Első születési mátrix
Dr Stanislav Grof Prágában született, 1931-ben. Ott végezte el az orvosi egyetemet, majd pszihoanalitikus képzést szerzett. Otto Rank osztrák pszichoanalitikus születési, más néven perinatális trauma elméletére alapozva Grof továbbgondolt értelmezési keretet hozott létre a pre- és perinatális (születést megelőző és születés körüli) pszichológia és a transzperszonális pszichológia területén. Az egész életünkre kiható születési mintákról való gondolkodásunkat jelentősen meghatározza az általa jegyzett születési vagy perinatális mátrix fogalma. Az első születési mátrix: a magzati univerzum biológiai alapját az a szimbiotikus egység képezi, amely a születést megelőző időszakban a magzat- és az anya szervezete, teste között fennáll. Optimális esetben a magzat méhen belüli léte többnyire zavartalan, Freud szavaival élve óceanisztikus, azonban a prenatális környezet a fizikai, kémiai, biológiai és pszichológiai változásoktól nem mentes. Az anya a várandósság alatt számos külső hatásnak van kitéve, melyek a magzatra is hatnak, hiszen kettejük duáluniója nem ismeri még a szeparációt, létük teljes mértékben összefonódik.
Az első születési mátrix szimbólumai
A szimbiotikus, méhen belüli lét transzperszonális újraélésének minden olyan élmény szimbolikus vagy analóg kísérő jelensége lehet, amely behívja a korlátok nélküli és szabad létezés életélményét. Ide tartozik az óceánnal, a tengerrel és a különféle vízi élőlényekkel (algával, moszattal, medúzával, hallal, delfinnel, bálnával) való azonosulás megélése. Ide sorolhatók továbbá azok a mentális képek, amelyek a természetet annak legszebb állapotában, ragyogóan, védelmezőn, mindenkit táplálón (Ősanya, Természet-Anya) ábrázolják, s amelyek a boldog, lebegő, idilli magzati állapottal jellegzetes kapcsolatban állnak. Az azonosulás tárgya lehet továbbá a kozmosz, a csillagközi tér, a galaxisok vagy az űrben lebegő űrhajósok is.
A kollektív tudattalan témái a világ kultúráinak mennyországait és paradicsomait idézik, ahol nyitott terek, égbolt, nap- és holdszerű égitestek jelenhetnek meg. Hasonlóképpen felidéződhetnek a különböző kultúrák Paradicsom-felfogásai is, melyek a természet legszebb állapotát idézik, gyönyörű virágokkal, zamatos gyümölcsökkel, egzotikus madarakkal, csillogó fényű arannyal, ezüsttel, drágakövekkel, valamint patakokkal és szökőkutakkal, amelyekből az Élet vize fakad. Erre az állapotra a tér és idő korlátainak áttörése és elsöprő erejű extatikus érzések jellemzők, amelyben megtapasztalható az elkülönülés nélküli egység minden létezővel, s a mély tisztelet és szeretet érzése a teremtett világ iránt.
A méhen belüli élet zavarai is jellemző képekben és élményekben jelentkeznek: víz alatti veszélyek, szennyezett patakok, tavak és óceánok, radioaktivitással fertőzött vagy más módon lakhatatlanná tett természet, vulkánkitörésből származó mérgezett föld és sár, ipari szemét- és roncstelepek, sivatagok és terméketlen földek látványában. Ezek helyénvaló ábrázolások, hiszen a méhen belüli zavarok legnagyobb része a méhlepény mérgeződésével és a magzat táplálásának elégtelenségével jár együtt. Drámaibb behatások, mint például egy küszöbön álló vetélés vagy sikertelen abortusz, megfoghatatlan univerzális fenyegetettségként vagy a világvége véres, apokaliptikus víziójaként élhető át. A fenti képekkel megegyező gyakorisággal fordul elő még az azonosulás a vegyi fegyverekkel vívott háborúkban küzdő katonákkal, koncentrációs táborok gázkamráiban haldokló foglyokkal, megmérgezett emberekkel és állatokkal. A leggyakoribb idetartozó archetipikus képzetek a világ különböző kultúráinak mitológiai tárházából származó gonosz démonok, sötét metafizikai erők és ártó asztrális hatások. Tapasztalati szinten ez a boldog magzati állapotban tapasztalt misztikus eggyé válást felváltó, minden ismerős és megbízható struktúrát pszichotikusan eltorzító és felbomlasztó hatásként tapasztalható, s ezt rémület és paranoia kíséri.
Grof így ír saját első mátrix élményéről A belső út kalandja c. művében: “ám mindeközben egy alapvető érzés dominált: egy méhben lebegő magzat vagyok, ki az anyai szervezettel a köldökzsinór és a méhlepényi keringés segítségével összeköttetésben áll. Átéltem az anyával fennálló összetett és gazdag kapcsolatot, amely csak részben biokémiai és fiziológiai, nagyrészt azonban érzelmi, sőt, telepatikus természetű. Egy ponton a vér, mint szent, életet adó szubsztancia került az élmény előtérbe. Tudatában voltam az anyai szervezettel fennálló méhlepény-kapcsolatnak, éreztem az artériás és vénás körökben a vér áramlását, az oxigén és tápanyagok felvételét, valamint az anyagcsere-termékek leadását. Az élményt különféle archetipikus és mitológiai képek tarkították, amelyek a vér fontosságát és szent jelentőségét húzták alá. Kis hangsúlyeltolódással e téma távolabbi vonatkozásával is kapcsolatba kerületem – azonosultam az anyamellen fekvő gyermekkel; ekkor a szent, tápláló szubsztanciának a tejet éreztem.”
Optimális esetben az első születés körüli mátrix élményei szorosan kapcsolódnak az anyamellen átélt szimbiotikus egységhez, és olyan emlékekhez, amelyek a testben megélt relaxációhoz, elégedettségérzethez, biztonsághoz, a szükségletek teljes kielégítettségéhez, az elme nyugalmához társulnak. Az első születés körüli mátrix negatív oldalával viszont különleges összeköttetésben állnak olyan testi jelenségek, mint az émelygés, a rossz emésztés és a bélrendszer működési zavarai, továbbá a nyugtalanság, a szükségletek kielégítettségének hiánya és a krónikus testi és pszichés feszültség.
Felhasznált irodalom. Stanislav Grof A belső út kalandja c. műve
Születéscsoportjainkon visszakapcsolódunk az első születési mátrix létélményéhez, így a résztvevőknek lehetősége adódik a születést megelőző élményeik átkeretezésére. A születés-újjászületés csoporton test-orientált technikákkal (bodywork, mozgásmeditáció, mindfulness) dolgozunk. Az egyéni, páros és csoportos gyakorlatokat zene kíséri.
Csoportjaink, ahol integráljuk a szomato-módszereket: http://integrativterapiaster.hu/tematikus-csoportok/
Keressen bizalommal! Kapcsolatfelvétel: http://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/
A cikket szerkesztette: Kálmán Mónika