Sikeres üzletmenet láttán mindig gondolj arra, hogy valaki egyszer lépett egy merészet! -Peter Drucker-

A szervezetállítás lényege és menete

Minden szervezet rendelkezik struktúrával, mely szabályozza a tagjai tevékenységét. A szervezet résztvevői formálisan meghatározott hierarchikus viszonyok keretén belül osztják fel a feladatokat, így a szervezetet egyértelmű alá,- felé és – mellérendeltségi relációk jellemzik. Azonban egy csoport tagjai között olyan nem formális, azaz informális minták is léteznek, amelyeket implicit, íratlan szabályok, normák irányítanak; ennek értelmében tehát a szervezet nem pusztán struktúra, hanem egyben informális szervezet is.

A szervezetállítás menete során feltárjuk az implicit, rejtett dinamikák hálózatát és keressük a családállításból ismert lényegi elemek működését, melyek a következőek: a szervezethez való odatartozás joga; a hely törvénye; a rendszer egyensúlyra való törekvése; a rend törvénye.

A szervezetállítás menete során a kiindulási pont az, hogy létezik egy a szervezetet vagy annak egy egységét érintő kérdés, probléma, dilemma, mellyel kapcsolatban azt vizsgáljuk, hogy mely alapvető explicit és implicit szervezeti elv sérült, és mit szükséges helyreállítani. Az odatartozás törvénye szerint: aki a szervezetben dolgozik, joga van arra, hogy a szervezet teljes jogú tagjaként ismerjék el. A szervezethez tartozás joga megszűnik, amikor a személy kilép a szervezetből. Az odatartozás joga bizonyos esetekben csak egy idő múlva szűnik meg, attól függően, hogy az egyén mennyi időt töltött a szervezetnél, és milyen pozícióban volt, vagy milyen hozzáadott értéket jelentett a munkája, amíg a szervezetnél dolgozott.

A hely törvénye feladatkörön alapuló rangsor, mely szerint minden embernek vagy a szervezeten belül működő csoportnak a munkavégzéséhez megfelelő pozíciót kell biztosítani, melyet szükséges elismerni és tiszteletben tartani. A hierarchia csúcsán azok helyezkednek el, akik a szervezetet irányítják, életben tartják, fennmaradását, jövőjét biztosítják a külvilágban. A hely törvénye szerinti rangsor fennáll a csoporton belül és a szervezetben lévő csoportok között is.

Az időrendiség törvénye szerint a rendszerbe érkezés sorrendje meghatározó, vagyis aki előbb érkezett, több joga van. Erre a rangsorra nincs hatással a feladat- és munkakör, csak az számít, ki mennyi ideje tagja a csoportnak: például új vezető érkezik az osztályra, aki időrendiség alapján az utolsó, de feladatköre alapján az első. A szervezet egyensúlyának érdekében az újonnan érkező munkatársnak érdemes szerepét úgy elfogadnia, hogy az időrendiség alapján ő az utolsó, és a régebb óta a szervezetben dolgozók helyét tiszteletben kell tartania. Amennyiben egy újonnan érkezett vezető például ezzel az elfogadással irányítja a szervezetet, könnyen megszerezheti magának a csoport támogatását.

A kiegyenlítődés törvénye más szóval az adok-kapok explicit és implicit egyensúlyát jelenti, és amennyiben ez felborul, a szervezet felszíni vagy rejtett, sokszor nehezen megfogalmazható nehézségeket észlel. A kiegyenlítődés törvényének vizsgálata során feltárjuk, hogy a szervezet milyen szemléleti változtatást vihet végbe és mit szükséges megőriznie a sikeres működésért. A szervezetállítás menete során felülvizsgáljuk az értékteremtés, -mentés; a munkatársak képzése, -megtartása, pozíciók változtatása, vízió kérdései, stb. fontos elemeit. Továbbá teszteljük a problémát okozó helyzetet, valamint a probléma, a döntéshelyzet vagy dilemma szereplőit érintő kérdéseket és a helyzet megoldási módjait.

