A kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia

Szerző: | aug 21, 2020 | egyéb kategória, mindfulness, stressz

Kognitív viselkedésterápia, azaz Cognitive Behaviour Therapy (CBT)

A kognitív viselkedésterápia egy, az egyéb pszichoterápiás módszereknél rövidebb, strukturált technika. A gondolataink, alapbeállítódásaink módosításával segít megváltoztatni azokat a viselkedéseket, amelyek valamiért nemkívánatosak vagy elviselhetetlenek számunkra. A terápiát a terápiába érkező egyedi, specifikus tüneteire, közösen alakítjuk ki. Az ülések folyamatos, aktív részvételt követelnek, ahol a kliensre sok, a terápiás ülésen kívüli elvégzendő feladat is vár.

A módszer alapja a tudatosítás: a terápia alatt közösen feltérképezzük az érzelmi tünetek hátterében található negatív gondolatokat és azok eredetét (konceptualizálás). A terápia fő célja, hogy a gátló vagy a tünetek kialakulásához vezető gondolatokat egyre jobban a valóságos környezethez alakítsuk vagy egy reálisabb formában fogalmazzuk újra őket. A terápia erős hangsúlyt helyez a gondolatainkhoz társuló érzelmi és testi reakciókra, és ezek viselkedéses kimenetelére, mivel ez a négy terület egymással szoros kölcsönhatásban áll, ezért bármelyik részen változtatunk, az hatással lesz a testi/ lelki felépítésünk minden összetevőjére is.

A gondolatok tudatos kontrolljával az érzelmi és viselkedési tünetek mérséklődnek, így az életminőség folyamatosan javul.

Milyen képességeink fejlődnek a CBT-terápia során?

  • képesek leszünk a problémák hatékonyabb azonosítására, körülhatárolására
  • ráébredhetünk az automatikusan felbukkanó negatív tartalmú gondolatainkra, majd ezeket átalakíthatjuk a szituációnak/ környezetnek megfelelőbbé
  • tesztelhetjük negatív beállítódásaink helyességét- ez épp illeszkedik-e a szituációhoz/ környezethez, vagy korábbi tapasztalataink vezettek ide
  • jobban átláthatjuk a környezetünkben élők viselkedését és motivációit
  • megérthetjük, hogy korábbi tapasztalataink hogyan befolyásolják jelenlegi érzéseinket és viselkedésünket
  • számunkra reális, elérhető célokat találhatunk
  • fejleszthetjük pozitív gondolkodásunkat, ezzel csökken a mindennapi stressz megélése

Milyen problémák esetén ajánlott?

A kognitív viselkedésterápia bizonyos problémák esetén a leghatékonyabbnak bizonyuló pszichoterápiás módszer. Hatékonyan javítja a stresszhelyzetek kezelését, fejleszti a problémás interperszonális kapcsolatokban való részvételt, emellett segíti a gyász- vagy egyéb veszteségek, például szakítás vagy elbocsátás feldolgozását. Segít az életmódváltásban, új étkezési-, sportolási szokások kialakításában, hatékonyan csökkenti a halogatást.

A tudományos vizsgálatok eredményei alapján a hangulatzavarok– például major depresszió, szorongásos zavarok- fóbiák, PTSD, generalizált szorongás, függőségek, evészavarok és számos egyéb mentális zavar esetében ezzel a technikával tartós javulás érhető el.

Amennyiben kérdése van a kognitív viselkedésterápiával kapcsolatban vagy segítségre van szüksége, keressen bizalommal!

Balázs Tünde klinikai szakpszichológus

Egyéb írásaink a kognitív viselkedésterápiáról ITT

 

 

Jacobson-féle progresszív relaxáció

Jacobson-féle progresszív relaxáció

Szerző: | júl 13, 2020 | egyéb kategória, mindfulness, önismeret, stressz, személyiségfejlesztés

Jacobson-féle progresszív relaxáció: stressz- és szorongáscsökkentés

A Jacobson-féle progresszív relaxáció egyszerű elven alapszik és alkalmas arra, hogy bárki végezhesse, aki szeretné az életünket átható stresszt hatékonyabban kezelni. A módszer lényege: izmainkat akaratlagosan elengedjük, majd újra megfeszítjük őket, melynek hatására izmaink mélyen ellazult állapotába kerülnek. Ezt az egyszerű jelenséget Edmund Jacobson amerikai orvos fedezte fel a tartós feszültség oldására, melynek kialakulásáért a stressz és a stressz által beindított testi folyamatok felelnek. A progresszív izomlazítást pszichoszomatikus megbetegedések megelőzésére és kezelésére is alkalmazzák, amelyek tartós pszichés nyomás következtében alakulnak ki. Ide tartoznak pl. a vérnyomás problémák, a hát-, illetve fejfájás. A módszer segítségével pozitívan befolyásolhatók az olyan pszichés problémák is, mint amilyen a pánikbetegség, az alvászavar vagy a depresszió.

