Hangulatjavító gyakorlatok a családnak: játékok, feladatok, önismeret

A családi kapcsolatok nem nélkülözik a nehézségeket: beszéljünk akár napi összecsapásokról, végeláthatatlan teendőkről, serdülőkori lázadásról vagy egy soha nem látott világjárvány miatti karanténról…

Cikksorozatunk a családi életet vizsgálja, bemutat számos praktikus tanácsot arra vonatkozóan, hogy mint lehetséges más perspektívából rálátni saját kapcsolati dinamikánkra vagy hogyan írhatjuk át elődeinktől örökölt sorskönyvünket. A „csináld magad” önismereti gyakorlatok segítségével felismerhetjük a problémás helyzeteket és azokban betöltött szerepünket, majd hozzáláthatunk a megoldáshoz is! A gyakorlatokra érdemes változást kínáló katalizátorként tekinteni, amelyek felfedhetnek rejtett családi jelenségeket, tartalmakat és segítenek kimondani, kifejezni, nyílttá tenni az ezekről folytatott családi kommunikációt.

Vita madártávlatból: vitázni mindenki szokott, mert mértékkel egészséges

  • Próbálja felidézni azt a helyzetet, amely legutóbb kellemetlen vitát váltott ki! Ki volt jelen a vita során? Idézze fel pontosan, mi történt és ki hogyan vett részt benne!
  • Most képzelje el ugyanezt a jelenetet madártávlatból: két vagy több vitatkozó embert lát, akik közül Ön az egyik. Madártávlatból hogyan fest a dolog? Milyennek látja Önmagát és vitapartnerét? Mit fejez ki testtartásuk, mimikájuk, a hanghordozásuk? Vajon Ön a másik viselkedésére reagál vagy provokálja is a vitát? Legyen magához őszinte!
  • Vizsgálja tovább, hogyan kapcsolódnak össze a résztvevők szavai és gesztusai? Figyelje meg oda-vissza a jelenetet, legyen tudatos az Önök közötti dinamikára!
  • Gyakorolja a „madártávlat” technikát különböző vitahelyzetek felidézésével!
  • A tanultakat jövőbeni viták megfigyelésére is alkalmazhatja: amikor legközelebb veszekedés, összeszólalkozás kellős közepén találja magát, próbálja meg madártávlatból figyelni az eseményt! Figyelje meg, hogyan hat az Ön külső szemlélő minősége a veszekedés egészére!
  • Tanítsa meg másnak is a madártávlat technikát!

Szociális térkép: a családi-baráti viszonyrendszer, a közelség, a távolság és az érzések térképe

  • A család tagjai rajzolják le, fessék meg színes ceruzával vagy festékkel a saját kapcsolatai térképüket! A kisgyerekeknek hagyjuk, hogy azt rajzoljanak, amihez épp kedvük van, de ne hagyjuk ki őket a közös mókából! Amíg a kép készül, ne mutassák meg azt senkinek! Amikor mindenki elkészült, a családtagok megnézhetik egymás alkotásait, mintha egy tárlaton lennének! Fontos! A képeket nem kritizáljuk, nem minősítjük, és csak kérdezősködni lehet a képről a rajz/festmény készítőjétől! Minden családtag a saját jelét vagy rajzolt képét helyezze a lap közepére, majd maga körül közvetlen családtagjait, tágabb családja tagjait, a barátait és bárkit, aki még fontos!
  • A rajz elkészítése során nem érdemes túl sokat gondolkodni, engedjük inkább, hogy a megérzés domináljon és kezünk szinte magától készítse a képet! Érzés szerint helyezzük el magunk köré a többieket, nem érdemes cenzúrázni saját magunkat!
  • A készített kép pillanatfelvétel. Ha van rá módja, próbálja elképzelni, hogy egy évvel korábban ezt a térképet hogyan rajzolta volna meg: volt-e jelentős változás az utóbbi egy évben (gyermekszületés, munkahely-váltás, veszteség, költözés, váratlan események, stb.)
  • Vizsgálja meg, hogy milyen érzés volt a rajzot elkészíteni! Tekintse át, hogy kik kerültek Önhöz legközelebb a rajzon és kik vannak távol! Milyen színeket használt! Ki nagyobb, ki kisebb a rajzon?
  • Beszélje meg családtagjaival a tapasztalatait és kérdezze meg őket a saját képükről!

Élményekben gazdag közös alkotást kívánok!

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége vagy kérdése merül fel az olvasottakkal kapcsolatosan, keressen bizalommal!

Kálmán Mónika