A szervezetállítás és a családállítás menete közötti hasonlóságok és különbségek

A  családállítás során felsejlő problémás mintázat olyan sorsazonosulást, pszichés gócpontot mutat meg, ami a családállítást kérő számára feltárja, hol és melyik családtagnál keletkezett a nehézség és az hogyan hat az ő jelenlegi életére. A transzgenerációs hatás ismétlési kényszerként jelentkezik leginkább, amikor is az egyén felismeri, hogy már megint ugyanabban a nehéz helyzetben találja magát. Ez az oldási kép, ennek elfogadása, láttatása, megtapasztalása és átkeretezése hoz enyhülést a jelen generációk számára, és ez a családállítás lényege, célja, értelme. A családállítás tapasztalati, az átélést segítő, az itt és most technikák körébe sorolható módszer, mely a következő törvényszerűségeket alaptételként ismeri el: létezik a hely törvénye, az odatartozás törvénye és a kiegyenlítődés törvénye. A törvények a családi rendszerben a rendet tartják fel, amennyiben a rend bárhol sérül, akkor káosz, rendetlenség keletkezik, ami transzgenerációs elakadásokat eredményezhet. 

A szervezetállítás lényeges eltérése a családállítástól, hogy a szervezethez tartozás időhöz kötött és választás kérdése, ahol a szervezet tagjainak pozíciója változik és kevésbé meghatározott, mint a családi rendszerben. A szervezetállításban konkrét megoldásokat és helyzeteket tesztelünk, nem családi mintákat, lélektani összefüggéseket vizsgálunk. Olyan esetben, amikor családi vállalkozásról van szó, a szervezetállítás és a családállítás menete nagyon hasonló lehet, mert a családi elakadások kihathatnak a szervezet fejlődésére. További sajátosság még, hogy a szervezetállításban használt nyelvezet és munkamód specifikus, funkcionális és lényegre törő. A szervezetállítás lényege, hogy explicit, azonnal látható és leképezhető formában mutatja meg a megoldáshoz vezető módokat.

A szervezetállítás menete csoporttal és egyéni állítás keretében

A csoportban történő szervezetállítás előre egyeztetett időpontban és helyszínen történik. A szervezetállítás előtt 1-2 személyes megbeszélés keretén belül pontosítjuk a következőket:

  • az állítás során tárgyalt konkrét kérdések megbeszélése (egy vagy több kérdés vizsgálata is lehetséges)
  • az ügyfél szervezetben betöltött helye, szerepe, lehetőségei: a feladat és hatáskör, „jogosultságok” felmérése
  • az ügyfél által nyújtott objektív információ áttekintése (pl. organogram; munkaköri leírások; a konkrét kérdéshez, problémához kapcsolódó szervezeti beavatkozások; cégtörténeti lényeges események, stb.)
  • csoportigény megbeszélése, mert a szervezetállítást végző csoport olyan segítőkből áll, akik a szervezetet nem ismerik, és így az állítás során az érzékelésüket nem befolyásolja semmilyen külső információ, tényező; a csoport összetételét a szervezetállítás vezetője határozza meg
  • a végső lépés a szervezetállítás kivitelezése a megállapodott témákra (az állítás akár egy egész napot is igénybe vehet)

Az egyéni szervezetállítás menete: amennyiben nem csoportos szervezetállítást választunk, a szervezetet és az adott kérdés tényezőit figurákkal, lapokkal (floor marker) jelenítjük meg és az érzékelést a szervezetállító végzi. Az egyéni szervezetállítás lényege ugyanaz és hatékonysága is ugyanolyan fokú, mint a csoportos állításé, azonban nem igényel olyan hosszú előkészítési folyamatot, hiszen a csoportos állítás során egy egész csoport előzetes koordinációja szükséges a munkavégzéshez.

Csoporttitokkal dolgozunkígy a szervezetállítás tárgyáról, illetve az adott szervezettől és támájáról külső személlyel nem osztható meg információ. 

A szervezetállításról honlapunkon bővebben is olvashat: http://integrativterapiaster.hu/szervezetallitas-menete-csaladfelallitas/

A családfelállításról honlapunkon még olvashat: http://integrativterapiaster.hu/csaladallitas-es-rendszerszemleletu-csaladterapia-boszormenyi-nagy-ivan-bert-hellinger/http://integrativterapiaster.hu/tag/csaladallitas/;

További szolgáltatásaink vállalkozásoknak: http://integrativterapiaster.hu/vallalkozo-szervezeteknek/

Amennyiben segítségre van szüksége vagy szervezetállításra jelentkezne, keressen bizalommal! http://integrativterapiaster.hu/kapcsolat/

Tisztelettel: Kálmán Mónika