Párkapcsolat: a sikeres párkapcsolati kommunikáció 

Bár mindannyian egyediek vagyunk, párkapcsolataink több évtizedes vizsgálati eredménye alapján biztonsággal kijelenthetjük, hogy tudjuk, mitől lesz sikeres vagy sikertelen egy párkapcsolat. John és Julie Gottman párterapeuta párkapcsolati laborja 40 éve keresi a választ a párkapcsolat komplex kérdéseire és megtalálta a párkapcsolati egészség receptjét.

Fontos-e a mód, ahogyan megbeszéljük a nehéz témákat? 

Azok a kommunikációs mintázatok (hanglejtés, negatív érzelmek, testtartás), amelyek a nehéz témák megbeszélésének kezdeti szakaszát jellemezik, meghatározzák, hogy a pár hogyan vesz részt a párkapcsolat egészében. Azok a párok, akik jellemzően negatív érzelmi reakcióval indítják a nehéz témák megbeszélését és mellőzik a pozitív kommunikációs mintákat, jellemzően külön is válnak. A Gottman-labor szerint a párkapcsolati problémához leginkább hozzájáruló negatív tényezők a következőek: 1. kritika vagy hibáztatás; 2. megvetés; 3. defenzív vagyis védekező magatartás; 4. a partner érzelmi kizárása vagy kirekesztése.  

A megoldás azonban nem a viták teljes elhagyása. A párkapcsolat egészséges velejárója az egészséges kommunikációs alapokra helyezett vita. Az eredményes vita segíti a kapcsolati növekedést, a partnerek igényeinek feltárását, a hasonlóságok és különbségek felfedezését, egyeztetését és a kompromisszum-készséget. A vita elkerülése nem egyenlő a boldogsággal, hanem sokkal inkább a megrekedt kapcsolat jelének számít, ahol a különbözőségek vállalása hosszú távon problémákhoz vezet.

Romboló kommunikációs minták a párkapcsolatban

Kezdetben az alább felsorolt minták lényegtelennek tűnhetnek, azonban ha krónikusan, hosszú távon jellemzik a kapcsolatot, beépülnek a mindennapi interakciókba és lassan, fokozatosan felőrlik a kapcsolatot. Jelenlétük ezért tudatos önreflexiót kíván, érdemes őket megvizsgálni és még akkor megváltoztatni, amikor először felütik fejüket.

Az egészségtelen párkapcsolatok hosszútávú jellemzői:

  • Hiányos figyelem és kéretlen tanácsadás: miért osztanánk meg bármit is egy olyan partnerrel, aki nem is figyel igazán és látszólag mindig tudja a problémánkra a helyes választ? A nem valódi figyelem és a tudálékos viselkedés képesek az indulatokat a végsőkig fokozni, melynek eredménye a szűnni nem akaró veszekedés, civódás és játszmázás.
  • A másik mondatainak a befejezése: ártalmatlannak tűnhet, azonban hosszú távon nehezteléshez, dühhöz és kapcsolati elégedetlenséghez vezet. Mindenkinek van saját hangja, saját mondanivalója és szeretné azt kifejezésre juttatni társa jótékony közbeszólása nélkül.
  • Szótlansággal büntetés: néhányan védekezésként, sokan büntetésként, manipulációként alkalmazzák a kapcsolatban. Hátterében rendszerint olyan felgyülemlett negatív érzelmek állnak, melyeket nehéz vagy fájdalmas kifejezni: harag, frusztráció, félelem, szorongás, reménytelenség. A hangtalan, olykor tüntető jellegű kommunikációhiány mindig kétértelmű, hiszen a másik fél kénytelen egyedül értelmezni a szótlanság jelentéstartalmát. Hosszú távon a kapcsolat kihűléséhez, a társas magány megjelenéséhez és eluralkodásához vezet.
  • Titoksértés: amikor a kapcsolatban kötődünk, önként feltárjuk legféltettebb titkainkat, érzéseinket, melyeket nem mondanánk el mindenkinek, csak az általunk legszeretettebb személynek. Amikor társunk kiadja, elárulja titkainkat, bizalmunk alapjaiban sérül és nagyon nehéz újraépíteni.
  • Acting out vagy tünetelés: nehezen kifejezhető érzések tudattalan kezelése, mely nem jelent egészséges, tudatos megoldást a kapcsolati nehézségre. Az acting out megjelenhet túlköltekező magatartásban, pszichoszomatikus betegségekben, impulzivitásban, hűtlenségben, depresszióban, stb. A tudattalan acting out tünetek hátterében a nyitott, direkt kommunikáció hiánya áll, ahol a párkapcsolat egyik vagy másik tagja azt érezheti, hogy nehézségeit nem hallják, nem látják és értik meg, tehát közlésük bármilyen nyílt formája reménytelen. Az acting out tüneteket gyakran kíséri érzelmi fájdalom, kétségbeesés, félelem vagy egyéb nehézség.
  • Gondolatolvasás: A kapcsolati kommunikáció egyik gyakori mintája, amely azon a tévhiten alapul, hogy partnerünk ugyanúgy gondolkodik, érez, ahogyan mi magunk. A gondolatolvasás így legtöbbször félreértések, feltételezések, helytelen következtetések és a szituációhoz nem illő válaszreakciók táptalaja. Állandó jelenlétük mindig párkapcsolati konfliktushoz vezetnek.
  • Eltérő célok és kommunikációs stílusok: Messzemenő általánosítások nélkül megfigyelhetjük, hogy a férfiak többsége logikus problémamegoldóként van jelen a párkapcsolatban. Kommunikációjukra jellemző, hogy a partnerük által felvetett problémák, dilemmák megoldása náluk a fő kommunikációs cél. Ezzel sokszor ellentétben a női kommunikáció célja a kapcsolatkeresés, a kötődés mélyítése. A nők mesélnek, megosztják személyes tapasztalataikat, érzéseiket, és ha társuk meghallgatja őket,  a nők ebből érzik leginkább a törődést, a támogatást és a szeretetet. A különbségek ismerete és elfogadása épp ezért elengedhetetlen az egészséges párkapcsolathoz.

Páros gyakorlat:

Figyelje meg, hogy Ön és párja hogyan kommunikálnak a nehéz kérdések megvitatásakor! Vizsgálja meg a saját és társa hanglejtését, testbeszédét, érzelmeit, szavait, érveit! Engedje, hogy társa is ezt tegye, majd beszéljék meg tapasztalataikat! Találtak-e fejlesztendő területet? Ha igen, pontosan fogalmazzák meg, hogy miben változtathatnának! Fontos, hogy a fejlesztendő területek megvitatása során kerüljék egymás hibáztatását! A hibáztatás és kritika helyett alkalmazzák a nyitott, elfogadó, empatikus kommunikáció alapjait, melyek minden egészséges vitahelyzetben segítséget jelentenek!

Párkapcsolati témában egyéb cikkeinket ITT olvashatják! Párokkal végzett munkánk során hatékony segítség a családrendszer-feltárás, melynek részleteiről ITT olvashatnak!

 

Amennyiben úgy érzik, segítségre van szükségük vagy kérdésük merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressenek bizalommal!

Kálmán Mónika