Kognitív viselkedésterápia
A kognitív coaching és a kognitív viselkedésterápia szemlélete hangsúlyozza, hogy a mód, ahogyan eseményekre, szituációkra reagálunk, saját értelmezésünk függvénye és nem az események egyenes következménye.
Azáltal, hogy tudatosítjuk, újraértelmezzük korábbi, kevésbé adaptív nézeteinket és alternatív látásmódot vagy reagálási mintákat próbálunk ki, jobban sikerülhet a kommunikáció, a problémamegoldás, a stresszkezelés az élet különböző területein.
A coaching folyamat szükséges alappillére az elkötelezettség és a kitartás, hiszen a kognitív coaching nem tanácsot ad, hanem egy együttműködő folyamaton keresztül segít megtalálni a megoldást.
A coaching témáját a kliens határozza meg, míg a megoldáshoz vezető úthoz a coach nyújt keretet és támogatást.
A folyamat állhat akár 1 coaching ülésből (brief coaching), amely során, ideális esetben, a kliens hozzáállásában olyan változás megy végbe, amely őt a megfelelő perspektívához, fókuszhoz, megértéshez juttatja a kívánt viselkedés begyakorlásához és végül eléréséhez. Általában azonban 6-10 üléssel lehet számolni, melyek során lényeges változás érhető el a kliens gondolkodásában és viselkedésében. A coaching ülések közötti körülbelül 2 hét arra szolgál, hogy a kliens az ülésen kapott házi feladat elvégzésével közelebb kerüljön a céljához. A coaching vége akkor következik be, amikor a kliens a coach támogatása nélkül is eléri a kívánt célt és képes fenntartani a cél elérését szolgáló viselkedést.
„Azzá leszünk, amit rendszeresen művelünk, a kiválóság tehát nem cselekedet, hanem szokás.”
Arisztotelész
Üzenet a coaching folyamatba lépőknek:
Érzéseinket megváltoztathatjuk
Érzéseinket, a nehéz élethelyzetekre adott válaszreakciónkat felfedezhetjük, megérthetjük, tudatosíthatjuk és megváltoztathatjuk
Jövőnket nem a múltunk befolyásolja
Jövőnket nem a múltunk befolyásolja, hanem a jelenben hozott döntéseink. A múlt tapasztalatait erőforrássá alakíthatjuk a jövő számára
Tapasztalataink egyediek
Tapasztalataink egyediek; értékeink, hitrendszerünk, hiedelmeink saját kapcsolati rendszerünkben is keresendők
A változáshoz akaraterőre van szükség
A változáshoz akaraterőre és arra van szükség, hogy tapasztalatainkat megtanuljuk más módokon és perspektívából értelmezni
Mi legyen a problémás helyzetekkel?
A problémás helyzetekkel hasznosabb szembe nézni, mint azokat elkerülni
Felelősek vagyunk a boldogulásunkért
Felelősek vagyunk a boldogulásunkért, és minden eszköz rendelkezésünkre áll a sikeres változtatáshoz
Tévedéseink...
Tévedéseink nem határozzák meg személyiségünket, azonban formálják azt
A kognitív viselkedésterápia Aaron Beck pszichoterapeuta nevéhez fűződik, azonban alapgondolata az ókori sztoikus filozófiáig vezethető vissza, mely szerint:
„Az embert nem a dolgok, hanem a mód zavarja meg, ahogyan a dolgokat látja.” (Epiktétosz)
Amikor felismerjük és tudatosítjuk hibás, torzított, automatikus negatív gondolkodási folyamatainkat, akkor képesek leszünk azokat megváltoztatni.
A különböző pszichés nehézségek esetén zavart szenved az információfeldolgozás, és így az események és történések félreértelmezett jelentést nyernek, ami különböző negatív érzelmi állapotokat eredményez. Így például egy depressziós személy már egy kisebb kudarcot is saját értéktelensége bizonyítékaként értelmezhet. Egy hipochondriás szorongásban szenvedő pedig hajlamos lesz arra, hogy akár enyhe testi tüneteket is valamilyen súlyos betegség jeleként fogjon fel. A kognitív viselkedésterápia a jelenre fókuszál, valamint lépésről-lépésre, gyengéden segíti az egyén gyógyulási törekvéseit.
A kognitív viselkedésterápia tipikusan rövid terápia (a zavar súlyosságától függően 10-20 ülés), mely idő alatt jelentős javulást lehet elérni az eljárás szakszerű alkalmazásával.
A hatékonyságvizsgálatok eredményei szerint jelentős pozitív változás érhető el depresszió esetén 20, pánikbetegségnél 5, szociális szorongásnál pedig 14 ülés alatt. A terápiát klinikai szakpszichológus vezeti. (fotó: shutter stock)