Ahogyan a tudatos légzésmegfigyelés és a mindfulness-alapú stresszoldó gyakorlatok is pozitív irányban befolyásolják érzelmeinket, úgy az izmok tudatos ellazítása is alkalmas arra, hogy megnyugvást hozzon a testnek és lecsillapítsa áramló gondolatainkat. Az alábbiakban ismertetjük a progresszív relaxáció lépéseit, melynek teljes kivitelezése körülbelül 10-15 percet vesz igénybe, és ajánlatos naponta elvégezni, lehetőleg az esti lefekvéskor.

Az Integratív Terápiás Térben integrált módon alkalmazzuk a szomato-módszereket, melyek elméleti és gyakorlati hátterét honlapunkon egyre bővülő cikkek formájában ismertetjük. Az alább leírt technikát önsegítésre is használhatják, azonban fontos hangsúlyozni, hogy érdemes szakemberrel konzultálni abban az esetben, ha a gyakorlás során nehezen kezelhető érzések, gondolatok, testérzetek jelentkeznek vagy kérdésük merül fel a témával kapcsolatban.

  1. Mielőtt nekilátunk a gyakorlatnak, mozogjunk néhány percig! Adjuk meg testünknek a lehetőséget, hogy megszabaduljon az esetleges izomgörcsöktől: gyengéden rázzuk meg végtagjainkat!
  2. Üljünk le egy kényelmes székbe! A karokat helyezzük el a test mellett, laza tartásban! Tenyerünket fordítsuk lefelé, lábunkat nyújt­suk ki! Ügyeljünk arra, hogy lábunk ne fázzon, ha szükségesnek érezzük, húzzunk zoknit!
  3. Balkezesek a bal oldallal kezdjék, a kétkezesek pedig azzal az oldallal, amelyiket gyakrabban használják! Ha az izomrelaxációt elalvás előtt, az ágyban végezzük, a gyakorlat megkezdése előtt oltsuk el a lámpát és kapcsoljuk ki a telefont!
  4. Hunyjuk le a szemünket és nyugodt ritmusban szívjuk be, majd fújjuk ki háromszor a levegőt. A kifújást tudatosan lassítsuk le, hogy ezzel is segítsük az ellazulást! A negyedik levegővételnél szorítsuk ökölbe a jobb kezünket és karunkat (balkezesek a balt), koncentráljunk a szorításra, és ha lehet, fokozzuk még tovább! Tartsuk a kéz és a kar izmait megfeszítve körülbelül 3 másodpercig, majd erőteljes kilégzés után lazítsuk el ismét! Érzékeljük, hogy a kezünk és karunk egészen laza és lassan oldódik benne a feszültség!
  5. Ismételjük a folyamatot a bal kézzel és karral is! 
  6. Megint lélegezzünk háromszor be, majd ki! Most mindkét kezünket szorítsuk ökölbe! Fokozzuk a szorítást a maximumig és tartsuk így 3 másodpercig. Ezután lazítsuk el teljesen mindkét kezünket és karunkat, és érzékeljük, ahogyan oldódik az izomfeszültség!
  7. Újabb három be- és kilégzés után feszítsük meg a jobb lábunkat és lábfejünket (balkezesek a bal lábat és lábfejet)! Érzékeljük, ahogy az izmok megfeszülnek és fokozzuk maximumig a feszítés! Maradjunk így 3 másodpercig, majd lazítsuk el az izmokat! Érzékeljük és tudatosítsuk, ahogy lassan min­den feszültség eltávozik a lábizmokból!
  8. Ismételjük a folyamatot a másik lábfejjel és lábbal is!
  9. Ismételjük a folyamatot mindkét láb egyszerre történő feszítésével és lazításával!
  10. Lélegezzünk háromszor nyugodtan be, majd ki! Miközben érzékeljük, hogy végtagjaink ellazultak és jólesően elnehezedtek, összpontosítsunk az arcizmainkra! Feszítsük meg arcizmainkat: először szorítsuk össze mindkét szemhéjun­kat, ráncoljuk a homlokunkat, húzzuk felfelé a szánk mindkét szegletét és szorítsuk össze erősen a fogainkat. A szorításból ne hagyjuk ki a nyelvizmot sem! Tartsuk megfeszítve az izmokat 3 másodpercig, majd lazítsuk el őket! Érzékeljük, ahogy a feszültségmentes állapot szétárad a testünkben!
  11. Lélegezzünk ismét háromszor nyugodtan be, majd ki! Fordítsuk figyel­münket a nyak- és hátizmainkra! Szorítsuk össze a lapockáinkat, majd egész testünket nyomjuk a szék vagy padló irányába! Fokozzuk az izmok feszességét és tartsuk meg a feszes testtartást 3 másodpercig! Ezután lazítsuk el az izmokat, és élvez­zük, ahogy a nyak- és hátizmaink ellazulnak!
  12. Lélegezzünk ismét háromszor be, majd ki!  Befeje­zéseként szorítsuk ökölbe mindkét kezünket és számol­junk visszafelé öttől nulláig!
  13. Nyissuk ki a szemünket és pihenjünk még 10 percig (vagy tovább)! Ha a progresszív relaxációt elalvást segítő céllal végeztük, jó pihenést és kellemes alvást kívánok! Ha a relaxáció után további teendői vannak, akkor érdemes átmozgatnunk izmainkat, mielőtt felkelünk.

