MBSR –Mindfulness-alapú stresszcsökkentés
A mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét gyakorlása olyan figyelmi állapot kialakítását célozza, amelyben a gondolatokat, érzelmeket és testi érzeteket elfogadással, ítélkezés nélkül, tudatos megfigyeléssel közelítjük meg. A folyamat középpontjában a jelen pillanatra irányuló figyelem áll, amelyet meditációs gyakorlatokon, testtudatosságot fejlesztő technikákon és a jóga egyszerű elemein keresztül mélyítünk el.
A módszer alapját az MBSR (Mindfulness Based Stress Reduction) program adja, amelyet Jon Kabat-Zinn orvos dolgozott ki az 1970-es években, ötvözve a keleti tudásanyag (elsősorban a buddhista szemlélet) és a nyugati orvostudomány eszköztárát. Az MBSR világnézettől és vallási rendszerektől független gyakorlati keretet kínál a tudatos jelenlét fejlesztésére és a stressz kezelésére.
A foglalkozások meghatározott témák és gyakorlatsorok mentén épülnek fel, amelyek során megtanuljuk türelmesen és együttérzően fordítani figyelmünket saját tapasztalataink felé. A cél nem a teljesítmény, hanem a jelenben maradás képességének erősítése – az elfogadás, az elengedés és az ítélkezésmentes szemlélet gyakorlása a mindennapokban. Mindfulness témában Tudástárunkat folyamatosan bővítjük.
A módszer hatékonysága nagyban függ a rendszeres és ismételt gyakorlástól, a tréning mellett bevett szokás, hogy a résztvevők a csoportfoglalkozásokon kívül is gyakorolnak, naponta 15-45 percet. Az MBSR lényege:
A testi érzetek tudatos megfigyelése: a figyelem gyengéd irányítása a test egyik pontjáról a másikra, és a közben felbukkanó érzésekre, gondolatokra, érzetekre történő tudatos fókuszálás.
A légzés, a hasfal mozgására és a testünkben a levegő által bejárt útra irányított figyelem, és az ezalatt rajtunk átáramló gondolatok, érzetek ítélkezéstől mentes tudatos elfogadása.
Hatha jóga gyakorlatok
Légzőgyakorlatokat, nyújtásokat, illetve különböző, a vázizom-rendszert erősítő és ellazító jóga gyakorlatokat foglal magában, amelyeket korra és fizikai állapotra való tekintet nélkül mindenki végezhet és beépíthet mindennapjaiba.
„Bámulatos, hogy milyen felszabadító érzés, amikor az ember ráeszmél, hogy a gondolatai nem többek gondolatoknál, azok nem határozzák meg „őt magát”, nem jelentik az „ő valóságát”… az egyszerű felismerés, hogy a gondolataink csak gondolatok, megszabadíthat minket attól a torz énképtől, hamis valóság-érzékeléstől, amelyet az elménk gyakran előidéz. Élesebben látjuk a dolgokat és úgy érezzük, hogy jobban kézben tartjuk, irányítjuk a saját sorsunk alakulását.”