Amikor a tünetre nem felszíni megoldást várunk, és amikor a tünet valódi, az egész rendszerre kiható üzenetét keressük, akkor kapunk lényegi és a jövőben is fenntartható megoldásokat -Jan Jacob-
A szervezetállítás alkalmazási területei, kialakulása, fejlődése és célkitűzése
A szervezetállítás a cégek, szervezetek döntéshozatalának és megoldásorientált működésének segítésére, a rendszerszemléletű családállítás alapelveit felhasználva jelent meg a 90-es évek közepén. Ma a rendszerszemléletű szervezetfeltáró modalitások leghatékonyabb formái közé tartozik, amelyek segítik a szervezetek jövő- és megoldásorientált munkáját. A szisztemikus struktúraállítás, ma röviden szervezetállítás, módszertana Dr. Matthias Varga von Kibéd, matematikus, filozófus, logika- és tudományelmélet kutató, valamint Insa Sparrer pszichológus nevéhez fűződik (Systemische Strukturaufstellungen), melynek keretein belül a családállításban vizsgált humán elemek mellett egy vállalkozó szervezetet érintő elemek is megjelennek, mint például a személyes és szervezeti célok, a célokat gátló tényezők, a döntéseket informáló explicit és implicit gondolati sémák, a szervezet rejtett dinamikája és az arra ható egyéb tényezők. Míg a szervezetállítás alkalmazási területei igen sokrétűek a szervezetállítás menete általában mindig ugyanaz.
A szervezetállítás menete
A szervezetállítás során, a családállításhoz hasonló módon, a szervezetet vagy annak egy részét érintő kérdéseket képviselőkön, reprezentánsokon keresztül jelenítjük meg. A különbség az, hogy míg a családállításban személyes, egyértelműen a családrendszerhez köthető témák kerülnek feldolgozásra, a szervezetállítás a cég, szervezet és annak tagjait érintő rejtett folyamatok, mozgatórugók vizsgálatát célozza, és a családi témák egyáltalán nem, vagy közvetve kerülhetnek tárgyalásra, amennyiben relevánsak az adott szervezeti kérdés megoldásában. A szervezetállítás során egyszerűen, tömören megfogalmazott kérdésekre szűkítjük a vizsgálódást: pl. Mi az oka a nagy mértékű fluktuációnak?, Miért csökken a bevétel?, A vagy B tervet válasszam?, Mi a kommunikációs probléma alapja a szervezeti egységek között?, stb.
A szervezetállítás alkalmazási területei
- Mikro- és makrogazdasági helyzetelemzés: pl. piaci környezet-, versenytársak vizsgálata; termék- vagy szolgáltatás pozícionálása; beszállítók és a szervezet dinamikai elemeinek vizsgálata, stb.
- Szervezetelemzés: pl. a szervezet jelenlegi struktúrája, az alkalmazottak kompetenciaszintjének és hatásköreinek kompatibilitása a szervezeti célokkal; munkatársak kiválasztása, fejlesztése
- Döntés-előkészítés: A vagy B terv sikerének kilátásai és a sikert befolyásoló tényezők
- Dilemmák, nehéz helyzetek, problémák modellezése és megoldásuk segítése
- SWOT analízis térbeli reprezentálása
- Változtatások modellezése, konkrét beavatkozások megtervezése: pl. az üzletkötők létszámát vagy a bérezésüket növeljük-e; mi vonzóbb a kereslet számára: a termék árát 10%-kal csökkentsük, vagy változatlan ár mellett 10%-kal nagyobb kiszerelést kínáljunk
- Rejtett konfliktusok, gátló tényezők és a szervezetet jellemző rejtett gondolkodási sémák feltárása és kezelésésének segítése
- Problémás helyzet okainak feltárása és megoldásának segítése
- Veszteségek, krízishelyzetek mélyebb értelmezése, hatékony megoldása
További szolgáltatások vállalkozó szervezeteknek: http://integrativterapiaster.hu/vallalkozo-szervezeteknek/; Bővebben a családállításról: http://integrativterapiaster.hu/hellinger-fele-csaladallitas/;
Blog cikkeink a családállításról: http://integrativterapiaster.hu/tag/csaladallitas/
Forduljon hozzám bizalommal! Kapcsolat: http://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/
Tisztelettel: Kálmán Mónika