A gyakorlat végezhető álló-, ülő- és fekvő helyzetben is, valamint úgy, hogy a talptól indulva, a fejtető fele haladva feszítjük meg a testrészeket. 

Jó gyakorlást kívánok!

A stresszcsökkentéssel kapcsolatosan írt további cikkeink, elméleti és gyakorlati technikák: ITT

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen bizalommal!

Kálmán Mónika

Kép illusztráció: Rieke Meima festménye, címe: Letting Go (Elengedés)

 

 

 

 

Kognitív terápia otthon: módszerek

Kognitív terápia otthon: módszerek

Szerző: | júl 13, 2020 | egyéb kategória, kognitív viselkedésterápia, online lelki segítség, stressz

Kognitív terápia online és személyesen: gyakran alkalmazott módszerek

A kognitív terápia szemlélete azt hangsúlyozza, hogy a mód, ahogyan eseményekre, szituációkra reagálunk, saját értelmezésünk függvénye és nem az események egyenes következménye. Azáltal, hogy tudatosítjuk, újraértelmezzük korábbi, kevésbé adaptív nézeteinket és alternatív látásmódot, új perspektívát vagy reagálási mintákat próbálunk ki, jobban sikerülhet a kommunikáció, a problémamegoldás, a stresszkezelés az élet különböző területein. A kognitív viselkedésterápia során megtanuljuk felfedezni és kezelni azokat a kognitív torzításokat, amelyek negatívan befolyásolják az érzéseink mentén megjelenő gondolatainkat és kihatnak általános életminőségünkre. A kognitív viselkedésterápia nem a betegségtudatra koncentrál, hanem a mindannyiunkban megtalálható erőforrásokra és megoldásokra összpontosít.

Cognitio (Latin szó), jelentése: megismerés. A kognitív pszichológia az emberi megismerést és az információfeldolgozást vizsgáló tudomány. A világról alkotott belső megismerési és élményfeldolgozási modelljeinket kutatja.

A kognitív viselkedésterápia eszközeit használjuk a coachingban, ilyenkor kognitív viselkedésterápiás vagy CBT (Cognitive Behaviour Therapy) coachingról beszélünk. A kognitív coaching folyamat állhat akár 1 coaching ülésből (rövid/brief coaching), amely során, ideális esetben, a kliens hozzáállásában olyan perspektívaváltozás megy végbe, amely őt a megfelelő megértéshez juttatja a kívánt viselkedés begyakorlásához és végül eléréséhez. Általában azonban 6-10 coaching üléssel lehet számolni, melyek során lényeges változás érhető el a kliens gondolkodásában és viselkedésében. A CBT coaching ülések közötti körülbelül 2 hét arra szolgál, hogy a kliens az ülésen kapott, célorientált otthoni feladat elvégzésével közelebb kerüljön a céljához. A coaching vége akkor következik be, amikor a kliens a coach támogatása nélkül is eléri a kívánt célt és képes fenntartani a cél elérését szolgáló viselkedést. A kognitív coach nem tanácsot ad, hanem egy elkötelezett, együttműködő folyamaton trénerként  segíti az egyén biztonságos változását. A kognitív coaching Skype-on vagy más online platformon folyik, rugalmas, előre egyeztetett időpontban. 

