I. A belső családrendszer modell alapja

• természetéből adódóan az emberi elme számtalan részre vagy személyiségrészre osztható
• minden ember rendelkezik önvalóval (SELF), mely kormányozza az ember belső pszichés rendszerét
• a nem extrém megnyilvánulású részek szándéka, motivációja pozitív az egyén számára -tehát nem létezik „rossz” rész
• a Belső családrendszer modell célja tehát nem a feltételezett „rossz” részek kiiktatása, hanem a részek segítése abban, hogy egészséges, nem szélsőséges funkciókat lássanak el
• az emberi személyiségfejlődés során részeink is fejlődnek és komplex kapcsolatrendszert alakítanak ki egymással: tehát a rendszerelmélet szerint, amikor a rendszer újraszerveződik, a részek is vele változnak
• a belső rendszer változásai kihatnak a külső rendszerekre (emberi kapcsolatok), és ez fordítva is igaz, így mind a belső, mind a külső rendszereket figyelembe vesszük a modell alkalmazásakor

II. A Belső Családrendszer modell használatának céljai

• a belső rendszer harmóniájának és egyensúlyának elérése
• a SELF megkülönböztetése és erősítése annak érdekében, hogy a belső rendszert egyre hatékonyabban tudja vezetni, szervezni
• amikor a SELF van vezetői szerepben, a személyiségrészek tisztelik és képesek segíteni a SELF legfelsőbb döntéshozó funkcióit
• a részek mind önálló képességekkel rendelkeznek, melyeket a SELF rendelkezésére bocsájtanak

III. Részek vagy személyiségrészek

• a személyiségrészek személyiségünk olyan aspektusai, melyek egymással belső kommunikációt folytatnak, az életben megszokott emberi interakciókhoz hasonlóan
• a részeket több módon tapasztalhatjuk: gondolatok, érzések, testérzetek, képek, szimbólumok, álmok, stb.
• minden rész pozitív szándékkal viseltetik az egyén iránt és különböző stratégiát alkalmaz annak érdekében, hogy befolyást szerezzen magának a belső rendszeren belül
• a részek komplex kommunikációs hálózatot alakítanak ki egymás között; sokszor kerül sor megosztottságra, mert a részek versengenek egymással a rendszerben megszerezhető befolyásért, hatalomért
• a tapasztalatok hatással vannak a részekre, de a részeket nem a hatások teremtik. A részek vagy szunnyadnak (potenciálisan előtérbe kerülhetnek) vagy már eleve léteznek a belső rendszerben (epigenetika).
• az extrém hatású részeket „tehernek” hívjuk: olyan, akár transzgenerációs terhek ezek, amelyek nem a rész természetéből fakadnak, nem tartoznak szervesen a részhez, hanem örökölt traumák, szélsőséges hiedelmek, érzelmek, fantáziák képében már a külső családrendszer részét képezik és energiájukkal megterhelik a belső rendszer természetes egyensúlyát.  A részeket tehermentesíteni lehet, hogy visszatérhessenek természetes egyensúlyukba.
• azok a részek, amelyek elveszítik hitüket a SELF-ben, összekeveredhetnek a SELF-fel vagy megpróbálhatják átvenni felette az irányítást, mely más szóval a megrekedtség, traumatizált énállapot leírása

IV. SELF vagy önvaló

• különbözik a részektől: gyakran az ÉN középpontja, mellyel a részek interakcióban állnak és amelyik rendszeresen kifejezi szimpátiáját vagy épp utálatát valamelyik rész felé, ami megnyilvánul abban is, hogy meghallgatja vagy épp kizárja, elnyomja valamelyik részt (a pszichoanalízis szerint a tudattalanba száműzi)
• amikor különáll, a SELF kompetens, magabiztos, biztonságos, nyugodt és képes meghallgatni és választ adni a részek visszajelzéseire (ezek az integrált, egészséges személyiség karakterjegyei is)
• a SELF képes arra, hogy vezesse a belső rendszert, ezért ez az ő feladata is egyben
• a SELF különböző tapasztalási szintjei:
  1. amikor a SELF különbözik, elválik az összes résztől, akkor az egyén azt éli meg, hogy középpontjában van.
  2. amikor az egyén SELF-ben létezik vagy más szóval, a SELF vezeti a belső családrendszert, akkor a mindennapi életben a SELF megtapasztalható az összes résszel együtt egy fajta egységben, harmóniában
• a Belső Családrendszer modell reményteli üzenete az, hogy mindenki rendelkezik SELF-fel, azaz önvalóval

V. A részek általános csoportjai

• Száműzöttek (Exiles)
  1. fiatal részek, melyek traumát tapasztaltak és ennek nyomán elszigetelődtek a rendszer egészétől annak érdekében, hogy megvédjék az egyént a traumatizáló hatásoktól (fájdalom, félelem, stb.) és sokszor a többi személyiségrésztől is
  2. száműzetésben a részek szélsőséges és kétségbeesett erőfeszítést tesznek arra, hogy törődjenek velük, figyelmet kapjanak és hogy elmondhassák, mi történt velük
  3. a száműzöttek „kitagadása” (tudattalanul is történhet) az egyént a következő érzésekkel töltik el: törékenység, esendőség és kiszolgáltatottság
• Intézők/Menedzserek (Managers)
  1. az egyén napi életét működtető, intéző részek
  2. céljuk, hogy az egyén minden helyzetet és kapcsolódást kontrolláljon annak érdekében, hogy megvédhessék a részeket az esetleges fájdalomtól, elutasítástól vagy egyéb érzelmi kellemetlenségtől
  3. a részek számos módon képesek ezt intézni: irányítás, teljesítményhajsza, gondoskodás, megfélemlítés, sanyargatás, stb.
• Tűzoltók (Firefighters)
  1. a részek azon csoportja, akik akkor reagálnak, amikor a Száműzöttek felbukkannak: céljuk, hogy elnyomják vagy kontrollálják a Száműzött részek érzéseit, gondolatait, testérzeteit
  2. számos módon érik ezt el: szerhasználat, alkoholfogyasztás, öncsonkítás, kényszeres evés, túlzó koplalás vagy szex, stb.
  3. céljuk ugyanaz, mint a Menedzsereké (a Száműzöttek kirekesztése), de más stratégiát vetnek be ennek érdekében

