A neurolingvisztikai programozás működése

Az emberi élmények, tapasztalások észlelési szerkezettel rendelkeznek, melyek a neurolingvisztikai programozás során átélt mélyreható feltérképezéssel, megértéssel és átkeretezéssel megváltozik a szerkezethez kötődő élmény minősége is. A külvilágból percenként több millió inger ér bennünket, amelyeket tudatosan képtelenek lennénk feldolgozni. Evolúciós oka van annak, hogy elménk egy adott pillanatban csak 7 (± 2) egységnyi információt képes felfogni. Azonban amikor képessé válunk elménk tudatos hangolására, azaz a minket érő ingerek hatásainak pontosítására, szelektálására és átkeretezésére, céljaink hatékonyabban érhetőek el. Ez a neurolingvisztikai programozás működésének a lényege.

Soha sem késő. -Milton H. Erickson-

Az NLP működési keretrendszere

  • belső térképünk nem azonos a területtel: nem a valóságra reagálunk, hanem a valóságról bennünk kialakult belső (tér)képünkre, melyet összetett élmények, tapasztalások, gondolatok, hiedelmek, viselkedési minták tudatos és tudattalan tartalmai alkotnak
  • az érzékszervi tapasztalataink jelentős része nem tudatos: a bennünk lévő tapasztalathalmaz lebontható érzékszervi tapasztalati egységekre. Bármely érzékszervi mintázat pontos és tudatos megfigyelése (mimika, légzés, testtartás, érzékelést leíró nyelvezet) felszínre hozza a személyben mélyebb szinten elraktározódott információ tartalmait. Ezen tartalmak dekódolása, megértése segíti a tudatos hozzáférést a másik személy tapasztalásához, és ad kulcsot a másik ember belső világához. A személy beszédjegyeit vizsgálva kiderül, hogy mely érzékszervi minták dominálnak belső világában egy-egy tapasztalásra, élményre, szituációra vonatkozóan.
  • Meta-modell: a kommunikáció nyelvi struktúrái nem pontosan írják le a valóságot: az emberi kommunikáció általánosítások, hibás ok-okozati értelmezések, kihagyások, szemantikai és érzelmi-alapú torzítások, félreértések, stb. sorozata is lehet, gondoljunk csak a pletyka természetére, ahogyan elindul, információtartalma módosul és legtöbbször teljesen átalakul, de még a szereplők is felcserélődnek benne; a Meta-modell az NLP-ben használatos, nyitott kérdéseket (hogyan? milyen?, stb.) kérdéseket alkalmazó technika, mely segítségével a tapasztalás valódi lényegéig, tudatos és akár tudattalan tartalmi szintjéig hatolunk.
  • az egyénre jellemző pszicho-vegetatív jellemzők vizsgálata az NLP működésében nagyon fontos: Az ember képtelen nem kommunikálni. Minden helyzetben valamilyen élettani állapotban vagyunk: ellenszenvünket vagy épp tetszésünket bizonyos gesztusokkal, mimikai jelekkel fejezzük ki, melyeket az NLP negatív tapasztalások esetén elutasító- vagy probléma mintázatnak, pozitív tapasztalás esetén megnyugvási- vagy belső erőforrás mintázatnak értékel. A mintázatok alakulása egy-egy belső tartalom feltérképezése során elengedhetetlenül fontos, ennek megértése és folytonos tesztelése nélkül nem működik az NLP módszere. 
  • Az összmintázatot a központi idegrendszer részei; a vegetatív idegrendszer (szimpatikus, paraszimpatikus idegrendszer; a belső szervek, belső elválasztású mirigyek szabályozói) működése mutatják meg. Az élettani állapotok mintázata a non-verbális kommunikáció felségterülete: légzés mintázata, mimika mintázata, gesztusok, testtartás, izomtónus, bőrpír, sápadás, verejtékezés; hangszín, hangerő- és tónus; tekintet iránya, tudattalan mozgások stb.
  • Az egész nagyobb, mint részeinek összessége (a Gestalt-pszichológiából vett alaptézis): Nem kaphatunk reális információt csupán azáltal, hogy az egészet kitevő apró építőkockákat, részleteket önmagukban vizsgáljuk.

Az NLP működésének alapja az érzékszervi térkép (VAKOG)

Az érzékszervi nyelvek, más néven modalitások fajtái:

  • vizuális (képekben történő észlelés) Ilyenkor a beszélő jellemzően vizuálisan írja le tapasztalását: pl.: Fényesen látom a helyzetet., Tisztán látom mi vár rám., Nem látok kiutat., Sötét jövő vár rám.
  • akusztikus (az érzékelés hanghatásokat keltő szavakban történik): pl.: Még nem csengett le bennem., Fütyülnek rám., Pusztába kiáltott szó.
  • kinesztetikus (testi érzetekben való észlelés): pl.: Kiráz tőle a hideg., Beleborzongok, olyan szép., Kitapintom a lényeget., Hevesebben ver a szívem.
  • olfaktorikus (szagok, illatok) pl. „Valami bűzlik Dániában”, Fejétől bűzlik a hal.
  • gusztatorikus (ízek): Ez az egész keserű ízt hagy a számban; Savanyú a szőlő.

Az öt érzékszervi nyelvezettel végzett NLP érzékszervi feltérképezést VAKOG-nak is hívjuk, mely a fent ismertetett modalitások kezdőbetűiből létrehozott mozaikszó. Az NLP működésének alappillére ez, mely megmutatja, hogy mely tapasztalás milyen domináns érzékszervet mozgat meg. A tapasztalás felidézése során mindannyiunkban megjelennek (természetesen különböző mértékben) képek, hangok, érzések, kísérő gondolatok, meggyőződések és testérzetek. Az NLP működése során a VAKOG technikát mindig hatékonyan alkalmazzuk.

Az NLP eszközökben gazdag módszertana segít céljaink elérésében és használható konkrét és általános problémák megoldására és átkeretezésére. Az NLP nem pszichoterápiás módszer, azonban illeszkedik az egyéni- és a csoportterápiás munkához is. 

Tematikus csoportjaink, ahol integráljuk az NLP-t: http://integrativterapiaster.hu/tematikus-csoportok/

Keressen bizalommal! Kapcsolatfelvétel: http://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/

Tisztelettel: Kálmán Mónika