Kognitív viselkedésterápiára akkor van szükség, ha betegségről beszélünk. Ilyen betegségek lehetnek: fóbia, kényszeres viselkedés, impulzus kontrollzavarok, kóros szokások, evészavar, tic, gyermekkori magatartászavar (beszédzavar, enuresis, hiperkinetikus zavar), szorongás és depresszió. Ezekben az esetekben klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta foglalkozik a klienssel.

A kliens kulcsot kap saját gondolatai, érzelmei vizsgálatához, megértéséhez és átkeretezéséhez, egy szóval saját maga segítőjévé válik.

A kognitív terápia gyakran alkalmazott módszerei

  1. Gyűjtsön legalább 10 negatív automatikus gondolatot (NAG) magával vagy mással kapcsolatban! A legtöbbünknek ismerős mondatokról van szó, hiszen vagy saját magunk vagy a környezetünk gyakran alkalmazza őket. Általában ítélő, általánosító, fekete-fehér vagy szélsőséges gondolatokról van szó, melyek szubjektívek, torzítják az éppen megélt helyzetről alakuló képünket, azonban mégis maguktól értetődőnek, sőt sokszor megkérdőjelezhetetlennek tűnhetnek. A lista írása közben vizsgáljuk meg érzéseinket, sőt a testünkben tapasztalható érzeteket is! (a testérzetek tudatosításához segítséget ITT talál)
  2. Alapvető hiedelmek azonosítása az előbbi lista alapján. Rajzoljon három oszlopot: az első oszlop címe Korai emlék, a második oszlopé Jelenlegi félelem, a harmadiké pedig Mögöttes hiedelem. Példa: Korai emlék: Az első osztályos tanárom nevetségessé tett. Jelenlegi félelem: Félek az egyetemi professzorom megszégyenítésétől. Mögöttes hiedelem: A felettem hatalommal rendelkezők meg fognak alázni. Ez az eljárás segít felismerni, hogy múltbéli emlékeink miként okoznak nehézséget a jelenben. Az előző (negatív automatikus gondolatok) gyakorlattal összekapcsolva lehetőséget kapunk arra, hogy sorra vegyük jelenkori élethelyzeteinket, a hozzájuk fűződő negatív gondolatainkat, érzéseinket, majd megtaláljuk a kapcsot a múltbeli hiedelmeink és mostani reakcióink, automatikus gondolataink között.  
  3. Hol van ebben logika? Mi a bizonyíték? Ismét rajzoljon három oszlopot: az első címe Időpont/esemény, a másodiké Értelmezés, a harmadiké Torzítás. Példa: Esemény: Séta közben alaposan megnézett egy idegen, aki épp egy autóból szállt ki., Értelmezés: Sebezhető vagyok. Szeretne bajt okozni nekem. Bárhová megyek, mindenhol veszélyben vagyok. Torzítás: Önkényes, nem logikus következtetés és túláltalánosítás (mindig-soha). Ennek a gyakorlatnak a segítségével felismerhetővé válik a következtetések torzítása és begyakorolható lesz a végzetes következményt jósoló ítélet helyett egy semlegesebb, kívülről történő szemléletmód.

Kapcsolódós cikkeink stresszcsökkentés, szorongás témában: elméleti és gyakorlati technikák: ITT (autogén tréning, szomato-módszerek, kopogtatás, NLP)

Kapcsolódó cikkeink kognitív terápia témában: ITT

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen minket bizalommal!

Kálmán Mónika CBT coach és Balázs Tünde klinikai szakpszichológus

 

 

 

 

 

Kognitív viselkedésterápia online

Kognitív viselkedésterápia online

Szerző: | júl 13, 2020 | egyéb kategória, kognitív viselkedésterápia, online lelki segítség, stressz

Kognitív viselkedésterápia online: coaching vagy pszichoterápia

A kognitív viselkedésterápia (online) szemlélete azt hangsúlyozza, hogy a mód, ahogyan eseményekre, szituációkra reagálunk, saját értelmezésünk függvénye és nem az események egyenes következménye. Azáltal, hogy tudatosítjuk, újraértelmezzük korábbi, kevésbé adaptív nézeteinket és alternatív látásmódot, új perspektívát vagy reagálási mintákat próbálunk ki, jobban sikerülhet a kommunikáció, a problémamegoldás, a stresszkezelés az élet különböző területein.

