojális az elhunythoz, akivel kapcsolata nem szűnik meg a halál tényével, így lehetetlen elvárni tőle, hogy a jövőt tervezze vagy hirtelen elfogadja a halál tényét és az űrt, ami a gyásszal keletkezik benne. Tiszteljük tehát a gyászoló érzéseit, gondolatait és folyamatát!

Forrás: American Hospice Foundation (Amerikai Hospice Alapítvány)

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen bizalommal!

Kálmán Mónika

 

 

 

 

 

Autogén tréning: stresszoldás egyéni problémákra

Autogén tréning: stresszoldás egyéni problémákra

Autogén tréning stresszoldás egyéni helyzetekben

Az autogén tréning stresszoldás jótékony hatása rendszeres, napi 2-3 ismétléssel gyorsan érzékelhetővé válik. Az autogén szó görög eredetű (autos=ön, genos=származik). Tehát arra utal, hogy valami saját magunkból, saját bensőnkből ered. A tréning pedig annyit tesz, hogy a gyakorlónak minden nap szükséges ismételnie, egyébként sajnos semmi nem változik.

Az Integratív Terápiás Térben integrált módon alkalmazzuk a szomato-módszereket, melyek elméleti és gyakorlati hátterét honlapunkon egyre bővülő cikkek formájában ismertetjük. Az alább leírt technikát önsegítésre is használhatják, azonban fontos hangsúlyozni, hogy érdemes szakemberrel konzultálni abban az esetben, ha a gyakorlás során nehezen kezelhető érzések, gondolatok, testérzetek jelentkeznek vagy kérdésük merül fel a témával kapcsolatban. Az autogén tréning önálló használata káros pszichiátriai kezelés alatt álló embereknek.

Nem vagyunk egyformák, hiszen élményeink is különböznek, így az AT gyakorlás során is egyediek lehetnek a tapasztalataink.

Az autogén tréning gyakorlatok egyénre szabott menete

Az autogén tréning hosszú változata 6 standard szakaszból áll. Az önálló szakaszok egymásra épülnek és végül egy egészet alkotnak. A hat standard formula alapos begyakorlásával számos stresszalapú tünet és probléma kezelhetővé válik vagy teljesen megszűnik. Mindazonáltal az autogén tréning lehetőséget kínál további, egészen egyedi problémák megoldására is. A gyakorló ezzel rendszeres tréningjének személyes jelleget ad úgy, hogy önszabályozó formulákat alkot ösztönzések, beállítások vagy utasítások formájában. Az új, egyénre szabott formulát először próbaképpen építjük be a gyakorlásba, kétszer-háromszor ismételve, több héten keresztül. Ellenállás esetén ne sajnáljuk elvetni az egészet és keressünk új formulát a következő módon: alkossunk elváró jellegű mondatot, melynek adjunk pozitív kicsengést (ne legyen tagadó mondat), mely rövid, világos, egyértelmű, esetleg humoros és mindenképpen önkritikától mentes.

Javaslatok a formulákhoz

Külső zajok esetén: A zajok teljesen közömbösek.

Döntésképesség javításához: Egyiket a másik után. Mindig lassacskán előre. Először a kellemetlent.

Rendetlenség legyőzése: Az íróasztalt rendbe teszem. (az íróasztal helyére bármilyen szó kerülhet) A levelet megírom. Képes vagyok kidobni.

Motiváció, bizakodás: A rendszeres gyakorlás minden helyzetben nyugalmat és önbizalmat hoz. Ha bizakodom, jóra jutok. Derűsen és bizakodva jó útra juthatok.

Nagyobb önbizalom elérése: Én vagyok én. Tudom, mire vagyok képes. Tudom, mit akarok. Érvényesülök. Átjutok rajta. (itt konkrét dologgal helyettesíthetünk: pl. Átjutok a vizsgán.) Tudok nemet mondani. Vigyázat, megteszem! Ismerem a korlátaimat és figyelek rájuk. Belsőleg szabad vagyok.

Tanulási nehézségek és vizsgadrukk: Amit tanultam, megmarad. Mindent, amit elolvastam, használni tudok. Emlékezetem megőrzi. Nyugodtan és higgadtan (összeszedetten) dolgozom. A vizsga és a vizsgáztató egészen közömbösek. Folyamatosan és szabadon írok/beszélek.

Lámpaláz: Belőlem szól. A színpadon/a pódiumon/az értekezleten/a konferencián higgadt és szabad vagyok. Szeretem a közönségemet. Kotta nélkül játszom.

Elpirulás: Vállam-nyakam kellemesen meleg.

Lábizzadás: Lábam meleg. Tenyérizzadás: Kezem meleg és száraz.

Szorongás, depresszió: Belsőleg szabad vagyok. Nyugodt vagyok, mentes kínzó gondolatoktól. A jót meglátom és örülök az életnek. Megtalálom magamban a nyugalmat. Elengedem magam.

Alvászavar: A pihenés fontos -az alvás közömbös.

Függőségek kontrollálása. Nincs szükségem alkoholra/drogra/édességre.

Javaslatok szerv-specifikus formulákhoz

Allergia: Az orrom és szemem nyálkahártyája kellemesen hűvös.

Vizelettartás: Hólyagom területe kellemesen meleg.

Vaginizmus: A hasam kellemesen meleg.

Az autogén tréning hosszú változatát és a gyakorláshoz szükséges tudnivalókat ITT találják. Az autogén gyakorlatok rövid változatát hirtelen stresszhelyzet vagy felfrissülés céljából ITT találják.

Amennyiben további kérdése merül fel a témával kapcsolatban, vagy segítségre van szüksége, keressen bizalommal! Kálmán Mónika

 

 

 

 

Azonnali stresszoldásra vagy felfrissülésre ajánljuk a rövid autogén tréning gyakorlatokat.

Ajánlott irodalom: ITT

Jó gyakorlást kívánok!

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen bizalommal!

Kálmán Mónika