VI. A folyamat lépései: az IFS modell integrálása a családrendszer feltárásba

• Segítő beszélgetés/ek (lehet 1-3 alkalom) során feltárjuk az egyén részeit egy hozott problémával kapcsolatban.
• Keressük a konfliktusokat:
  1. az egyénen belül
  2. a családrendszerében
• Megkeressük az egyénre jellemző, hasonló belső- és külső rendszermintákat: azokat a módokat, ahogyan az egyén saját részeihez viszonyul és ahogyan mások hasonló részeihez viszonyul.
• Megismerjük a Belső családrendszer modell alapvető gondolatait.
• Feltárjuk az egyén SELF-jének tudatosságát, vagyis azt, hogy hogyan tapasztalja saját részeit: gondolatait, érzéseit, testérzeteit, képeit a részeket illetően. Egy szóval megvizsgáljuk az egyén önismeretét.
• Amikor teljes családokkal dolgozunk, akkor a családtagok tudatosságát vizsgáljuk saját és családtagjaik részeivel kapcsolatosan.
• Közösen, a kliens bevonva döntünk arról, hogy milyen módon kezdjük el használni a modellt, melyet a kliens az ülések között is tud alkalmazni.
• Közösen, a kliens bevonva döntünk a folyamat kimeneti céljairól, vagyis szerződünk a kívánt célra.
• Felmérjük a menedzserek félelmeit, értékrendszerét és szerepeit: a menedzsereket biztosítjuk arról, hogy a közös feltárási folyamat során nem fognak beigazolódni félelmeik.
• Feltárjuk a veszélyes Tűzoltókat, tehát együttműködést alakítunk ki a Menedzserekkel a Tűzoltók ingerlésére vonatkozó félelmeikre vonatkozóan, hiszen a Tűzoltókban megvan a képesség arra, hogy kíméljék a részeket a túlzott érzelmi behatásoktól.
• Felmérjük, hogy van-e külső akadálya annak, hogy a Belső Családrendszer munkát elkezdhessük.

VII. Rendszerszemléletben végzett egyéni, páros vagy családdal való munka

• Védő részek
  1. Fontos felmérni a védő részeket és először velük dolgozunk.
  2. Közvetlen kapcsolatot alakítunk ki a részekkel.
  3. A résznek adunk időt és teret arra, hogy ismertesse fenntartásait, félelmeit.
  4. A rész egyéni, változó tempóját figyelembe véve dolgozunk.
  5. A részek fenntartásait, félelmeit, kérdéseit tiszteletben tartjuk.
• Technikák közös tanulása
  1. A részek és SELF közötti belső párbeszéd kialakítása
  2. Az IFS szótár használata (pl. Tűzoltók, Menedzserek, Száműzöttek, stb.)
  3. A testérzetek bevonása (Erről születtek cikkeink ITT)
  4. Diagrammok használata – a részek rajzos feltárása
  5. Naplóírás
  6. Közvetlen kapcsolat:
     • IFS ülésvezető a részekkel
     • Self a részekhez
     • Részek a részekkel
• Képek használata
  1. Szoba technika: a részeket és a SELF-et egy szobába hívjuk (mintha kerekasztal beszélgetésre lennének hivatalosak)
  2. Hegy vagy ösvény technika: az egyént arra hívjuk, hogy induljon el egy biztonságos ösvényen vagy hegyi úton, amelyen kívülről, majd belülről, az utat megtéve is szemléli önmagát. Az út során tudatosítjuk a gondolatokat, érzéseket, testérzeteket.
  3. A részt visszakísérjük az időben, majd a SELF bevonásával segítünk neki a terhektől megszabadulni.
  4. A részt a jelenbe, az ITT és MOST-ba hozzuk.
  5. Az NLP-ben is ismert módon a részt arra hívjuk, hogy lépjen a jövőbe már terhektől mentesen. A jövőkép során tudatosítjuk a gondolatokat, érzéseket és testérzeteket.
  6. Több résszel dolgozunk.
  7. Segítjük a részeket a nehézségekkel való megküzdésben.
  8. Gyógyító hely használata: ahogyan a hegy vagy az ösvény technikánál is, az egyént arra hívjuk, hogy alakítson ki önmaga számára vagy részei számára (akár külön is) olyan gyógyító helyet, ahol a rész megpihenhet, erőre kaphat és békességre lelhet.
  9. A természetes világ elemeinek használata rituálé során: Fény, Föld, Tűz, Víz, stb., a tehermentesítés során a terheket felajánljuk az elemeknek.
• Elegyítés: a részek érzéseinek egy helyen tartása azért, hogy a rész érzései ne vegyék át az uralmat a SELF fölött
  1. A SELF-fel való munka azért, hogy megérthesse, miért és hogyan ne keveredjen.
  2. A résszel való munka azért, hogy értse, miért és hogyan ne keveredjen.
• Játék, humor, kreativitás a közös munkában.

Forrás: PESI Mesterkurzus: IFS, oktató, kiképző: Dr. Richard Schwartz, az IFS modell megalkotója

Amennyiben kérdése adódik vagy segítségre van szüksége, keressen bizalommal! Kálmán Mónika