A kognitív viselkedésterápia során megtanuljuk felfedezni és kezelni azokat a kognitív torzításokat, amelyek negatívan befolyásolják az érzéseink mentén megjelenő gondolatainkat és kihatnak általános életminőségünkre. A kognitív viselkedésterápia nem a betegségtudatra koncentrál, hanem a mindannyiunkban megtalálható erőforrásokra és megoldásokra összpontosít.

A kliens kulcsot kap saját gondolatai, érzelmei vizsgálatához, megértéséhez és átkeretezéséhez, egy szóval, saját maga segítőjévé válik.

Az online folyamat menete

A kognitív viselkedésterápia eszközeit használjuk a coachingban, ilyenkor kognitív viselkedésterápiás vagy CBT (Cognitive Behaviour Therapy) coachingról beszélünk. A kognitív coaching folyamat állhat akár 1 coaching ülésből (rövid/brief coaching), amely során, ideális esetben, a kliens hozzáállásában olyan perspektívaváltozás megy végbe, amely őt a megfelelő megértéshez juttatja a kívánt viselkedés begyakorlásához és végül eléréséhez. Általában azonban 6-10 coaching üléssel lehet számolni, melyek során lényeges változás érhető el a kliens gondolkodásában és viselkedésében. A CBT coaching ülések közötti körülbelül 2 hét arra szolgál, hogy a kliens az ülésen kapott, célorientált otthoni feladat elvégzésével közelebb kerüljön a céljához. A coaching vége akkor következik be, amikor a kliens a coach támogatása nélkül is eléri a kívánt célt és képes fenntartani a cél elérését szolgáló viselkedést. A kognitív coach nem tanácsot ad, hanem egy elkötelezett, együttműködő folyamaton trénerként  segíti az egyén biztonságos változását. A kognitív coaching Skype-on vagy más online platformon folyik, rugalmas, előre egyeztetett időpontban. 

Kognitív viselkedésterápiára akkor van szükség, ha betegségről beszélünk. Ilyen betegségek lehetnek: fóbia, kényszeres viselkedés, impulzus kontrollzavarok, kóros szokások, evészavar, tic, gyermekkori magatartászavar (beszédzavar, enuresis, hiperkinetikus zavar), szorongás és depresszió. Ezekben az esetekben klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta foglalkozik a klienssel.

Kapcsolódós cikkeink stresszcsökkentés, szorongás témában: elméleti és gyakorlati technikák: ITT (autogén tréning, szomato-módszerek, kopogtatás, NLP)

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen bizalommal!

Kálmán Mónika

 

 

 

 

 

Relaxációs technikák: stresszkezelés kopogtatással

Relaxációs technikák: stresszkezelés kopogtatással

Szerző: | júl 9, 2020 | család, mindfulness, önismeret, stressz

Relaxációs technikák: stresszkezelés kopogtatással

A relaxációs technikák stresszkezelés során használt módszerei közül a kopogtatás, más néven tapping során a testünkön található következő meridián pontokat stimuláljuk. A gyakorlat során tudatosan figyelünk a testérzeteinkre, gondolatainkra és érzéseinkre. Az alább ismertetett mozdulatokat ismételjük 10-20-szor!

A kopogtatás menete

  1. A karate ütésnek is nevezett mozdulatot úgy végezzük, hogy a bal kéz puha, párnás részét hozzáütögetjük a másik tenyerünkhöz, mintha karate ütést végeznénk. A gyakorlatot elvégezhetjük a bal és a jobb kézzel is.
  2. A fejtető ujjbeggyel történő kopogtatását gyengéden végezzük.
  3. A jobb, majd a bal szemöldök belső tövének kopogtatása szintén gyengéden történik
  4. A jobb, majd a bal szemüreg oldalsó csontján az ujjbegyeket használva, gyengéden végezzük a kopogtatást
  5. Folytatjuk a kopogtatást a szem alatti csonttal, a gyakorlatot mindkét oldalon végezhetjük. Ujjhegyével keresse meg a szem alatti csontban található kis mélyedést!
  6. Jobb kezünk ujjbegyeivel kopogtatjuk az orr alatti területet, a felső ajkak fölött
  7. Majd következik az alsó ajak és az áll közötti terület érintése, kopogtatása
  8. A Kulcscsont alatti puha részeket mindkét oldalon végigkopogtatjuk
  9. A képen nem látjuk, de beépíthetjük a következő kopogtatási pontot is: a bal tenyerünket a szív fölé helyezzük, majd a jobb tenyerünket és jobb kezünk ujjbegyeit használva megütögetjük, végigkopogtatjuk a bal kézfejet (Fontos! szívbetegek ezt óvatosan végezzék)
  10. A képen látható módon a jobb hónalj alatti terület kopogtatása, tenyérrel történő paskolása a szívvel egy magasságban végzendő. A gyakorlatot végezheti a jobb kézzel (ez kissé nehézkes lehet) vagy a bal tenyér segítségével is.
  11. A gyakorlatot a bal kézfej kopogtatásával zárjuk a következő módon: a bal kisujj és gyűrűsujj közötti rést masszírozzuk és kopogtatjuk át alaposan. A kopogtatás pontos helyét az alábbi képen pirossal jelöljük.kopogtatás EFT tapping

A kopogtatás kétlépéses technikája: 1. az érzelmek és gondolatok kihangosítása

Miközben végezzük a kopogtatást és a fent szemléltetett módon kezeljük testünk különböző pontjait, hangosan kimondjuk a minket foglalkoztató, zavaró vagy nehéz érzéseket, gondolatokat. A gondolatok és érzések mögött konkrét múltbeli helyzetek és általános mintázatok is felbukkanhatnak. A kopogtatás során ne nyomjuk el a felszínre kívánkozó érzéseket, gondolatokat, hanem éljük őket át!

Például: A vizsgán leblokkolok és ez dühít, továbbá azt az érzést váltja ki belőlem, hogy nem vagyok elég jól. Majd rövidítjük, sűrítjük a mondanivalónkat: Azt érzem, hogy a vizsgán leblokkolok és nem vagyok elég jó. Dühös vagyok és azt érzem, nem vagyok elég jó.

A kopogtatást testérzetek kísérik, melyeket érdemes tudatosítanunk. Melyik testrészben érzékelhető feszültség, nyugtalanság, elnehezedés? Mekkora kiterjedésű ez a testérzet? Hullámzó vagy egy ponton érzékelhető? Az átélt érzetek tudatosításához ajánljuk ezt a cikkünket.

A kopogtatás során a jellemzően múltbeli helyzetekkel kapcsolatos érzelmek átélése és a testen végzett gyakorlás kombinációja segíti a következőket:

  • visszatérés a jelen pillanatba
  • a felfokozott érzelmi hullámzás csillapítása
  • testtudatosság fokozása
  • elmetudatosság fokozása
  • nyitottság, kreativitás megteremtése az érzelmi hullámzás lecsillapításával
  • a koncentráció és a memória fokozódása
  • a fájdalomra való érzékenység csökkenése
  • a nehéz gondolatok és érzések átkeretezése
  • önismeret fokozása

2. lépés: az érzelmi átkeretezés

Az előző probléma szakasz után a következő folyamat az, hogy egyszerűen és tömören megfogalmazzuk a kívánt célt, eredményt. Az előző vizsgadrukk példát véve alapul, a következőket mondhatjuk: a vizsga során laza és magabiztos vagyok, a kérdéseket megválaszolom. Könnyen válaszolok a vizsgakérdésekre. Magabiztos vagyok vizsgahelyzetben és azon kívül is.

Az átkeretezés során figyeljük meg testérzeteinket a fent ismertetett módokon! Észleljük-e, hogy testünkben változások mennek végbe! Melyik testrészben érzékelhető változás? Hogyan reagálnak izmaink az érzelmi, gondolati változásra?

Tapasztalatainkról vezethetünk gondolati, érzelmi és testérzékelési naplót vagy rajzot is.

Az Integratív Terápiás Térben integrált módon alkalmazzuk a szomato-módszereket, melyek elméleti és gyakorlati hátterét honlapunkon egyre bővülő cikkek formájában ismertetjük. Az ismertetett technikát önsegítésre is használhatják, azonban fontos hangsúlyozni, hogy érdemes szakemberrel konzultálni abban az esetben, ha a gyakorlás során nehezen kezelhető érzések, gondolatok, testérzetek jelentkeznek vagy kérdésük merül fel a témával kapcsolatban.

A stresszcsökkentéssel kapcsolatosan írt cikkeink, elméleti és gyakorlati technikák: ITT

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen bizalommal! Jó gyakorlást kívánok!

Kálmán Mónika